E-ker Hírszemle

Az Európai Bizottság azt javasolja az EU tagállamainak, hogy a de minimis szabály alá eső csomagok európai uniós importjára illetéket vessenek ki. Ez pakkonként két euró lenne, ha a címzett magánszemély, illetve 50 eurócent, ha raktárba kerülne az áru. A 150 eurónál (60 ezer forint) alacsonyabb értékű küldeményekről van szó, amelyekből elsősorban a Temu és a Shein tevékenysége nyomán a korábbinál összehasonlíthatatlanul több érkezik az unió területére. Ennek megfelelően főként ennek a két e-kereskedelmi piactérnek a költségeit növelné az új illeték bevezetése – derült ki Maros Sefcovic kereskedelmi biztos szavaiból. A politikus az Európai Parlament támogatását kérte az új közteher bevezetéséhez. Tavaly 4,6 milliárd kis értékű csomag érkezett az öreg kontinensre, aminek 96 százalékát Kínában adták fel. Ennek kezelése óriási terhet ró a vámhatóságra. Részben az ezzel járó költségekre fordítanák az új bevételt. A biztos abban is bízik, hogy befolyó pénz egy része a közös európai büdzsébe kerülhet. (További részletek: BBC)

Tavaly rekordot ért el az internetes vásárlás Szerbiában. Naponta 225 ezer ilyen vásárlás történt, ami több mint 82 millió megrendelést és 162 milliárd dinár (557 milliárd forint) pénzügyi forgalmat takar éves szinten – idézte a Szerb Nemzeti Bank adatait a vajdasági Szabad Magyar Szó. A statisztikából kiderül, hogy bár ezek magas számok, még mindig az európai átlag alatt maradnak. A fogyasztóknak általában az ár a legfontosabb szempont az online vásárláskor, a vevők többsége nő. A Temu, amely megrengette az online kereskedelmet, zsugorodásban van, miután felhagyott az agresszív marketingkampánnyal. „A Temunak alkalmazkodnia kell, fel kell vennie a versenyt az olyan platformokkal, mint az Aliexpress. Ők remek üzleti stratégiájukkal érték el sikereiket. Most majd meglátjuk, hogy a Temu mivel tud előrukkolni, ami megkülönbözteti versenytársaitól” – mondta Miljan Premović marketingszakértő. Marko Dragić fogyasztóvédő arra figyelmeztetett, hogy Szerbiában nem védi törvény a interneten lebonyolított vásárlások vevőit.(További részletek: Szabad Magyar Szó)

A kínai technológiai óriáscégek azon dolgoznak, hogyan segítsenek az exportőröknek belföldi piacokon vevőket találni az új amerikai vámok miatt kieső export helyett. A JD.com, árbevétele alapján Kína legnagyobb kiskereskedője a következő egy évben 200 milliárd jüan (27,4 milliárd dollár) értékben vásárol termékeket exportőröktől, és segít azokat belföldön értékesíteni. A PDD, a Temu anyavállalata 100 milliárd jüant fektet be, hogy eladói a hazai fogyasztók felé fordulhassanak. Az Alibaba szupermarketlánca új értékesítési csatornát indított azoknak a vállalatoknak, amelyek belföldi értékesítésre térnének át. A Baidu egymillió vállalkozásnak ígért ingyenes hirdetési szolgáltatásokat. Ezek az erőfeszítések, a fogyasztás ösztönzését célzó kormányzati élénkítő programokkal együtt, 5,9 százalékkal növelték Kína kiskereskedelmi forgalmát az elmúlt hónapban. Egyelőre nem világos, hogy ez elegendő lesz-e a vámháború hatásainak ellensúlyozására. Ha igen, az azt demonstrálná, hogy Kína gazdasága egy fokkal ellenállóbbá vált a kereskedelmi háborúban. (További részletek: Világgazdaság)

