Aktuálisan talán már a kérdések kérdése, hogy az agentic commerce hoz-e egyáltalán új vásárlót, vagy csak átrendezi a meglévőket? Az biztos, hogy a válasz már meghatározza, hogy mire és mennyit is érdemes költened. - Erről szól Vecsei László aktuális írásának 2. része.

Az OpenAI tavasszal jelentette be, hogy visszavonja a ChatGPT-be épített natív fizetési megoldását, mert kiderült, hogy ez nehezebb pálya, mint amire számítottak. A Walmart állítja, hogy a chaten belül lezárt vásárlások csak nagyjából harmadannyira konvertáltak, mint amikor a vevőket közvetlenül a Walmart.com-ra irányították a fizetéshez. Mindez első olvasatra jó hírnek tűnhet az e-kereskedőnek, hiszen a keresés és az összehasonlítás a chatben marad, a fizetés pedig a webáruházban. - A valódi összefüggések feltárására Vecsei László jelentkezett.

„Tavaly otthagytam a céget, ahol ügyvezető voltam, hogy MI-t tanuljak. Idén januárban visszatértem, és hogy nyereségessé tegyük a céget egy tipikus 2026-os kísérletbe kezdtünk: (majdnem) mindenkit lecseréltünk MI-re” – így kezdődik az a LinkedIn poszt, ami után leültünk beszélgetni Raskó Lászlóval, a Gardino ügyvezetőjével.

Hetente több tucat hír fut át a feedemen az e-kereskedelemről, az AI-ról, a robotikáról és a digitalizációról, ám a legtöbbnél csak tovább lapozok. Az elmúlt napokban mégis az történt, hogy négy hír végül csak nem hagyott nyugodni. Szólóban egyik sem volt különleges, de mégis beragadtak a fejembe. Pár nappal később esett le a miért....

A hazai e-kereskedelmi szektornak növekednie kell, különben stagnálás, majd hanyatlás lesz a sorsa, nem tud ellenállni az erős külföldi konkurencia térnyerésének. Végig kell gondolni, hogy a növekedésnek milyen feltételei vannak, és milyen esély van azok biztosítására. Bőgel György alábbi tanulmánya a munkaerő kérdésére koncentrál, sokféle adatból próbál meg következtetéseket levonni.

A mesterséges intelligenciáról ma már minden webshop-tulajdonos hallott, sokan ki is próbálták. A többség mégis csalódottan teszi félre. Nem azért, mert az AI ne működne, hanem mert rossz helyen és rossz elvárásokkal használják. Ebben a cikkben nem eszközök listázódnak, hanem megtudható: hol tud az AI valódi asszisztensként segíteni.

Azt hitted, hogy a chatbotok a csúcs? Tévedtél! Jönnek az AI-asszisztensek, akik nemcsak böngésznek, hanem vásárolnak is – a te vevőid nevében. Érdemes hát tisztába kerülni azzal, hogy a kereskedelem evolúciós fejlődésének következő szintjén mi vár rád!  - Mészáros Beatrix friss írása erre tesz egy kísérletet.

A mesterséges intelligencia tudása csodálatos, ámulatba ejtő. Sokak fantáziáját megmozgatja, lelkes beszámolókat lehet olvasni és hallani róla. A sok sikertörténet mellett azonban meghökkentően sok a kudarc – bár ezekről nem szívesen beszélünk. Mit mutatnak a számok az informatikai projektek, és azok között az MI tárgyúak sikerességéről? Hány kudarc jut egy sikerre? Miért vannak (egyelőre?) tele az út menti árkok elbukott projektekkel? Mit lehet tenni a siker érdekében? Erről szól Bőgel György* legújabb elemzése.

Szeretnéd megtudni, hogyan lehet könnyedén javítani a termékleírásokat e-kereskedelmi szakemberként vagy kreatív kampányötleteket találni digitális marketingesként? Érdekel, hogyan lehet hatékonyabban megtalálni a legjobb jelölteket HR-esként vagy fejvadászként? Esetleg kíváncsi vagy, vajon cégvezetőként, tulajdonosként hogyan növelheted vállalatod hatékonyságát a digitális átalakulás segítségével? Ha bármelyik kérdésre igen a válaszod, akkor jó helyen jársz! De ez a háromrészes cikksorozatnak már a harmadik része!

Sokan mernek rá fogadni (szó szerint), hogy a mesterséges intelligencia-verseny legjobb fejlesztője ebben az évben a Google lesz. A keresőóriás AI-modelljei az LM Arena felhasználói értékelései alapján jórészt maguk mögé utasítják a konkurenciát, és ezek a nyilvános statisztikák fűthetik a Polymarket fogadásait is: a platformra több mint egymillió dollár értékben érkeztek tétek arra, hogy május végéig eldől, hogy a Google lesz a nyerő. De mennyire megbízható tippet adnak ezek a fogadások?