Vajon a globális gazdaság mely szektorai tekinthetők úttörőknek a mesterséges intelligencia alkalmazásában? Közöttük van-e a kereskedelem? Többféle mutatót is felhasználhatunk e kérdések megválaszolásához. – Erről is szól  Bőgel György (az Ecommerce Hungary Egyesület volt elnöke, a CEU tanára) legújabb írása. 

Találhatunk például adatokat arról, hogy 2020 és 2023 között a nagy tőzsdei vállalatok álláshirdetéseiben milyen gyakorisággal fordult elő a „mesterséges intelligencia” megnevezés, vagyis hol kerestek ilyen tudású szakembereket. Nos, az élen – semmi meglepetés – az infokommunikációs cégek állnak, a második hely a bankoké, a dobogó harmadik fokán azonban előkelő befutó a kereskedelem. Azt is megnézhetjük, hogy az egyes felhasználói szektorokban ugyanebben az időszakban hol adták be a legtöbb MI tárgyú szabadalmat. Itt a bankok vezetnek, a kereskedelem a sor végén kullog; érdekes kérdés, hogy miért.

Számításba vehetjük a társasági negyedéves jelentéseket is: vajon hány olyan akadt, amelyben említést tesznek a mesterséges intelligenciáról? Ezen a listán a technológiai cégek után az autógyárak következnek, a kereskedelem helye a felső középmezőnyben van.

Ezek úgy általában nem rossz helyezések, és látszik belőlük, hogy a kereskedelem a modern mesterséges intelligencia fontos felhasználói közé tartozik. Következésképpen számára sem mindegy, hogy mi történik az MI-világban, az merre mozog, milyen irányba fejlődik, hova áramlik a pénz, ki milyen stratégiával próbálkozik, kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek, melyik lóra érdemes tenni. A teljesség minden igénye nélkül, a tévedés jogát fenntartva próbáljunk meg egy kicsit körülnézni ebben a nyüzsgő szupermodern világban. Képzeljük azt, hogy a mesterséges intelligencia felhasználói (köztük a kereskedelmi vállalatok) egy kazal tetején ülnek, ami több rétegből áll, rajta felirat:

„Ez itt az MI kazal”!

Ugorjuk fejest ebbe a kazalba, nézzük meg, mi van a belsejében, fúrjuk le magunkat a legaljára, onnan kapaszkodjunk felfelé, és közben kövessük a pénz szagát!

…de hogy jön ide egy kazal?

Egy régi kazal

Lou Gerstner, aki 1993 és 2002 között elnök-vezérigazgatóként vezette az IBM-et, könyv formájában megjelent emlékirataiban kazal-metafora segítségével magyarázta el stratégiájának lényegét. Persze nem szénakazalra kell gondolni, hanem az informatikai termékek és szolgáltatások egymásra épülő rétegeire, amelyek együttesen kiadták az akkori tipikus informatikai környezet főbb elemeit.

• A kazal legalján a hardvertermékek fő komponensei találhatók: processzorok, tárolók, monitorok, memóriachipek, hálózati eszközök. Lényegében ezek jelentik az alapot, rajtuk nyugszik az egész építmény.
• Fölöttük helyezkednek el az alapvető operációs és integrációs szoftverek,
• majd egy újabb szinttel feljebb a különböző célokra (adminisztrációra, döntéstámogatásra, elektronikus kereskedelemre stb.) használható alkalmazások következnek.
• Legfelül szolgáltatások fedik be a kazlat: informatikai tanácsadás, rendszerintegráció, kiszervezés, képzés, finanszírozás, karbantartás és más hasonló hasznos és eladható tevékenységek.