Követőkre találhat más országokban is a kínai hatóságok kezdeményezése, amelyben arra szólították fel a nagy e-kereskedelmi piactereket, hogy hagyjanak fel az árvisszatérítéssel az áru visszaküldése nélkül. Erre azért szorítják rá a webáruházakat, mert sokszor nagyobb gondot jelent valamilyen egyszerűbb termék, egy ruházati cikk vagy háztartási kisgép visszaszállítása a fogyasztótól, amit vissza akar küldeni, mint ha visszatérítik az árát, és nem kérik vissza az árut. Ugyanakkor a webáruházak üzemeltetőinek összességében óriási anyagi veszteséget okozhat ez a gyakorlat. Az ügy magas állami és pártfórumokat is megjárt, végül úgy döntöttek Pekingben, hogy július végétől csak az e-kereskedők dönthetnek úgy, hogy visszatérítik valamilyen termékük árát anélkül, hogy megvárnák az áru visszaszolgáltatását. A hivatalos indoklás szerint meg akarják előzni, hogy a boltosok bajba kerüljenek olyan időkben, amikor a kereskedelem feltételei belső és külső okok miatt amúgy is nehezebbé váltak. (További részletek: Brandequity Economictimes)

A vidéki e-kereskedelem sikerének első számú feltétele a megbízható digitális infrastruktúra megléte – derült ki a kistelepülések webáruházainak esélyeit elemző cikkből, amely a Kavosz honlapján jelent meg. Bár a szélessávú internet terjed, még mindig vannak gyenge adatkapcsolattal rendelkező térségek. A digitalizációt ösztönző uniós és állami programok, például a Digitális Európa, vagy a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat lehetőséget adnak a vidéki vállalkozások felzárkózására. A vidéki webáruházak Achilles-sarka a megfelelő logisztikai háttér hiánya. A csomagküldés gyakran magasabb költséggel és hosszabb szállítási idővel jár a nagyvárosoktól távol eső településeken. Erre megoldást kínálhat a hálózatépítés más helyi e-kereskedőkkel. Jó hír, hogy egy kis lélekszámú falu webshopja is elérheti az országos közönséget, ha képes megfelelően használni az online marketing eszközeit. (További részletek: Kavosz)

Az Amazon új technológiákba fektet be a csomagolás javítása és a hulladék csökkentése érdekében. A dortmundi „Delivering the Future” innovációs rendezvényen a vállalat bejelentette, hogy a következő három évben automatizált csomagolási technológiákat vezet be. Többek között olyan gépeket, amelyek Európában először gyártanak majd személyre szabott dobozokat. Több száz ilyen automatizált csomagológépet terveznek telepíteni az európai logisztikai központokba. A technológia segítségével több millió szállítmány csomagolási anyagának mennyiségét lehet majd csökkenteni. Az idei év végéig több mint 70 gép érkezik Németországba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Olaszországba és Spanyolországba. Ebből több mint 30 csak Németországba. A továbbiak 2027-ig követik őket. A személyre szabott csomagolás segít csökkenteni az anyagfelhasználást és a kézbesítő járművekben rendelkezésre álló hely jobb kihasználását. Kevesebb járművel több szállítmányt lehet szállítani és csökken a csomagolási hulladék. (További részletek: Greenfo)

Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét. A Prologis logisztikai cég friss kutatása szerint évente 1,4-1,9 millió négyzetméter új logisztikai térre lesz szükség az európai kontinensen felmerülő igények kiszolgálására. A szakértők úgy látják, hogy a magyar piacon is bőven lesz lehetőség a növekedésre ezen a területen. A bővülést az online megrendelések teljesítéséhez és a visszáru feldolgozásához szükséges egyre nagyobb helyigény hajtja, mivel a hagyományos kiskereskedelmi helyszínek helyett közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésre tervezett logisztikai hálózatokra helyeződik át a fókusz. A friss adatok szerint az e-kereskedelem jelenléte az európai kontinensen továbbra is 10 százalék körül mozog, ami jóval elmarad az Egyesült Királyságban tapasztalt 32 százaléktól. Ez a legmagasabb Európában. Mivel a szakértők számításai szerint ez az arány 2030-ra várhatóan közel harmadával, 13,4 százalékra nő, a fogyasztói magatartás változásait támogató logisztikai és ellátási lánc infrastruktúrája iránti tartós keresletre lehet számítani.(További részletek: IOT Magazin)

