A nyár – a szezonális termékeken kívül – alapvetően nem számít kiemelkedő időszaknak az e-kereskedelemben. Az iskolakezdés ugyan rendre felpörgeti az augusztus végi forgalmat, ám az előrelátó kereskedő ilyenkor már a karácsonyi időszak akcióit és kampányait kezdi tervezni. Annak néztünk utána: vajon milyen szezonra számíthatunk idén? Mik lehetnek azok a hazai és nemzetközi trendek, amik érdemben befolyásolhatják a piacot illetve a vásárlási szokásokat?

Megállhat-e a visszaesés?

2022-ben a hazai kiskereskedők összességében nem zártak olyan rossz évet, hiszen ha nem is nagy mértékben, de egészen novemberig tartotta magát a forgalom növekedése. Ez egyes elemzők szerint nagyrészt a választások előtti pénzosztásoknak (szja visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz rendőröknek és katonáknak stb.) köszönhető, de az extra források jól láthatóan kifulladtak év végére. Azóta pedig folyamatos, sokszor kétszámjegyű visszaesés tapasztalható a kiskereskedelemben. (Azt azonban meg kell itt jegyezni, hogy a fent említett okokból a bázisév adatai nem tekinthetők átlagosnak.)

A legutóbbi KSH jelentés alapján 2023 júliusában a kiskereskedelmi forgalom visszaesése “csupán” 8,3 százalék volt, ezen belül a csomagküldő és internetes kiskereskedelem mérséklődése pedig 4,3 százalék az előző év hasonló időszakával összehasonlítva. Az is okot adhat némi optimizmusra, hogy 2023 júliusában nőtt a forgalom az előző havihoz képest. Az infláció mértéke 2022 augusztusa óta először csökkent 20 százalék alá, de nemzetközi vagy akár régiós összehasonlításban még mindig kiemelkedő, 17,6 százalékos a drágulás, amivel a valóban háború sújtotta Ukrajnát is jócskán megelőzzük – ebben nálunk csak Törökország teljesít rosszabbul Európában. 

Az uniós pénzekkel kapcsolatos tárgyalások jelenleg nem látszanak haladni, de a nyári időszakban természetes, hogy lelassulnak a folyamatok. A legutóbbi nyilatkozatok és hírek alapján nem valószínű, hogy jelentős EU-s forrásokhoz juthatunk idén. Sajnos az sem látszik, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak záros határidőn belül vége szakadna. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a világgazdaságra gyakorolt negatív hatásai még jó darabig fennállnak.

A fentiek fényében a forgalom normális mértékének visszatérése egyelőre nem tűnik valószínűnek, legfeljebb az utóbbi két negyedévben tapasztalható visszaesés mérséklődésével számolhatunk. A helyzet tehát nem tűnik épp rózsásnak, de persze a karácsony ettől még nem fog elmaradni, és ilyenkor a lehetőségekhez mérten megnyílnak a pénztárcák is. Vizsgáljunk meg most az ünnepi szezonra vonatkozó néhány, a nemzetközi e-kereskedelmi sajtóban olvasható trendet, amelyek itthon is érvényesek lehetnek.

1. Az akciók lesznek a vásárlások legfontosabb ösztönzői 

Szinte minden elemzésben az árak, és a szezon előtti promóciók állnak az első helyen, mint a vásárlási döntés legfontosabb tényezői. Ez már tavaly is így volt, mind a külföldi, mind pedig a hazai piacon. A magyar vásárlók híresen magas árérzékenysége azóta csak fokozódott.

A Black Friday és a Cyber Monday (BMCM) időszaka külföldön forgalmi rekordokat hoz;  a kereskedők a promóciós időszakot is elnyújtották. Az infláció és a forint gyengélkedése azonban nem volt jó hatással a hazai akciókra. Az adatok szerint átlagosan 10-20 százalék közötti árleszállításokra került csak sor 2022-ben. Mivel pedig e mutatók nem változtak meg drasztikusan, kétséges, hogy az idei főszezonban lesznek-e nagyobb, akár 50-80 százalékos leértékelések.

Az biztosra vehető, hogy a hazai vásárlók keresni fogják a jó árakat. Az is bevált megoldás, hogy sokan korábban elkezdik az ajándékok beszerzését, és a kiszállításra hajlandók lesznek akár többet is várni.