Az informatikai piac – írja Gerstner, egy darabig vertikális szerkezetű volt: a cégek (köztük az IBM) a kazal minden elemével foglalkoztak, másképpen fogalmazva: minden nagy cégnek, illetve cégcsoportnak megvolt a saját kazla. Egyik kazalból nem volt átjárás a másikba, mivel a termékek nem voltak kompatibilisek egymással. A vevő, akinek választania kellett a kazlak közül, fogságba esett: ha egyszer kiszemelte a maga szállítóját, nem tudott tőle könnyen megszabadulni. Ha megtetszett neki valami egy másik kazalból, az egész kazlat le kellett cserélnie.

• Kis magánkazlak

Nem csoda, hogy sokan menekülni próbáltak ebből a kiszolgáltatottságból, és már csak ezért is lelkesen fogadták a minden irányba kompatibilis személyi számítógépet, ami gyorsan meghódította a piacot.

A PC példája mutatja, hogyan vált a piac vertikálisból horizontálissá, vagyis miként vált lehetségessé, hogy egyes cégek a kazal egyes rétegeire, sőt, azon belül akár egyes termékekre szakosodjanak, és kihasználják a fokuszáló stratégiák előnyeit. Vevők és szállítók egyaránt kiszabadultak a magánkazlak börtönéből: szabadon összeválogathatták a nekik tetsző termékeket, mivel azok különösebb gond nélkül összekapcsolhatókká váltak egymással.

A kis magánkazlak (kevés kivétellel) gyakorlatilag egyetlen naggyá olvadtak össze, amiben megmaradtak az említett rétegek. A kazlak közötti verseny rétegek közötti, illetve rétegeken belüli versengéssé alakult át.

Kit szeret a pénz?

Egy informatikai vállalat számára fontos döntés volt, hogy a kazal hány elemével foglalkozzon, és melyek legyenek azok, mivel lehet a legnagyobb nyereséget elérni és tartósan versenyképesnek maradni.

Az elérhető nyereség tekintetében nagy különbségek voltak a kazal egyes rétegei és elemei között. A piacot szemlélve gyakran megfigyelhetjük, miként préseli össze a verseny az egymással könnyen helyettesíthető, egymástól nehezen megkülönböztethető tömegcikkek gyártóinak és forgalmazóinak nyereséghányadát. A tömegcikkesedés leginkább a kazal alsóbb szintjein elhelyezkedő, gyorsan szabványosodó termékeket fenyegeti. Legkevésbé a felső szinten elhelyezkedő szolgáltatások veszélyeztetettek: azokat rendszerint az ügyfél speciális helyzetéhez és igényeihez kell igazítani, nagy részük helyi és személyes jellegű, bizalomra és tudásra épül, azaz olyan tényezőkre, amelyeket nehéz lemásolni, szabványosítani.

Az informatikai ipar lendületes fejlődése a kilencvenes években felgyorsította a szabványosodást és a tömegcikkesedést, a piac 2001. évi összeomlása pedig alaposan elcsúfította a nyereségkimutatásokat. Nem csoda, hogy számos cég megpróbált új helyet keresni magának a kazalban.

• Fel a tetejére!

Sokan a kazal tetejét, vagyis a szolgáltatások szintjét vették célba, mivel ott látták a legnagyobb nyereséget. A szándékokat jól mutatták az akkoriban készült prospektusok és honlapok, amelyek leginkább arról igyekeztek meggyőzni a nagyközönséget, hogy az eddig hardverrel és szoftverrel foglalkozó cég mostantól „szolgáltató” és „megoldásszállító” lesz. Aki szándékosan vagy képességei miatt a kazal alján maradt, vagy kibékült a csökkenő bevétellel és nyereséggel, a zsugorodó nyereséghányadokkal, a költségcsökkentés és racionalizálás állandó kínzó kényszerével, vagy olcsóbb forrásokat keresett, esetleg konszolidációba menekült.