A kínai Temu és Shein e-kereskedelmi platformok csomagjai eláraszthatják Európát, miután az Egyesült Államok május 2-ától megszüntette a Kínából és Hongkongból érkező 800 dollár alatti termékek vámmentességét. Az olcsó kínai webshopok eladatlan készletei várhatóan más piacokon jelennek meg, jó eséllyel Európában. Ez azt is jelenti, hogy még a megszokottnál is jutányosabb áron vásárolhatunk a kínai netes áruházakból, hiszen az unióban jelenleg 150 eurós értékhatár alatt még vámmentesek a távol-keleti országból érkező csomagok. Az Európai Bizottság már dolgozik a lehetséges válaszokon. Előkészítés alatt áll a vámunió átfogó reformja, amely megszüntetheti a 150 eurós küszöböt.
Berencsi Máté, a Forweb Online Marketing Ügynökség ügyvezetője a Szon.hu-nak korábban elmondta, az ügyfeleik 20–40 százalék közötti forgalomcsökkenésről számoltak be a Temu megjelenése óta. Ujvári Adrienn webáruház-szakértő, a webshopok készítésével és üzemeltetésével foglalkozó Shopmentor alapítója is legalább 25 százalékra teszi a hazai online áruházak forgalmának csökkenését. (További részletek: Szabolcs ONline)

A Temu eddigi gyakorlata szerint több magyarországi szolgáltatóval, például az Express One-nal, a DPD-vel, a Foxposttal és a Magyar Postával dolgozott együtt termékei kiszállításában, ám az Economix szerint új partner tűnt fel a kínai cég mellett. Egyik olvasójuk a szállítási értesítés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Temu új szállító partnere az iMile Hungary.
A céget Dubajban alapították 2017-ben. Globális technológiai vállalatnak definiálja magát, amely kiszállítással foglalkozik. Az expressz logisztikai szolgáltatások is a profiljába tartoznak. A kézbesítendő csomag elektronikus nyomon követését állítólag hatékonyabban képesek menedzselni, mint más cégek. Az iMile saját honlapja szerint 30 országban működő, több mint 20 ezer embert foglalkoztató vállalatról van szó. Központja ma is az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában található. (További részletek: Economx)

A kínai cégek a gyárleállítások és a kényszerszabadságolások mellett próbálják pótolni a kieső amerikai keresletet. Vannak, amelyek új piacokat akarnak bevonni Indiában, Délkelet-Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában, de ennél érdekesebbnek tűnnek azok a gyártók, amelyek az online jelenlétük erősítésével próbálkoznak. Április közepén, elsősorban az amerikai felhasználók fiókjait árasztották el például azok a TikTok-videók, amelyekben kínai cégek a világ legnagyobb, Kínában gyártatott márkáinak termékeit kínálják, csak márkátlan verzióiban és elképesztően alacsony áron. Gyorsan kiderült ezekről a videókról, hogy ezek az árusok többségében, de: sokszor jó minőségű másolatokkal  házalnak. A kívánt hatást elérték, mert figyelemfelkeltők voltak,  és új vásárlói csoportokhoz jutottak el. Ráadásul megkérdőjelezték a luxusmárkák integritását is.
Egy másik értékesítési technika az úgynevezett livestream shopping, aminek a lényege, hogy a vásárló otthon ül a telefonja (tabletje, számítógépe) előtt, és egy élő adást néz, amiben valaki különböző termékeket kínál eladásra. Tisztára, mint a Teleshop, csak nem a tévében! De a néző ott helyben lecsaphat arra, ami megtetszik neki. Ráadsául a livestream kereskedelemi műfaj, ha jól csinálják, nem csak a cégeket teheti gazdaggá, de a bármit eladni képes "eladó-előadókat" is. Viya, az egyik legnépszerűbb kínai influenszer pár éve egy rakétakilövést tudott élőben eladni (majdnem 2 milliárd forintnyi jüanért); a livestream shopping adásainak eddigi nézőszám rekordja 37 millió. (További részletek: Telex)

