Magyarország egyik legnagyobb e-kereskedelmi kutatása, a Nagy Webáruház Felmérés idén 16. alkalommal indult el. A kérdőív célja, hogy a válaszok alapján valós és átfogó képet nyújtson a hazai e-kereskedelem helyzetéről. Az adatgyűjtés 2023. október 31-ig tart, az eredményeket pedig várhatóan november közepén publikálják majd. Kulcsár István Róbertet, a felmérést végző Shoprenter társalapítóját és vezető tanácsadóját kérdeztük a részletekről.

– A Nagy Webáruház felmérést még 2007-ben kezdtétek el. Mi volt akkor az alapvető célkitűzés?

– Amikor elkezdtük, valójában még a piacméret és a saját részesedésünk is jóval kisebb volt. Már akkor is így hívtuk, de igazából inkább “kis webáruház felmérés” volt az. Az is igaz azonban, hogy ahhoz képest, mennyi webshop volt Magyarországon akkor, azért elég nagy arányukat meg tudtunk szólítani.

Többféle célunk is volt. Az egyik legfontosabb, hogy megértsük a piac működését, lássuk a dinamikáját, leginkább azt: merre változik. Szolgáltatóként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a trendekkel tisztában legyünk, és azokra még azelőtt próbáljunk reagálni, mielőtt bekövetkeznének. Bérelhető webáruházaknál különösen fontos ez, hogy tudjuk, milyen irányba kell fejlesztenünk: egy új fizetési vagy logisztikai szolgáltató integrációjára van szükség, esetleg újabb nyelvre lokalizáljunk, vagy valamilyen AI megoldást integráljunk?

– Ha erre voltatok is kíváncsiak, az megoldható lett volna egy belső kutatással is. Miért döntöttetek úgy, hogy az eredményeket publikáljátok?

– Nyilván van egy PR értéke is a felmérésnek, hiszen ha egy igényes és minél komplexebb kutatást tudunk letenni az asztalra, és elég sokáig csináljuk, akkor azzal felkeltjük a média érdeklődését is. Sok hasonló dolgot kezdtünk el – gondolok itt például az Ecommerce Expora.

Alapvetően nem a pénzügyi haszonszerzésért csináltuk ezeket, hanem mert tudtuk, hogy fontos. És mert nem volt senki más akkor a piacon, aki ezt megcsinálta volna helyettünk. Ezért a saját erőforrásainkból áldoztunk ezekre. De nem akarok álszenteskedni, nem is titok: hosszabb távon e kezdeményezésekkel mi is jól járunk.

– Nem zavart titeket, hogy a nyilvánossá tett adatokkal a saját konkurenciátokat is segítitek?

– Azt vallom régóta, hogy ahhoz, hogy valamit jobban csináljunk, kell egy erős konkurencia. Olyan, aki arra sarkall, hogy reggel felkelj, és dolgozz keményebben. Biztos vagyok benne, hogy a felénél nem tartanánk annak, ahol most vagyunk, ha nem lenne például egy Unas, akikkel nagyon egészséges küzdelemben vagyunk. Azt is látom azonban, hogy ez az ügyfeleknek tesz a legjobbat.

Hosszabb távon ezekből az információkból azok a konkurensek tudnak bármilyen tudást kinyerni, akik ehhez elég jók. A legjobb versenytársakkal tehát jót teszünk, a többivel meg csak kibabrálunk, mert az ügyfeleinket edukáljuk, és emeljük az igényszintjüket. Így aki nem tud lépést tartani, az lemarad.

– Milyen trendeket látsz? Milyen változások mentek végbe a hazai webshopoknál az elmúlt több mint másfél évtizedben?

– Már az elején az volt az alapfelvetésünk, hogy ez egy borzasztóan gyorsan változó piac. Ez be is igazolódott: talán nincs még egy ilyen terület, ami ennyire gyorsan változna.

Amióta ezt a felmérést végezzük, felbukkantak és eltűntek, vagy teljesen eljelentéktelenedtek például komplett közösségimédia-csatornák. De nőttek ki a földből újak, amelyeket ma már nem lehet megkerülni. Rengeteg ilyen van, akár csak a technológiában is; mint például a mobil platformok megjelenése. Pár éve még az sem volt egyértelmű, hogy akár csak mobilra optimalizált legyen a webshop, most pedig sokan mi sem természetesebb módjára, saját applikációt fejlesztenek.

Szerintem az “apposodás” is ki fog futni. Idővel túl sok lesz ezekből, és csak azokat fogják használni, amiket az alap webshop-funkciókon túl meg is töltöttek valódi tartalommal. A nagyok persze egyre jobban csinálják ezt is, és még az is lehet, hogy felfűzik rá az egész piacot, ahogy az Amazon is csinálta. Arra is sokan azt mondták, hogy “ugyan már”, most pedig az amerikai piac 50 százaléka rajtuk keresztül történik. Tehát: ma már látjuk, hogy lehet ezt jól csinálni.

– Ha már piactér: azt gondolod-e, hogy a piacteresedés miatt sok webshop megszűnhet? Vagy szerinted inkább úgy alakul majd ez a történet, hogy meg fogják tartani a kereskedők a saját csatornát is, és mellette majd marketplace-eznek?

Úgy látom, hogy hosszú távon konszolidálódni fog a piac. Előbb-utóbb ebből is kijön valaki győztesen. Ha most fogadnom kellene, azt mondanám, hogy 10-15 év múlva inkább a piacterek lesznek a befutók. Akkor is így gondolom ezt, ha lehet, hogy mindez furcsán hangzik az én számból. De persze az is előfordulhat, hogy tévedek.