Volt, akinek sikerült felmászni a kazal tetejére, és volt, akinek nem. Az IBM-nek sikerült, talán azért is, mert korábban kezdett mászni a többieknél. Jó oka volt erre: a kilencvenes évek elején a helyét sehogy se találó vállalat nagyon gyenge eredményeket produkált. Az újságok már arról cikkeztek, hogy az amúgy is kiskirályságokra bomlott céget jobb lenne szétszedni, több vállalatra osztani. 1993. áprilisában azonban Louis Gerstner vette kezébe a kormányrudat, aki némi hezitálás után úgy döntött, hogy a Nagy Kéknek egyben kell maradnia, viszont alaposan át kell alakítani a profilját. Az új vezető szerint az IBM nem maradhatott afféle ezermester, aki mindent megcsinál mindenkinek. Ha választani kell, akkor a kazal csúcsát kell célba venni, szolgáltató céget kell építeni.

• Közüzemekből vásárolnak majd

Gerstner munkához látott és alaposan átalakította az IBM-et. Korábban koronagyémántoknak tartott termékekről és tevékenységekről mondott le, megrostálta a szoftverkínálatot is, csak azokat hagyva meg, amelyekben az IBM a legeredményesebbnek bizonyult. Az IBM szolgáltatási stratégiájában idővel új elemek jelentek meg: az egymással gyakran összekevert „grid”, „utility” és „on demand” computing. Ezek (leginkább az utóbbi kettő) mögött nagyjából az a feltételezés húzódott meg: a jövőben a vállalatok informatikai ügyeiket nem saját eszközeikre és IT személyzetükre bízzák, hanem szolgáltatásként nagy informatikai „közüzemektől” vásárolják meg, amire szükségük van.

A vállalat vezetői két év alatt 180 új partnerségi szerződést írtak alá.  Nem volt könnyű dolguk: az ezredfordulón bekövetkezett dotcom-válság szélviharként söpört végig az IT szektoron.

Nagy lett a tolongás

A recesszió nem hagyta érintetlenül a megcélzott tanácsadói-szolgáltatói ipart sem. A kazal tetején hirtelen nagy lett a tolongás, hiszen a szolgáltatást és a „megoldásszállítást” mások is a zászlajukra írták. Köztük olyan régi motorosok is megjelentek, mint például az Accenture és a Hewlett-Packard, de új játékosok, így például egyes látványosan növekvő indiai cégek (Tata, Infosys, Wipro) is helyet kértek maguknak a legfelső szinten.

Az IBM-nél a profiltisztítás és a kazalban való kapaszkodás évekig tartott.

Ebben a közegben hozták meg a döntést a PC üzletág eladásáról, ami nagy port vert fel már csak azért is, mert a kínai Lenovo jelentkezett vőlegénynek. Gerstner szerint az IBM tizenöt éven át alig nyert valami pénzt a PC üzletágon. A gépek több tízmilliárd dolláros bevételt hoztak, de ennek ellenére mégis voltak olyan időszakok, amikor a pénzügyesek örültek a forgalom visszaesésének, mert így kevesebb volt a veszteség. Ráadásul az alapvető hardver- és szoftver-architektúrákat az Intel, illetve a Microsoft birtokolta.

A forgalmazásban sohasem sikerült igazi vezetői pozíciót elérni és a termelési költségek is túlságosan magasak voltak. A stratégiai logika azt kívánta, hogy a szolgáltatói stratégia megvalósítása és a nagyobb nyereség érdekében a gyorsan tömegcikkesedő terméktől, a jó öreg PC-től meg kell szabadulni.

• Új kazal…

Gerstner 2002-ben búcsúzott el az IBM-től. Az infokommunikációs ipar azóta alaposan megváltozott, a kazal-modell, pontosabban a rétegzett kazalban való gondolkodás azonban kiállta az idők próbáját. A szektor ma is egymásra épülő rétegekből áll, a rétegek között és azokon belül sok játékos tülekedik. Egyesek a meglévő pozíciójukat igyekeznek megerősíteni, mások felfelé, lefelé vagy oldalirányban próbálnak meg elmozdulni. Mozgásukat az elérhető profit motiválja, ami a rétegek sajátosságai és az aktuális piaci helyzet miatt nem egyenletesen oszlik el.

