“Ha eddig azt gondoltuk, hogy itt verseny van, akkor tévedtünk” 

Schmidt Richárd a rádiós szakmából érkezett az e-kereskedelembe. Hat éve az egyik legsikeresebb hazai webshop, az Alinda partnere, és az Ekereskedelmi Akadémián is oktat. Sok ecommerce témával kapcsolatban megkérdeztük; például arról is, hogy, milyen erők hatnak a szektorban, mire tenne tétet a  webshop vs. piactér versengésben, illetve, hogy mi ma a helyünk a nemzetközi mezőnyben és mik a jövőbeni kilátásaink.

– Októberben Digital Hungary Példakép díjat kaptál, amihez ezúton is gratulálunk! Egészen őszintén: mit jelez vissza, mit jelent ez számodra?

– Nagyon büszke vagyok erre a díjra! Sokra tartom Csermely Ákos munkásságát, a hazai konferenciapiacon ő az etalon, a követendő példa. A kiválasztás teljesen anonim módon történt: első körben egy bizottság dolga volt a jelöltek megnevezése, majd egy másik, egymást sem ismerő tagokból álló bizottság választotta ki az első három jelöltet egy shortlistre. Erre kerültem fel Várkonyi Balázzsal és Sztípity Róberttel, majd ezután következett a harmadik forduló, ahol egy közönségszavazás útján lettem végül győztes. Ebben a legnagyobb elismerés számomra az, hogy két, egymástól független bizottság is méltónak talált a jelöltségre, a győzelem pedig hab a tortán.

Ráadásul nem akárkik voltak a mezőnyben… mert Sztípity Robi már akkor webshopot csinált, amikor én még a középiskolás éveimet tapostam! Várkonyi Balázst pedig nem kell senkinek sem bemutatni, ő egy valódi nagyágyú. 

Mivel versenyző alkat vagyok, úgy voltam vele, hogy ha már bekerültem a top3-ba, igyekeztem a közösségi médiában is mindent megtenni a szavazatgyűjtésért. Nem tudom, a többiek mennyire vették ezt komolyan, de végső soron ez szerintem nem is arról szól, hogy végül kié a győzelem. Sokkal inkább arról, hogy benne vagy egy körben, és arról, ami ezzel jár, amire tudod ezt használni.

– Menjünk akkor erre tovább: mivel jár ez, mire tudod ezt a díjat használni?

– Először is: ez egy jó gondolatébresztő mindenkinek. Arról szól, hogy megéri hosszú távon gondolkodni, a közösségért és a saját iparágunkért dolgozni, segíteni, aktívnak lenni és átadni a tudást. Ha az ember példát mutat, az motiváló lehet másoknak. Ennek ez a lényege: minél több emberhez elvinni a pozitív gondolatokat, a tapasztalatokat. 

Hogy mire fogom használni? A díj és az ezzel járó publicitás által talán még többen ismernek meg, más szakterületekről is. De nem a személyem a lényeg. Inkább az, hogy az Alinda egy kis magyar cégből, magyar tőkével, kitartó munkával egy régiós céggé tudott felnőni. 

Már öt országban ott vagyunk, tehát igenis lehet külföldre terjeszkedni, és fel lehet venni a versenyt a legnagyobb multicégekkel. Nem arra vállalkoztunk, hogy le kell őket győzni, de arra igenis, hogy a saját piaci helyünket meg akarjuk és meg fogjuk találni. 

– Szinte minden szakmai rendezvényen előadó vagy. A díjnak köszönhetően jöttek már újabb megkeresések is?

– Igen, olyan helyekre is hívtak azóta, ahol korábban még nem jártam. Persze ezt jól kell tudni kezelni, mert kétélű fegyver. Alaposan meg kell tervezni, át kell gondolni, hogy mennyit tudunk bevállalni, mert végeredményben a konferenciázás nem mehet a cég rovására. 

– Beszéljünk kicsit a cégről és a hazai e-kereskedelem helyzetéről! 2022-ben nagyjából tudtátok hozni az előző év számait. Milyen évet zártatok 2023-ban?

– Kicsit korábbra visszatekintve: a 2020-as, koronavírusos év nyilván bombasztikus volt sok mindenki számára, köztük számunkra is. Az árukészletünket 8-10 hét alatt elkapkodták, ami kiemelkedő év végi eredményhez vezetett. De ez erősen disszonáns érzés volt, ráadásul minden fellendülésre jön a korrekció is – ami 2021 tavaszán be is következett, a konténerárak növekedése, a beszállítási lánc akadozása és a gyártási kapacitások kiesése miatt.

