Az Alibaba-csoport egykori alapítójának, Jack Mának a két évvel ezelőtti, a kínai kormányzatot ért kritikáját követő rejtélyes eltűnése és megkerülése óta egyre nő a nyomás a kínai online kereskedelem zászlóshajóján. Bár nemcsak az Alibaba, hanem a többi nagy szolgáltató és kereskedő környékén is folyamatosan nő a hatósági kontroll, az Alibaba-csoportnak még a szokásosnál is több jut a kínai államapparátus kitüntetett figyelméből.
Történetében először a cég a tavalyi utolsó negyedéves üzleti zárásánál különválasztotta a hazai, illetve nemzetközi tevékenységét, amely még inkább jelzi, hogy további növekedési potenciál az Alibaba számára már leginkább csak külföldön maradt. Míg a hazai kereskedelmi tevékenységből származó profitjuk 20 százalékot zuhant, és annak volumene mindössze egy számjegyű növekedésre volt képes, addig a nemzetközi piacokon ezzel ellentétben 18 százalékkal sikerült növelniük a bevételeiket, mely így elérte a 2,6 milliárd dollárt.
A tavaly áprilisban az Alibabára piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott 2,75 milliárd dollár értékű bírság után idén januárban az cégcsoport újabb – igaz, jóval kisebb összegű – büntetést kapott a Kínai Versenyhatóságtól. Ennek során negyvenhárom, korábban napvilágra nem került “versenyellenes” szerződés miatt róttak ki esetenként közel 80.000 dolláros bírságot a vállalatra. A mostani bírság összege persze eltörpül a tavalyi hatalmas büntetés mellett, de jól jelzi, hogy a hatóságok nagyon komolyan rászálltak a cégre, amely ezzel a szektort egyre keményebben felügyelni kívánó kormányzati fellépés szimbóluma lett.
A kínai e-kereskedelmi szektor a járványügyi korlátozások hatására – akárcsak szerte a világban – szárnyalni kezdett, az Alibaba 10 százalékos tavalyi növekedése azonban jóval elmarad az iparág 18 százalékos növekedési mutatóitól. Az Alibaba-csoport közvetlen hazai konkurensei mind ennél jóval nagyobb bevételnövekedésről számoltak be, de a cég még így is összesen mintegy 16 millió új vásárlóval tudta növelni hazai felhasználói bázisát.
Az egyetlen üzletág, ahol az Alibaba-csoport komoly növekedést tudott elérni, a felhőszolgáltatások üzletága: a 2021-es évben mintegy ötven százalékkal növelték a bevételeiket, amely 9,18 milliárd dollárt hozott a cég konyhájára, de már itt is megjelentek a fellegek a cég feje fölött.
Az egyre komolyabb hatósági szabályozás ezen a területen is rengeteg fejfájást okozhat a cégnek. A pekingi vezetés ugyanis megtiltotta az összes olyan vállalatnak, amelyben bármekkora állami részesedés van, hogy az Alibaba vagy Tencent, illetve bármilyen magánkézben lévő technológiai cég szolgáltatásait vegyék igénybe, és felszólította őket arra, hogy gyorsítsák fel adataik kormányzati felhőbe történő importálását.
Az egyre ellenségesebb hazai környezet ellenére az Ali-csoport a nemzetközi piacokon azonban továbbra is remekül teljesít. Az AliExpress, a Lazada vagy a Trendyol továbbra is szárnyalnak a cég által megcélzott régiókban. A kevésbé szabályozott délkelet-ázsiai piacokon aktív Lazada például 52 százalékkal növelte bevételeit, míg a Törökországban aktív Trendyol is 49 százalékos növekedést produkált.
Mint azt Jack Ma utódja, Daniel Zhang is hangsúlyozta a haza és külföldi üzletágak szétválasztása kapcsán: “A tengerentúli befektetéseink révén a jövőben tovább növelhetjük a részesedésünket a nemzetközi piacokon”.
A Lazadát például még 2016-ban vásárolta fel az akkor még az alapító által vezetett Alibaba-csoport, melynél aztán két évvel később még közel kétmilliárd dolláros további tőkeemelést is végrehajtottak, integrálva tulajdonképpen minden olyan szolgáltatást, amely az Alibaba kínai fókuszú cégcsoportjánál, a Taobaonál akkor elérhető volt.
Továbbra is dinamikusan nőnek a cégcsoport nagykereskedelemből származó bevételei. A kínai gyártók exportra szánt termékei továbbra is 50 százaléknál nagyobb ütemben növekedtek. Emellett a cég egyre komolyabb figyelmet fordít az olyan tengerentúli logisztikai megoldások fejlesztésére, mint a Cainaio, amely többek között az egyes európai országokban elérhető csomagautomata-szolgáltatásokat is üzemelteti.
Elemzők szerint a nemzetközi terjeszkedés során a legnagyobb lehetőségei az Alibabának a digitálisan kevésbé fejlett piacokon vannak. Az igazi problémát az jelenti, hogy a Németországhoz vagy Franciaországhoz hasonlóan fejlett, online kereskedelmi piacokat többnyire letarolta az Amazon és számos más, a területet jól ismerő hazai kereskedő is a pályán van, melyek már korábban megszerezték a piacot, nem engedve igazán nagy nagy teret az újonnan belépő szereplők számára.
Ennek ellenére az Alibaba tovább fejleszti logisztikai kapacitásait az Egyesült Államokban is. Február végén jelentették be, hogy hosszú távú lízingszerződést kötöttek az Atlas légitársasággal, amely 6 db Boeing 747 charter járatot üzemeltet majd az Alibaba küldeményeinek célba juttatására.
Az amerikai piacon való terjeszkedést azonban a Kína és Egyesült Államok között még Donald Trump idején megkezdett kereskedelmi háború is befolyásolja, amely – ha kisebb intenzitással is – továbbra is tart. Ennek köszönhetően például az AliExpress is felkerült az amerikai kormányzat veszélyesnek minősített kínai cégeket soroló listájára. Úgyhogy a piaci szabályozó felügyeletek már nemcsak Kínában, de a fejlett piacokon is komoly akadályokat gördíthetnek az Alibaba nemzetközi terjeszkedésének útjába.