Manapság egy fontos új kazal épül és éli a maga mozgalmas életét: a mesterséges intelligenciáé. Az MI kazal vizsgálata, a játékosok áttekintése, mozgásuk elemzése, piaci viselkedési minták azonosítása ugyanolyan hasznos és tanulságos lehet, mint Gerstner korában volt. A legizgalmasabb kérdés nyilván az, hogy ki, vagy inkább kik lesznek a kazal királyai, kik gazdagodnak meg a jelenlegi aranylázon, hol keletkezik a legtöbb érték a kazalban, és kik tudják azt megragadni, zsebre tenni.

• …és rengeteg pénz

A kazalban valóban rengeteg pénz mozog, részben virtuálisan, részben valóságosan. Csak néhány példa: 2024 márciusában például a hardvergyártó Dell árfolyama 30%-ot ugrott, mivel a piac az MI-terjedésétől a kereslet növekedését várta. Szeptemberben, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI 150 milliárd dolláros értékeléssel, a Microsofttal a háta mögött újabb sokmilliárdos tőkeinjekciókról tárgyalt befektetőkkel. Ugyanekkor egy Together AI nevű, felhő-technológiával foglalkozó startup 1,3 milliárd dolláros értékeléssel szerzett friss tőkét.

De ne szaladjunk előre, nézzük meg inkább, milyen rétegekből áll a generatív mesterséges intelligencia szemünk előtt épülő kazla! A mesterséges intelligencia jóval több a generatív MI-nél, de most elégedjünk meg a sokak fantáziáját megmozgató utóbbival!

Alulról felfelé, rétegről rétegre

Az Andreessen-Horowitz cég az infokommunikációs ipar egyik legismertebb és legtekintélyesebb kockázati befektetője, befektetési portfoliójukban számos MI vállalkozás található. 2023 elején azt írták a honlapjukon, hogy megítélésük szerint egyelőre korai fázisban, de megkezdődött egy MI kazal kiemelkedése. Elképzelésüket a mellékelt ábrán mutatjuk be. A modell logikája nagyon hasonlít a korábban leírt „ősváltozathoz”, sőt, az egyes rétegekben újakkal keveredve régi játékosok is megjelennek. A játékosok magatartására úgy általában az „együttműködő versengés” politikája jellemző, hiszen miközben hevesen versenyeznek egymással, összekapcsolja őket az új szektor kiépülésének és fejlődésének, az új piac építésének igénye.

Nem meglepő, hogy kockázati befektetőként az Andreessen-Horowitz céget elsősorban az érdekli, mekkora érték keletkezik a kazal különböző részeiben. Meg persze az is, hogy abból ki mekkora szeletet tud kihasítani magának, vagyis várhatóan mik lesznek a jövő legjövedelmezőbb üzletei. Ebből a szempontból azt kell vizsgálni, írják, hogy a kazalban kiknek van esélye termékeik, illetve szolgáltatásaik stratégiai megkülönböztetésére. Vagyis: kik tudnak kiválni a mezőnyből és valami különlegeset nyújtani az ügyfeleiknek (lásd a tömegcikkesedésről fentebb leírtakat), és kik tudják megvédeni a pozíciójukat.

• Négy réteg

A modellben (alulról felfelé haladva) a következő négy réteg jelenik meg:

