Hamarosan komoly fordulat jöhet a mesterséges intelligencia általunk is megismerhető ágában: a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegénél, a DeepMindnál fontolgatják, hogy már idén kiadják a ChatGPT riválisát. A hírt maga a DeepMind-alapító Demis Hassabis hozta nyilvánosságra – írja az Independent.

Bár Hassabis kiemelte, hogy óvatosnak kell lenni ennyire komplex technológiák esetében, azért nagy magabiztossággal jelentette ki, hogy a Sparrow névre hallgató chatbot olyan dolgokra is képes lesz, amire a már most hihetetlenül okosnak tűnő ChatGPT nem. Emlékszünk még, mi történt, amikor a Google a Facebook sikereit megirigyelve nagyjából ekkora elánnal dobta be a Google+ közösségi oldalt (bukás, majd nyomtalan eltűnés). A DeepMind viszont más tészta, hiszen évek óta bevallottan az emberi szintű mesterséges intelligencia létrehozása a cél.

A londoni székhelyű cég először tavaly szeptemberben fedte fel, hogy egy nagy nyelvi modell (LLM) chatboton dolgozik, amely egy „információkereső párbeszédes alkalmazást” ígért. Ennek az volt célja, hogy segítőkészebb, korrektebb és ártalmatlanabb legyen a társainál.

Később egy blogbejegyzésben a DeepMind kifejtette, hogy a Sparrow segítségével más chatbotokat is biztonságosabbá és hasznosabbá lehet képezni. Az egyik példa az volt, hogy Sparrow képes észrevenni a felhasználók potenciálisan káros kérdéseit, például azt, hogyan kell feltörni egy autót.

A DeepMind Sparrow chatbotja állítólag olyan funkciókkal rendelkezik, amelyek az OpenAI ChatGPT-jéből hiányoznak, többek között azt a képesség, hogy a megerősítő tanulás révén forrásokat idézzen.

Az OpenAI fejlesztése nagyot robbant

A ChatGPT tavalyi megjelenése a mesterséges intelligencia történetének vízválasztó pillanata volt: egyes vélemények szerint az általános célú nyelvi modell egész iparágakat forradalmasíthat, és akár olyan népszerű eszközöket is helyettesíthet, mint a Google keresőmotorja. Képessége, hogy képes megérteni és emberszerű válaszokat generálni a lekérdezések széles körére, aggodalmakat is keltett: Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója például többeket figyelmeztetett arra, hogy „ijesztő pillanatokra” és „jelentős zavarokra” kell számítani a közeljövőben ezzel kapcsolatban.

Bár most minden a ChatGPT-ről szól, a DeepMind 2010-es alapítása óta jelentős áttöréseket ért el a mesterségesintelligencia-kutatásában. Többek közt az összetett szabályrendszerű Go társasájátékban is az ő robotjuk győzte le először az emberi világbajnokokat, de az összes ismert fehérje 200 millió féle szerkezetének megjósolása is a DeepMindnak köszönhető.

„Az LLM-ek által működtetett párbeszédes alkalmazások pontatlan vagy kitalált információkat adhatnak, diszkriminatív nyelvezetet használhatnak, vagy nem biztonságos viselkedésre ösztönözhetnek”

– áll a blogbejegyzésben, hozzátéve, hogy a Sparrow tovább segíti ezeknek a kommunikációs robotoknak a megértését és “kiképzését”, ami végső soron a mesterséges intelligencia biztonságosságát is elősegíti.

Hogy mire lesznek használhatók, még a jövő zenéje

Hogy merre halad ez a mesterséges intelligenciával való beszélgetés, még nem tudni, de már most több kérdést is felvetett: arról például mi is írtunk, hogy egy bizonyos ponton túl a szövegírókat is elkezdheti helyettesíteni, és újságcikkek esetében is régóta kísérleteznek azzal, hogy legalább a rövidhíreket AI-nak kéne megírnia.

Szintén írtunk már arról, hogy a vásárlási trendeket is megfordíthatja a jelenség: a mesterséges intelligencia tanácsadóként is funkcionálhat, ami akár egy az egyben azt az érzést gerjesztheti az online válogatásnál, mintha egy valódi dolgozó javasolna nekünk megfelelő színeket vagy méretet. Mindezt ráadásul azzal a tudattal használhatjuk, hogy az AI biztos nem akar rábeszélni semi feleslegesre – bár a megfelelő tanácsadáshoz azért több kell, mint egy fejlett beszélgető robot.