Ha megnézzük az előttünk jó pár évvel járó Egyesült Államokat, ott például az Amazon mellett a Shopify is nagyon nagy szereplő, több mint kétmillió webshop van náluk. Nem lehet most azt mondani, hogy ha kereskedő vagy, akkor elég csak egy piactéren jelen lenni. Viszont az a tapasztalatom, hogy a piacok konszolidálódnak, és lehet, hogy a legvégén lesz majd egy nagy, epikus csata, amikor ezek a piaci szereplők megütköznek, és annak a csatának csak egyvalaki lehet az abszolút győztese.

– Nem túl régi hír, hogy a Shopify is lehetővé tette az Amazon Buy with Prime megoldását saját ügyfelei számára…

– Igen, és ez is éppenséggel a konszolidáció felé mutat. Ők is nyakaskodtak, ameddig lehetett, de a végén csak fejet hajtottak, mert az ügyfeleknek ez volt az igénye. Ha pedig nincs ezzel szemben alternatíva, akkor el kell mozdulni ebbe az irányba.

– Szerinted mik ma a legfőbb problémái a hazai webshopoknak? Mi látszik leginkább a kutatásokból?

– Úgy tartják, hogy a forradalmak nem akkor robbannak ki, amikor az embereknek a legrosszabb, hanem amikor fellendülés, majd egy visszaesés történik. Egy kicsit ez van most itthon: a COVID-19 legnagyobb nyertesei a webáruházak voltak, és nagyjából mindenki egyetértett azzal, hogy utána lesz egy nagyobb visszarendeződés. Ennek ellenére sokan berendezkedtek arra, hogy ez lesz az új bázis, és innen fogunk elrugaszkodni. Egészen addig ez tartható forgatókönyvnek is tűnt, amíg az első orosz harci alakulat át nem lépte az ukrán határt.

Most azt látjuk, hogy az infláció és a gazdasági visszaesés nagyon keserű pirula az e-kereskedőknek. Nem nagyon tudnak ezen a szűk piacon hirtelen mit kezdeni. Mindenki birkózik a látogatószerző csatornáival; azzal, hogy a csökkenő keresletet valahogy megszerezze magának. De nehezen tudnak nekik eladni.

A felmérések is azt mutatják, hogy az inflációnál alacsonyabb mértékben növekedett a hazai e-kereskedelem, és noha számosságában nőtt a konverziók száma, jóval kisebb lett a kosárértékük. Ez nagyon nehéz feladat elé állítja a kereskedőket.

A másik gondot most az jelenti, hogy sok kereskedő a pandémia idején megtehette ugyan, hogy nem csinált semmit különösebben jól. A dagály őket is megemelte, holott nem voltak jó értékajánlataik, nem volt kiemelkedő szolgáltatásuk. A megváltozott keretek között, közülük most sokan el fognak tűnni. A sor másik végén, ott, ahol és akinek van lehetősége és erőforrása arra, hogy előrefelé meneküljön, ott és ők valószínűbb, hogy megerősödve jöhetnek majd ki ebből az egészből. – Megint ugyanott vagyunk: a konszolidálódásnál.

– Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk? Sok erős szereplő van a piacunkon, nekünk viszont kevés exportáló kereskedőnk van.

– Igen, ezt mi is így látjuk. Ezért próbáljuk arra biztatni a hazai kereskedőket, hogy menjenek külföldre. De az igazság az, hogy még az itthoni bázisaikat és piacukat sem tudják megvédeni. Akkor se, ha itt mi vagyunk hazai pályán, és ha mégsem tudunk nyerni, akkor mire számítunk külföldön?

Látjuk, hogy egy-két cég kivételével nem igazán vagyunk versenyképesek, aminek számtalan oka van. A csehek és a lengyelek, akik Magyarországon most tarolnak, egy nagyobb piacról érkeznek. Nagyobb erőforrásból tudnak nekiállni, hogy leküzdjék a gyengeségeiket: a nyelvismeret és a célcsoport ismeretének hiányát. Pénzzel képesek kiküszöbölni ezeket a hiányosságokat, és erőből tudnak belépni. Érdemes visszaemlékezni rá, hogy az Alza sem kérdezte meg, hogy ‘Elnézést, van még egy szabad hely itt, ahová leülhetek?’. Ehelyett erőből beléptek a magyar piacra.

Nehéz elvitatni ugyanakkor, hogy van bennünk kishitűség is. Ez európai-amerikai összehasonlításban is igaz; alulértékeljük magunkat, az amerikaiak meg kissé talán túl is, de hát ezt kell csinálni. Azt kell mondani, hogy felfalom a világot, és ha a világ visszaüt, akkor holnap reggel felkelek, és megint megpróbálom.

– Milyen eredményeket vársz az idei Nagy Webáruház Felméréstől?

Engem a kezdetek óta mindig és leginkább a konklúziók érdekelnek. Az, hogy vannak-e olyan leszűrhető eredmények, amelyek átválthatók konkrétumokra.

Az a legizgalmasabb, amikor a felmérés egy-egy adatából kiviláglik az, hogy neked ezt vagy azt kell csinálnod, noha nem is konkrétan az adott problémára kérdeztünk rá. Az alapkérdések mellett – amiket az összehasonlíthatóság miatt minden évben megkérdezünk – ezért megyünk egyre mélyebb kérdések felé, és igyekszünk mindig újabb témákat beletenni, amelykeik aktuális problémákat feszegetnek.