Ez borzalmas áremelkedést okozott: a kétezer dolláros konténerár felment 15 ezerig. Aztán lassan elkezdett visszaesni, de a 2022 tavaszán kitört ukrán-orosz konfliktus a devizaárfolyamoknak vágott oda. Ez például azt eredményezte, hogy tavasszal megrendeltük a teljes őszi-karácsonyi árukészletünket 350-360 forintos dollárárfolyamon, majd mire októberben beérkezett, addigra 450 forint lett a dollár.

– Ennek ellenére az Alinda 2022-ben megközelítette a négymilliárdos árbevételi szintet…

Valójában már 2020-ra elértük ezt a szintet, ami a 2019-es 2,8 milliárdhoz képest ráadásul hatalmas ugrás volt. Aztán 2021 a kijózanodás, 2022 pedig a háború éve volt. De tavaly is meg tudtuk tartani a négymilliárd forint közeli forgalmat, Ha az inflációt is figyelembe vesszük, azonban akkor növekedésről sajnos nem beszélhetünk.

A 2023-as évet is ki fogjuk hozni hasonló szintre. A karácsony előtti időszak döntögeti az év rekordjait rendelésszámban, vagyis mostanában dől el, hogy meg tudjuk e haladni a 2022-es bevételeket, ami igenis jó eredmény egy olyan környezetben ahol sok szereplő csökkenésről számol be.

– Mekkora különbséget látsz a hazai webshop értékesítés és a környező országokba irányuló forgalom változásában?

Abszolút érezhető a különbség. Jelenleg a bevételünk több mint fele, körülbelül 55 százaléka külföldről származik. Lengyelországban, ahol 2022 nyarának végén indult a webshopunk, hatalmas lehetőségeket látunk, nyilván a tízszeres piacméret miatt is. A célországainkban nagyon szépen fejlődünk, nem stagnál a forgalom, mivel jobban megmaradt a helyi devizák vásárlóereje. 

A cseh koronát külön kiemelném, mivel például a dollárhoz képest 2022-ben kevesebbet romlott, mint az euró. Ez azért is előnyös nekünk, mert a beszerzési költségek nagy részét dollárban fizetjük, és ilyenkor jól jön, hogy keletkezik bevételünk más, kevésbé kitett pénznemben is. De a külföldi devizában érkező bevétel például a bérleti díjaknál is előnyt jelent, hiszen ezeket már mindehol euróban állapítják meg, és például a szlovák piacról euróban befolyt bevételekből közvetlenül ki lehet fizetni, nem kell a gyengébb forintból megvenni az eurót A több lábon állás tehát mindenképp biztonságosabb.

– Az e-kereskedelem nagyobb, makro szintű folyamatai mennyire befolyásolják az itthoni viszonyokat? Gondolok itt például az Amazon ellen folyó eljárásra, vagy arra, hogy az Európai Unió a kapuőrökké nyilvánított platformokkal szembeni korlátozóan lép fel.

– Világszinten ez biztosan jó, és hatni fog, de egy ilyen kicsi piacon már kevésbé érződik.

A kapuőr szabályozásban megnevezett hat gigacég közül csak egyet, az Amazont mondhatjuk szorosabb értelemben e-kereskedőnek. Az említett amerikai tröszelleles eljárás is valószínűleg számítani fog, ezzel együtt ezek a cégek már hatalmas előnyre és beágyazottságra tettek szert, vagyis ez annyit ér, mint halottnak a csók. Védjük meg a nagyoktól a kicsiket – be lehet politikailag állni egy ilyen kezdeményezés mögé, de a lényegen nem fog változtatni, az erőviszonyok már beálltak.

Közvetett hatásai persze lehetnek, ami a hirdetéseket, vagy egyéb szolgáltatásokat illeti. A magyar e-kereskedők viszont jellemzően nem az Amazonnal, hanem mondjuk az eMAG-gal vagy az Allegróval harcolnak. Ezek viszont nem esnek a kapuőr-szabályozás hatálya alá, de ha megjelensz a piactereiken, ugyanúgy eléd/föléd fogják listázni a saját termékeiket.

Ha megnézzük, hogy itthon milyen folyamatok zajlanak, azt látjuk, hogy az eMAG dominanciája nagyon erős. Ennek ellenére azt gondolom, hogy Magyarország még mindig egy ütközőzóna olyan szempontból, hogy nincs megkérdőjelezhetetlenül kialakult vezető cég az eker piacon. 

– Ezt muszáj kifejtened, hogy érted!