2. A BNPL szerepének felértékelődése

A Practical Ecommerce előrejelzése második helyen említi a BNPL (Buy Now Pay Later) faktorált mikrohitelek jelentőségét, főként azon fogyasztók körében, akik inkább az utolsó pillanatra hagyják a vásárlásokat. A lap szerint az Egyesült Államokban ennek részaránya a tavalyi 7 százalékról idén 9 százalékra fog emelkedni. Európában is hódít ez a fizetési megoldás, amely csábítónak tűnik, de természetesen kockázatokat is hordoz magában, ahogy azt például a briteknél láthattuk

Magyarországon még általánosan elterjedt ez, mivel csak néhány fintech cég kínálatában szerepel, s kevés webshop integrálta e fizetési módot. Azonban ez előreláthatóan változni fog, mivel már az egyik legnagyobb, kb. 6000 ügyféllel rendelkező hazai webshopszolgáltató is könnyen hozzáférhetővé tette több BNPL szereplő ajánlatát, vagyis a trend Magyarországon is jelentős lehet az idei ünnepi szezonra.

3. A közösségi média egyre fontosabb eladási csatorna és hirdetési felület lesz

Általánosságban is elmondható, hogy a social media platformok egyre komolyabban veszik az e-kereskedelmi lehetőségeket. Ez értendő mind a hirdetési lehetőségekre, mind pedig a közvetlen eladási csatornákra. A Z-generáció egyik legkedveltebb alkalmazása, a TikTok is egyre nagyobb szereplő ezen a területen, főként amióta a Shopify-jal együttműködésre léptek. Már a McKinsey 2021-es kutatásából is az látszott, hogy az amerikai fogyasztók vásárlási döntéseit rendkívül nagy arányban befolyásolják a közösségimédia-platformokon megjelenő hirdetések és ajánlatok: akkor 58 százalékuk nyilatkozott így. A Z-generáció körében viszont már 87 százalék mondta azt, hogy innen merít inspirációt az ajándékok megvásárlásához.

4. A generatív AI eszközök használata

Egyre több szó esik a ChatGPT és hozzá hasonló, mesterséges intelligenciára épülő eszköz alkalmazásáról az élet különböző területein. A Salesforce első helyen említi ezt, mint a 2023-as ünnepi vásárlások befolyásoló tényezőjét: kutatásuk szerint a vásárlók 17 százalék-a eddig is használta a mesterséges intelligenciát termékek keresésére és inspirálódásra, és további 10 százalék nyitott arra, hogy a bevásárlási listájukat ilyen eszközök segítségével állítsák össze. 

A Practical Ecommerce szerint is fontos lesz az AI szerepe idén. Külön kiemelik, hogy angol nyelven már rendelkezésre áll a Google keresőjébe integrált megoldás, az úgynevezett Generative AI Powered Search Experience (SGE), amelynek ismertetőjében konkrétan termékkeresésre is találunk példát: 

Mivel az SGE magyar nyelven még nem érhető el, a hazai ünnepi szezonra nem lehet nagy hatással. Viszont nagy nyelvi modellre épülő alkalmazásokat itthon is egyre többen használnak, így a szerepüket e témában is érdemes komolyan vennünk.

5. Előtérbe kerülnek a használt és újrahasznosított termékek

A használtpiac az internet korszakának hajnala óta népszerű a felhasználók körében. Egy eBay-fiókkal bárki vásárolhat és értékesíthet használt árukat szerte a világon, de a Facebook Marketplace is közkedvelt platform. Egyes nagy szereplők, például az IKEA már itthon is működtet visszavásárlási programot, melynek részeként a visszavásárolt termékek felújítást követően újra megvásárolhatóvá válnak.

A Salesforce adatai szerint szinte minden harmadik fogyasztó vásárol használt terméket valaki másnak a következő hat hónapban. Előrejelzésük alapján ebben az ünnepi szezonban az ajándékok 17 százaléka továbbértékesített tárgy lesz.

Miért vonzóak a használt termékek a vásárlók számára? Mert pénzt akarnak megtakarítani, tenni szeretnének a fenntarthatóságért, és adott esetben gyorsabban akarnak hozzájutni a termékekhez. Ez a trend a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig különösen felerősödhet.