1. Hardvereszközök előállítói.Ők adják a kazal alapját. Köztük elsősorban a processzorok gyártói, mint például a Nvidia, az Intel és az AMD, de itt helyezkednek el a szerverek és a hálózati eszközök termelői is, például a Dell és az Arista. Lényegében ők szállítják a szükséges számítástechnikai kapacitásokat.
2. Az infrastruktúra nagyon fontos részei a kapacitásoknak otthont adó, azokat szolgáltatásként biztosító felhő-platformok. Közülük három óriást feltétlenül meg kell említeni: Amazon Web Services, Google Cloud Platform, Microsoft Azure. A generatív MI modellek nagy része ezeken a platformokon fut.
3. Az infrastruktúra felhasználói a kazal középső szintjén elhelyezkedő zárt vagy nyitott (open source) alapmodellek. Ezek közül 2024-ben a ChatGPT „agyát” biztosító GPT-4 volt a legismertebb, illetve ide tartoznak a több modellt összefogó modell-hubok és együttműködési platformok is. Az utóbbiak közül például a Hugging Face nyitóoldalán kategóriákba sorolva rengeteg AI modellt találhat az érdeklődő.
4. A kazal legfelső szintje a mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazásoké. A felhasználók – legyenek azok akár szervezetek, akár magánszemélyek – ezekkel találkoznak, ezekkel dolgoznak. A „külvilággal” tehát a kazal a legfelső szinten érintkezik.

A több rétegben megjelenő end-to-end alkalmazások olyan felhasználó eszközök, amelyekhez saját, kizárólagos használatú modellek tartoznak. Példákként a Midjourney-t vagy a Runway-t lehet felhozni.

• Az MI kazal nagy játékosai

A fejezet elején leírt korábbi IT kazal idővel kitermelte a maga tartósan domináns játékosait. A személyi számítógépek világa a Microsoft-Intel kettőst repítette az élre: az előbbi Windows operációs rendszeréhez az utóbbi szállította a chipeket. Az ezredforduló környékén a „Wintel” szövetség tette zsebre az iparági profit oroszlánrészét. Az okostelefonok világában az Apple vált vezető vállalattá. Bár a generatív MI kazalban is vannak nagy játékosok, még nem tudhatjuk, hogy közülük melyek tudják tartósan megőrizni a pozíciójukat!

A szektor még túl fiatal, nagy benne a tülekedés. Az mindenesetre kibogarászható a tőzsdei és tőkebefektetési adatokból, hogy a 2022 októbere (ez volt a ChatGPT megjelenése előtti utolsó hónap) és 2024 tavasza között a kazal mind a négy szintjén növekedett a vállalatok összesített piaci értéke (kapitalizációja), ami a szektor iránti különleges érdeklődést jelzi.

Infrastruktúra: lapát és nadrág mindenkinek kell

Az infrastruktúrát adó két alsó szint (hardvergyártók és felhő platformok) esetében különösen nagy volt az értéknövekedés. Ez nem meglepő, hiszen a nagyobb innovációs hullámok csak akkor tudnak kibontakozni, ha gyors ütemben épül az alapokat adó fizikai infrastruktúra. Hardver nélkül a szoftver nem sokat ér: nem véletlen, hogy az internetes láz idején a modemek és a mindenféle távközlési cikkek gyártói voltak a piac kedvencei.

Ha valaki történelmi analógiát keres, akár a 19. század közepén tomboló kaliforniai aranylázig is visszamehet. A lapátok és mindenféle más szerszámok értékesítői igen jól kerestek, gyakran jobban, mint maguk az aranymosók.

A példa kedvéért: a német származású Levi Strauss nem aranyat keresett San Francisco környékén, hanem nadrággyárat alapított, és a siker nem maradt el. Bár a helyzet gyorsan változik, 2024 vége felé az is kiszámítható volt, hogy az egyes rétegekben az érték egyre jobban koncentrálódik, az első három cég egyre többet visz el belőle. Különösen erőssé vált a ChatGPT-t működtető OpenAI-ban is érdekelt, felhő-szolgáltatást és sok mást is kínáló Microsoft pozíciója. A chipgyártó Nvidia pedig az év végére az Apple utáni második helyre küzdötte fel magát a legértékesebb cégek globális rangsorában.

2024-ben az MI világában nélkülözhetetlen chipek négyötödét ez a cég állította elő, ráadásul monopólium-közeli pozíciót élvez az olyan hálózati eszközök piacán, amelyekkel az adatközpontok MI szervereibe épített chipeket lehet összekapcsolni.