Három jelentős szereplő van Európában: az Allegro, az Alza, illetve az eMAG. Ezek közül az Allegro messze a legnagyobb. Aki tavaly szőröstül-bőröstül felfalta a Mall csoportot hat országban, a piacvezető árösszehasonlító cégeket és a magyar Árukeresőt is beleértve. A tavalyi évben még jelen sem voltak Csehországban, majd a felvásárlás után elindították az Allegro.cz-t, amely fél év alatt látogatottságban megelőzte a fix piaci második, 20 éves Mall.cz-t. Lengyelországban piacvezetők, irtózatos erővel nyomulnak, és nem fognak megállni: be fognak jönni Szlovákiába és Magyarországra is. Nem lennék meglepve, ha mondjuk két év múlva megvennék az eMAG-ot, és rajtuk keresztül jönnének be a magyar és román piacra.

Hogy ez megtörténik-e vagy sem, egyelőre nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy az Allegro nagy erőkkel be fog jönni a magyar piacra és az eMag-ra is kemény verseny vár. 

Nálunk jelenleg ugyan az eMAG a piacvezető, de az Alza is nagyon erős, és közben jön fel a Pepita is, vagyis nincs senkinek akkora piaci dominanciája, hogy egy ilyen benyomulást meg tudjon akadályozni. A környező országokban már kialakult egyfajta status quo, de szerintem itthon még nem dőlt el ez a kérdés. Ha most fogadnom kellene, hosszú távon nem biztos, hogy az eMAG-ra tenném a pénzt.

– Korábban beszéltünk Kulcsár István Róberttel. Szerinte talán egy “epikus küzdelemben” dől majd el, hogy a piactér vagy a webshop lesz az egyeduralkodó „műfaj”. Mit gondolsz: mindenképp kell ma egy e-kereskedőnek piactéren is értékesíteni vagy megmaradhat csak a webshop dimenzióban is?

– A “kell” helyett inkább azt mondanám, ez egy jó lehetőség, amit kár kihagyni. Költsége nyilván van mindkettőnek, de a piactereknek van egy akkora tömegbázisa, amiről kár lenne lemondani. A kettő között szerintem nem a “vagy” hanem az “és” a jó kapcsolat, vagyis mindkettőre szükség van. Erre az Alinda példáját is fel tudom hozni: eddig azt csináltuk, hogy amikor új piacra léptünk, először elindítottuk a lokalizált webshopot, és utána kezdtünk el piactereken is nyomulni. 

Amikor majd a következő külföldi országban elindulunk, eszünk ágában sincs egyből új webshopot felépíteni. Ehelyett az adott ország legnagyobb piacterén fogjuk kezdeni az értékesítést. A piacot így könnyen, gyorsan és olcsón meg lehet szondázni, és validálni lehet az értékajánlatunkat – arról nem is beszélve, hogy a megfelelő szoftver segítségével nagyjából egy nap alatt fel lehet tölteni az összes terméket. Ha az ajánlatod jó, és a piac visszaigazolja azt, utána ráérsz webshopot fejleszteni, SEO-zni, és felépíteni az üzletet. Sőt, igazából ma már webshop és árukészlet sem kell ahhoz, hogy e-kereskedő légy, hisz lehetsz te egy piactér felületen dropshipping modellben partner. 

– Ezek szerint a webshop vs. piactér küzdelemben te is az utóbbira fogadsz?

Mi egy kicsi, reagáló ország vagyunk az e-kereskedelemben. Jó lenne azt mondani, hogy meghatározóak vagyunk, de ez nem így van. Viszont ennek meg az a jó oldala, ha például ránézel Csehországra,  azt látod, hogy mi lesz itthon egy év múlva. Ha pedig Angliára, akkor 3 év múlva. Olyan, mint egy jósda. Vagy egy “időjárás előrejelzés” csak ebben az esetben 100 százalékos pontossággal tudod megmondani, mi fog történni a jövőben. Látható, hogy világszinten a teljes e-kereskedelem kétharmada piactereken zajlik – itthon is ez lesz a helyzet. 

Amikor az említett Allegro elindult Csehországban, a lengyel piacterünk admin felületén megjelent egy opció. Annyi volt csak a kérdés: akarod-e a lengyel piacon listázott termékeidet a cseh piacon is megjeleníteni . Ehhez összesen egy kapcsolót kell “on” állásra áthúzni!  A rendszer pedig lefordít és átkonvertál minden adatot, leírást, az árakat koronában jeleníti meg, és megjelent az ajánlatod a cseh piacon, egy pillanat alatt.

A magyar piacra több tízezer webshop sok millió terméke fog bejönni hasonló módszerrel az Allegron keresztül a 2024-es évben. Minden szektorban, minden szereplő sok és erős versenytársat fog kapni, a piac tovább szeletelődik. Ha eddig azt gondoltuk, hogy itt verseny van, tévedtünk: az igazi verseny, a kemény konkurenciaharc csak most fog igazán elkezdődni!