Május 23-áig lehet kitölteni a fogyasztóvédelmi konzultációt a fogyved.kormany.hu oldalon, aminek eredményeként szigorítás jöhet az ügyfélszolgálatoknál. Az online konzultációban 12 kérdésben tudakolják az emberek véleményét többek között az akciókkal történő „trükközésekről”, az online csalásokról és az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokról. Sára Botond főispán, Budapest Főváros Kormányhivatala vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tavalyihoz képest idén 25 százalékkal több panasz érkezett az árfeltüntetéssel, az akciózással kapcsolatban és 15 százalékkal nőtt a jótállással, a kellékszavatossággal kapcsolatos panaszok száma is. Áprilisig 256 fogyasztó fordult a fővárosi fogyasztóvédelmi hatósághoz ilyen panaszokkal. A telefonos ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban azt mondta: a cél az, hogy minden telefonáló öt percen belül kapcsolatba tudjon lépni ügyintézővel. Sára Botond arról is beszélt, hogy a panaszoknál listavezetők az e-kereskedelemmel és az online piacterekkel kapcsolatos bejelentések. Idén már több mint ezer ilyen érkezett a fővárosi kormányhivatalhoz. (További részletek: Startlap)

Franciaország fel akarja gyorsítani a Kínából származó alacsony értékű csomagok valamiféle megvámolását az Európai Unióban. A párizsi kormányt az ösztönzi erre a lépésre, hogy a kiskereskedők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá. Az érvelés jól ismert: a jelenlegi szabályok tisztességtelenül kedveznek az olyan kínai e-kereskedelmi óriásoknak, mint a Shein és a Temu, mivel lehetővé teszik, hogy alacsony értékű csomagok milliói ellenőrzés és vámfizetés nélkül juthassanak be az Európai Unióba.
Az unió azt tervezi, hogy megszünteti a 150 eurónál kisebb értékű csomagok vámmentességét, ám az új szabályozást csak 2028-tól vezethetik be. Franciaország azt szeretné, ha ez hamarabb megtörténne. Párizs szerint nem az áru értékéhez igazodó vámot kellene bevezetni, hanem egy átalánydíjat kezelési költség címén. A francia kormány azt is tervezi, hogy megháromszorozza az ellenőrzött csomagok számát, és rendszeresen közzéteszi a nem biztonságos vagy nem megfelelő minőségű termékek listáját. Ezeket kivonják a forgalomból. (További részletek: Connexion France)

Fogy az idő az Early Bird jegyek beszerzéséhez! - célegyenesbe fordult az idei nagy e-kereskedelmi konferencia szervezése. A „Híd a versenyképességhez – Ne maradj le!” címmel meghirdetett, a közép- és nagyvállalati webáruház tulajdonosok, vezetők, online marketing szakemberek és e-kereskedelmi szolgáltatók nagy találkozóját immár tradicionálisan, Esztergomban tartják meg. A szervező Ecommerce Hungary Egyesület XXI. Ekereskedelmi konferenciája kétnapos lesz, 2025.06.04-én és 05-én várja a szakmát a Grand Hotel Esztergomba.
A rendezvény programja már ismert; az első napi plenáris előadások és panelbeszélgetések mellett tematikus találkozók és eszmecserék helyszíne lesz a konferencia területe, másnap pedig például interaktív workshopok várnak a résztvevőkre. Csak néhány húzónév a konferencia előadói közül: Kaprinay Zoltán, Várkonyi Balázs, Filó Angéla, Varga László, Kis Ervin Egon, Oszkó Péter, David Cikánek… - Ne szalassza el! (további részletek: Ekonferencia)

A magyar alapítású Pepita Group az utóbbi öt év legnagyobb, 37-szeres növekedését érte el az exportorientált e-kereskedelmi cégek között Kelet-Közép-Európában. A cég friss sajtóközleménye szerint ez a lendület továbbra is megvan: 2025 első negyedéves nemzetközi eredményei alapján úgy néz ki, hogy az év végéig megduplázható az export forgalom.
A Pepita aktuálisan, áprilistól Horvátországba lépett be, ezzel a Magyarországon elérhető piacterek közül a legszélesebb spektrumú régiós lefedettséggel dolgozik; összesen nyolc ország piacát köti össze. A terjeszkedés eddigi "skalpjai" Magyarország mellett Románia, Szlovákia, Németország, Lengyelország, Ausztria és Bulgária voltak.
"Kulcsszerepet vállalunk abban, hogy a magyar e-kereskedők könnyebben léphessenek be a nemzetközi piacokra. A régiós jelenlétünkkel valódi exportlehetőséget biztosítunk számukra, és segítjük őket abban, hogy gyorsabban növekedjenek külföldön is” - magyarázta Dorcsinecz József, a cégcsoport egyik alapítója. Az adatok azt mutatják, hogy a Pepita piactéren értékesítő partnerek negyede kilépett a nemzetközi piacokra is. A leggyakrabban Romániában, Szlovákiában vagy Lengyelországban próbálnak a platform e-kereskedői exportőrként is érvényesülni.

