A Laptophardware.hu alapító tulajdonosa és operatív igazgatója, Krajnyák Tamás nem tagadja, hogy vállalkozásának nem árt, hanem kifejezetten használ a gazdasági visszaesés. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az, hogy cége 2024-ben átlépte az egymilliárdos álomhatárt, a tudatos stratégiai döntések, a bátor portfólió-szélesítés és a jól átgondolt fejlesztések eredménye volt. – Balázs Zsuzsa interjúja.
– A Laptophardware.hu forgalma a tavalyi évben elérte az előző évi eredmény másfélszeresét, 700 millióról egymilliárd forint fölé nőtt. Benne volt a pakliban, hogy 15 év alatt átlépi a cég a milliárdos álomhatárt?
– Mint minden vállalkozónak, nekem is titkos vágyam volt, hogy elérjem ezt a bevételt, jó cél, mindenkinek ajánlom. Ehhez kellett az a tudatosság, amivel a laptop bizniszbe beszálltam. Előtte közel húsz különböző területen próbáltam ki magam, az autó- és tampongyártástól, a telemarketinges munkáig. A japán ikigai módszer vezérelt, aminek értelmében négy szempontot kell folyton szem előtt tartani: azt csináld, amit szeretsz, amiben jó vagy, és amiért megfizetnek.
A negyedik elv az, hogy olyasmit csinálj, amire szüksége van a világnak. A húszas, harmincas éveimben én ezt úgy értékeltem, hogy ez egy kategória azzal, amiért meg is fizetnek. Számomra a laptopalkatrészek kereskedelme volt a megoldás. Alkalmazottként kezdtem ebben a szektorban dolgozni, sok sikerélményem volt, a főnökeim, a beszállítók és az ügyfelek egyaránt értékelték a munkámat. Egyértelmű volt, hogy ebben az irányban érdemes elindulni egy saját vállalkozással, amit végül 2010 januárjában indítottunk be.
– Véletlen egybeesés, hogy épp egy súlyos gazdasági válságot követően, a Fidesz hatalomra kerülésének az évében önállósodott?
– Engem sosem érdekelt a gazdaság állapota, de általánosságban elmondható, hogy nekünk akkor megy jobban, ha a gazdaság alulteljesít. Amikor elindultunk, még nagyon érezhetőek voltak a 2008-as válság utórezgései, rengeteg embernek dőlt be a lakáshitele, a fogyasztás mélyponton volt. Ha az embereknek nincs sok pénze, de muszáj megoldást találniuk, például egy elromlott laptop esetén, sokkal kevésbé esik a választásuk egy új eszköz megvásárlására. Inkább alkatrészeket keresnek, igyekeznek megjavíttatni, amilyük van.
Ez a mi üzletünknek kedvezőbb, mint amikor sokat tudnak költeni. Az első 4-5 évben évente 40-50 százalékot növekedett a cégünk.
– Ez nemzetközi trend is volt, vagy inkább régiós, netán egyenesen magyar sajátosság, hogy az elektronikai eszközök piacán a használt, felújított cikkek ennyire kapósak?
– A régió országai még meg is előzték a magyarországi piacot, aminek egyik oka például az, hogy jellemzően nem csak a lakossági fogyasztásra építhetnek. Szlovákiai partnereinktől tudjuk például, hogy ők az önkormányzati és állami beszerzésekből is egyre nagyobb szeletet tudnak kihasítani. A magyarországi Molhoz hasonló, a nemzetközi piacokon is jelen lévő cégek is jobban odafigyelnek Szlovákiában a költséghatékonyságra és a környezetvédelemre. Lassan trendibb felújított készüléket venni, mint újat.
Ehhez képest Magyarországon egy olyan állami beruházásnál, mint az általános iskolásoknak szánt laptopok beszerzése, a felújított státusz egyenesen kizáró ok, csak új eszközökre vannak források. Ez teljesen logikátlan, mert a mérsékeltebb igénybevételre, lakossági felhasználásra tervezett, a boltokba kétéves garanciával bekerülő, legalább 150 ezer forintért értékesített laptopok élettartama gyakran rövidebb, mint az általunk árult, felújított gépeké.
Ennek az az oka, hogy mi kizárólag a három legnagyobb gyártó vállalati célokra fejlesztett, minőségi anyagokból készült laptopjait áruljuk. Ezeknek 8-10 év a teljes élettartama, viszont a cégek jellemzően 3-4 év után lecserélik őket. Még egyszer ennyi ideig kifogástalanul működnek, az új lakossági gépek árának az 50-70 százalékáért.
– Egyfolytában a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat emeli ki, de nem lehet, hogy a használt laptopok iránti magyarországi kereslet hátterében simán csak a szegénység áll?
– Magyarországon sajnos valóban ez a helyzet, aránylag kevesen engedhetik meg maguknak, hogy bármikor bemenjenek az első boltba, hogy új laptopot vegyenek. Ugyanakkor olyan visszajelzéseket is kapunk, hogy egyre többen más szempontokat is mérlegelnek, amikor felújított laptopot vesznek. Nemrég például egy volt általános iskolai osztálytársam keresett meg, hogy segítsek a lányának laptopot választani. Karácsonyi ajándéknak szánta, és felújítottat keresett.