• Az Nvidia biztonsága

Különleges piaci értéke és rendkívül magas nyereséghányadai ellenére az Nvidia nincs biztonságban. Versenytársai részt követelnek maguknak a haszonból. Ott vannak köztük a rivális termékekkel megjelenő régi nagyok, jelesül az Intel és az AMD. Új vállalkozók (startupok) is megjelentek, mint például a szupergyors MI chipeket készítő Groq és Cerebras. Az Nvidia-chipek legnagyobb vásárlói, a kazalban egy szinttel feljebb elhelyezkedő felhő-óriások hozzáfogtak a saját chipjeik fejlesztéséhez. Egyrészt, mert látták a hardver-szinten felhalmozódó hasznot, másrészt a szállítójuktól való függést akarták elkerülni.

Mivel a piaci előrejelzések szerint az MI chipek iránti kereslet a jelenlegi többszörösére fog nőni, az Nvidia mellett egyelőre másoknak is jut hely, és jelentkezőkben sincs hiány.

A chipek iránti kereslet szerkezete idővel megváltozhat. Ahogy a felhasználói alkalmazások terjednek, a modellek tréningezéséhez, az algoritmusok nagy tömegű adat statisztikai elemzésével történő tanításához szükséges chipek mellett egyre nagyobb figyelem fordul a felhasználói kérésekre (queries) adott válaszok előállításához szükséges eszközök felé. 2024-ben ez a változás már megmutatkozott az Nvidia értékesítési adataiban. A cég szempontjából az sem mindegy, hogy az általa gyártott különleges grafikai processzorok (GPU-k) helyét mennyire tudják átvenni az általános célúak (CPU-k), amelyek fő gyártói az AMD és az Intel.

A riválisoknak mindenesetre nem lesz könnyű dolguk: a startupoknak bizonyítaniuk kell, a felhő óriások saját chip felhasználása egyelőre korlátozott, az Nvidia pozíciói erősek, ráadásul programozói körökben népszerű szoftver-platformja is van (CUDA), amivel az ügyfeleik saját igényeikhez igazíthatják a chipeket.

• A kazal királyai?

A felhő-szolgáltatók szintjén egyértelmű a régi nagyok dominanciája. Az Alphabet, az Amazon és a Microsoft együttes piaci értéke nagyot ugrott az MI-forradalom hatására. Mivel a nagyobb modellek építéséhez és működtetéséhez óriási számítási kapacitások kellenek, az óriások felhő-szolgáltatásból szép jövedelemre számíthatnak a jövőben is, miközben egyéb termékeik és szolgáltatásaik is szépen hoznak a konyhára.

A nyilvános pénzügyi mutatók azt jelzik, hogy a befektetők szerint várhatóan a nagy felhőszolgáltatók lesznek a kibontakozó MI világ nyertesei. A világ legnagyobb vállalatait és más szervezeteit tudhatják az ügyfeleik között, akik érthető okokból a nagy és befutott partnerekben bíznak. Erős a pozíciójuk az infrastruktúrában, hatalmas számítási kapacitásokat és óriási, állandóan bővülő adatbázisokat birtokolnak, nagy számban foglalkoztatnak élvonalbeli kutatókat és fejlesztőket, és bőven van pénzük arra, hogy a kazalban vertikálisan is terjeszkedjenek, akár minden rétegben megjelenjenek. Lényegében mindenük megvan a tartós sikerhez.

Ahogy már utaltunk rá, ezt a lehetőséget nem is akarják elszalasztani. Az Alphabet, az Amazon és a Micriosoft saját MI chipeket terveznek, saját modelleket építenek, saját alkalmazásokat fejlesztenek. A függetlennek tűnő modellépítők közül is több valójában valamelyik felhő-óriás érdekkörébe tartozik. A francia Mistral cég például a Microsoft támogatását élvezi, ami nemrég a Mustafa Suleyman, a Google által felvásárolt Deep Mind társalapítója és korábbi vezetője által irányított Inflection AI modellépítő cég csapatának nagy részét is megszerezte. A Reuters 2024 szeptemberében jelezte, hogy a brit versenyfelügyeleti hatóság szabad utat engedett az ügyletnek. Mustafa Suleyman, aki oxfordi tanulmányait félbehagyva csatlakozott a vállalkozói világhoz, a Microsoft AI vezére lett.