Az Eurostat friss Digitalisation in Europe jelentése szerint Románia 2024-ben az EU sereghajtója volt a digitális technológiák vállalati alkalmazásában. Az unió cégeinek átlagosan 13,5 százaléka használt mesterséges intelligenciát, ami jelentős növekedés a 2023-as nyolc százalékhoz képest. Ugyanakkor Romániában mindössze a vállalkozások 3,1 százaléka alkalmazott MI-t. A magyar adat több mint hat százalék, a régió élén a csehek és a szlovákok állnak 11 százalékkal, a legjobban Dánia áll 28 százalékkal.
Az e-kereskedelem értéke Romániában 2024-ben elérte a 11,7 milliárd eurót, ami a GDP 3,4 százalékának felel meg. Ezzel az ország a harmadik helyen van a régióban Lengyelország és Csehország mögött. Ugyanakkor az e-kereskedelem aránya a teljes kiskereskedelmi forgalomban mindössze 14 százalék, ami az egyik legalacsonyabb a régióban. Bár Románia jelentős előrelépést tett az internet-hozzáférés terén, a digitális készségekben még mindig jelentős lemaradás tapasztalható. A lakosság több mint 72 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. (További részletek: Krónika Online)

Az OpenAI azon dolgozhat, hogy a lehetővé tegye felhasználóinak a vásárlást közvetlenül a ChatGPT-n belül. A fogyasztók a Shopify rendszerének segítségével a kereskedő weboldalának meglátogatása nélkül juthatnának el a webáruházakba. Az MI platform képes lenne árakat, értékeléseket és beágyazott pénztárgépet kínálni a felhasználóknak. A feltételezés szerint az OpenAI egy hivatalos partnerségi megállapodás nyomán közvetlenül építheti be a ChatGPT-be a Shopify vásárlási folyamatát; ezzel egy újabb értékesítési csatornává válna a kereskedőknek és egy újabb vásárlási platformmá a vásárlóknak.
A kereskedők azonnali hozzáférést kapnának a ChatGPT közönségéhez anélkül, hogy további integrációra lenne szükség. Ugyanakkor ennek az lenne az egyik következménye, hogy a kereskedő weboldala kikerülne az eladási folyamatból. Ezzel elveszhet sok információ, ami segíti a fogyasztókat a vásárlás előtti tájékozódásában. A chatboton keresztül inkább egy steril vásárlási élmény alakulhat ki, amely kihagyja a weboldal márkaépítését a felek kapcsolatából. (További részletek: TestingCatalog)

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hivatalba lépése óta két alkalommal már elhalasztotta a TikTok betiltását, és egy vasárnapi interjújában arra tett egyértelmű utalást, hogy e lépést harmadszor is megteszi majd. Az NBC „Meet the Press” című műsorában interjúzó Trump arról beszélt, hogy ha nem születik megállapodás a TikTok amerikai üzletágának eladásáról amerikai tulajdonosoknak a jelenlegi, június 19-i határidő előtt, akkor újabb határidő-hosszabbítást ad majd a vállalatnak. „Talán nem kellene ezt mondanom, de van egy kis melegség a szívemben a TikTok iránt” – mondta.
A Kongresszus tavaly törvényt fogadott el arról, hogy betiltja a TikTok használatát az Egyesült Államokban, ha anyavállalat ByteDance nem adja el a cég legalább felét amerikai üzleti szereplőnek. A közös, kínai-amerikai vállalattá alakítás vagy eladás eleinte nagy várakozást és találgatásokat generált a médiában (hírbe hoztak szinte minden ismert amerikai techgurut ezzel kapcsolatban), de érdemi változás máig nem történt. Januárban, az első halasztási határidő lejártakor a TikTok kis időre eltűnt az internetről, de miután az elnöktől további 90 napos haladékot kapott, gyakorlatilag minden visszarendeződött. Áprilisban, amikor ez a határidő is leketyegett, Trump újabb 75 nappal hosszabbított. Várhatóan ismét ez következik most. (További részletek: Axios)