Elmondta, hogy egy informatikus ismerőse tanácsára fordult hozzám, ő ajánlott minket. Nem ritka, hogy a szakemberek segítenek minket új megrendelőkhöz, és a vállalkozó barátaim körében is egyre gyakoribb, hogy tudatos gazdasági döntés eredményeként választják az újrahasznosított eszközöket. Két-három darabnál már legalább félmillió forintot spórolnak, az így vásárolt gépeket még évekig tudják használni.
– Pink-top néven néhány éve kifejezetten női megrendelőket célzó szervizzel is próbálkoztak. Ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
– Az ötletnek elég vegyes fogadtatása volt. Bár a kollégák ügyesek voltak, kaptunk negatív kritikát is. Volt, aki az eredendően segítő szándék mögött hímsovinizmust sejtett. Pedig épp azt szerettük volna elérni, hogy az ide betérő női megrendelők egy percig se érezzék azt, hogy elveszettek, mert esetleg nem értenek az IT-világhoz vagy nem is igazán érdekli őket, csak szeretnének igényes kiszolgálást kapni és megbízható eszközöket vásárolni. Végül feladtuk ezt az ambíciót, az üzlet ma hagyományos Laptophardware boltként működik.
Amíg próbálkoztunk vele, addig sem igazán nők látogatták az üzletet, sokkal inkább olyan külföldiek tértek be, akik a környéken éltek. Akkoriban kudarcként éltem meg, hogy nem sikerült meghonosítani Magyarországon ezt az elképzelést. Vannak hasonló külföldi próbálkozások, amelyek nagyon sikeresek lettek. Grazban például működik egy nőket célzó kerékpárszaküzlet, a Heels on Wheels, ami egy igazi sikertörténet.
– Egy korábbi interjújában kiemelte, hogy közel húsz „családfenntartó férfit foglalkoztatunk, így a pénz, mint férfi energia, nagyon fontos a kollégák életében.” A Pink-top esetében nem merült fel, hogy az üzleti siker érdekében a pult másik oldalára is érdemes lenne nőket állítani?
– Ebben valóban lenne hova fejlődni, a feleségemen kívül a cégben nincsenek női alkalmazottak. Ez nem azért alakult így, mert előítéleteim vannak a nők hozzáértését
illetően, egyszerűen arról van szó, hogy én a fiúkhoz értek. Van két fiam, két öcsém és olyan osztályba jártam az iskolában, ahol 35-en voltunk, egy kivétellel mind fiúk.
– A cég tavalyi növekedésének ismételten a recesszió ágyazott meg?
– Nem, ez már inkább a stratégiánk eredménye volt. Két-három évvel ezelőtt elértünk egy képzeletbeli üvegplafont, ami után egy ideig csak ültem, nézegettem az eladási statisztikákat és vártam a csodát. Csakhogy a stagnálásnak nem lett magától vége, és rá kellett jönnöm, hogy változtatni kell. A portfólió szélesítése mellett döntöttünk, ami egyáltalán nem könnyű feladat, ahogy ezt a Pink-top tapasztalatai is jelzik.
Ha cipőkkel kereskedsz, nem tudsz egyik napról a másikra golflabdára átállni. Egy új terméket csak nagy volumenben lehet bevezetni, ebbe bele kell pumpálni egy csomó pénzt, marketingelni kell, raktárkészletet kell építeni. Lépésről lépésre bővítettünk, először csak az akkumulátorokat vettük fel a kínálatba az alkatrészek mellé, aztán a laptop irányából a tabletek, mobiltelefonok felé nyitottunk, aztán már szerszámgépeket is elkezdtünk árulni.
A legnagyobb lökést az adta, hogy tavaly augusztus 1-jén beindítottunk egy új webáruház motort. Korábban saját fejlesztésű webáruház motort használtunk, amiről utólag bebizonyosodott, hogy visszafogta a fejlődést. Nem voltak benne optimálisak a marketing modulok, és SEO szempontjából is gyengén teljesített. Miután átálltunk az Unas rendszerére, először komoly visszaesést tapasztaltunk. Ez azonban átmenetinek bizonyult, és azóta maximális kihasználtságot biztosít a webáruház motor. A másik fontos stratégiai döntés a már említett portfólió-szélesítés volt. Végül, de nem utolsó sorban, komoly versenyelőnyt jelentett számunkra, hogy bármelyik általunk kínált laptopot bármilyen konfigurációban le tudjuk szállítani, így mi kínáljuk a legszélesebb választékot.
– A lassan minden szektorban debütáló mesterséges intelligencia alapú technológiai megoldásokat nem aknázzák ki?
– Az AI ma már olyan, mint a 90-es években az aloe vera: mindenre rákenik és ráírják. Mi is használunk mesterséges intelligenciát, például a hírlevelek megszövegezéséhez vagy a marketinghez. Még programkódokat is íratunk vele. AI-alapú hangfelismerő rendszert használtunk az automata telefonos ügyfélrendszer IVR menüjének a kialakításához. Nagy az AI körüli felhajtás, sokan attól félnek, hogy elveszi az emberek munkáját, de valójában inkább megkönnyíti és meggyorsítja. Én például inkább azon gondolkodom, hogy fel kellene venni valakit arra, hogy legyen egy olyan ember, aki csak a mesterséges intelligenciával összefüggő munkákat végzi, mert folyamatosan foglalkozni kell vele.
*Az interjú az Ecommerce Expo 2025 rendezvényre kiadott Kosárérték magazinban jelent meg először.