A Shein és a Temu április elején jelentették be, hogy az Egyesült Államok és Kína között kirobbant kereskedelmi háború miatt kénytelenek emelni az áraikat. Sem a Shein, sem a Temu nem tisztázta, hogy mennyivel drágíthatnak. Több tucat terméket megvizsgálva mindkét platformon azt találták az amerikai újságírók, hogy vannak több mint 100 százalékkal drágábban árult termékek, de más esetekben nem volt áremelés. Arra jutottak, hogy mivel a Temu és a Shein online piactereként működik, továbbá saját márkás termékeket is kínálnak, valószínűbb, hogy nem lesznek egységesek az áremelkedések. Ahány árucikk, annyiféle tényező szólhat közbe az áruk meghatározásánál.
A Sheinen értékesítő „legjobb eladók” termékei, illetve „legnépszerűbb tételek” közül válogatva a kínálatban úgy tűnhet, hogy árak valójában nem változtak jelentősen. Ugyanakkor nem világos, hogy ez azért van-e, mert a kiválasztott termékek az Egyesült Államokhoz közelebbi feladóktól származnak, vagy azért, mert a legkelendőbb termékek árát igyekeznek továbbra is alacsony szinten tartani az e-kereskedők. (További részletek: USAToday)

Az amerikai kormány arra készül, hogy büntetővámjaival fokozza a nyomást Indián az e-kereskedelem területén is. Washington célja az, hogy az amerikai kereskedőknek, az Amazonnak, a Walmartnak teljes hozzáférést adjanak az ország évente 125 milliárd dollár értékű fogalmat elérő e-kereskedelmi piacához. Az amerikaiak azonos játékszabályokat akarnak. Ezt hivatott szolgálni, hogy az e-kereskedelem része lesz a két ország kereskedelmi megállapodásának. Arról nem derített ki részleteket az ügyről beszámoló Financial Times, hogy a Trump-kabinet konkrétan milyen intézkedéseket vár az indiai vezetéstől. Az Amazon és a Walmart helyi érdekeltségekkel van jelen a kontinensnyi országban, ám a készletezés és a közvetlen értékesítés terén korlátozások sújtják a külföldi cégeket a hazai tulajdonú piaci szereplőkkel szemben. India, mint minden ország el akarja kerülni az amerikai büntetővámokat, így egyeztetéseket kezdett a washingtoni adminisztrációval. Az Egyesült Államokban jelentős gazdasági súlya miatt fontos kereskedelmi partnerének tartják Indiát. (További részletek: IT Café)

Az OpenAI bejelentette, hogy a felhasználók hamarosan a ChatGPT-n keresztül is vásárolhatnak, mivel a mesterséges intelligenciával vezérelt keresőgombok mindenki számára elérhetővé válnak. A Google Shopping riválisának szánt megoldásról Adam Fry, a cég keresési termékvezetője beszélt a WIRED-nek. Szerinte azonban a ChatGPT vásárlási élménye inkább személyre szabott és beszélgetésalapú, ebben biztosan különbözik a kulcsszó-központú megoldást preferáló riválistól.
Fry azt ígéri, hogy egyszerű lesz a funkció használata: csak az eddigi módon fel kell tenni egy kérdést, amire az alkalmazás ajánlásokat ad egy-egy termékre vonatkozóan. Valahogy így: „Melyik a legjobb kávéfőző 200 dollár alatt, amely elfér egy kis konyhában?” - A chatbot ez alapján generál egy válogatott listát a kérdésre adható legjobb választékkal. A felhasználó pedig csak rákattint majd az egyik termékre, a vásárlási lehetőségek megjelennek a képernyőn, majd a „Vásárlás” gombbal a termék megvásárolhatóvá válik. Fizetni viszont nem lehet majd a a ChatGPT-ben; az utolsó lépés az, hogy a vásárlót átirányítja a rendszer a webáruház, online bolt webhelyére, ahol befejezhetővé válik a tranzakció. (További részletek: Wired)