Modellek és alkalmazások

Az értéknövelés tekintetében a kazalban a felhő-szolgáltatók fölött elhelyezkedő modellfejlesztők sem panaszkodhatnak. Az élvonalat képviselő nagyjából tucatnyi cég együttes értéke 2023-24-ben másfél év alatt nagyjából megnégyszereződött. Közülük a legismertebb, a Microsoft támogatását élvező OpenAI 2022-ben még csak 20 milliárd dollárt ért. 2024 szeptemberében egy új befektetés kapcsán azonban már 150 milliárdos vállalati értékről szóltak a sajtóhírek. A rendkívül fiatal, 2021-ben alapított angol Anthropic sem panaszkodhat, a még nála is fiatalabb, főleg Nvidia-chipekből építkező francia Mistral értéke is szépen kapaszkodik felfelé.

A darabonként dollártízezreket érő chipekért heves verseny folyik a modellépítők körében. Az amerikai Imbue 2024-ig már tízezret halmozott fel belőlük, a kanadai Cohere pedig másfélszer annyit. Ebből is látható, hogy a modellek építése és tréningezése bizony drága mulatság: minél kifinomultabb egy modell, annál több chipre van hozzá szükség. Az OpenAI GPT-4 modelljének tréningezési költségét 100 millió dollárra becsülik.

A modellépítők fizikai vagyonának legfőbb elemei a méregdrága chipek, de az igazi értéküket a tudásuk, az intellektuális tőkéjük, és persze a profitermelő képességük adja. A kazalnak ebben a rétegében a rendkívül heves verseny gátat vet a profit növelésének, ami a piaci értékítéleteken is meglátszik.

• A támadók tréningje

Az OpenAI a ChatGPT-vel kétségtelenül korán megszerezte a vezető helyet, de a nyomában ott lihegnek a többiek, köztük például az Anthropic Claude fejlődő változatai. A támadók ugyanazokhoz a tréningadatokhoz férhetnek hozzá, mint az eredeti ChatGPT. A ChatGPT-től alig négy hónappal lemaradva a Meta, a Facebook anyavállalata Llama néven nyitott (open source), mások által továbbfejleszthető, alakítható modellt bocsátott útjára, de nyitott modellel jelentkezett az alig néhány tucat alkalmazottat foglalkoztató francia Mistral is, amit ráadásul olcsóbban lehet tréningezni és futtatni.

A nagy, általános célú modellek mellett speciális célú kisebb (szükségképpen olcsóbb) modellek is megjelentek. A TimeGPT például pénzügyi előrejelzések készítésére használható, a Hippocratic AI modellje orvosi tanácsokat ad.

A modellek szaporodása és burjánzása nagy lendületet ad a piaci alkalmazások fejlesztésének, vagyis pezsgővé teszi az életet a kazal tetején. Akárcsak a többi szinten, itt is megjelennek nagy, már befutott cégek is, amelyek generatív MI-val bővítik a szolgáltatásaikat. Íme néhány példa:

• A népszerű Photoshopot gondozó Adobe Firefly néven olyan alkalmazást dobott piacra, amivel a felhasználók MI-támogatással szerkeszthetik a képeket.
• A Microsoft egy egész alkalmazás családdal, a Copilot eszköztárral jelentkezett, ezek személyes MI-asszisztenseknek tekinthetők.
• A Zoomon mesterséges intelligenciával lehet összefoglalókat készíteni videóhívásokról.
• Sok más céghez hasonlóan a vállalati szolgáltatásokkal foglalkozó WerviceNow is chatbotos támogatást ad a különböző problémákkal jelentkező ügyfeleinek.

És máris 20 ezer alkalmazás

Mások mellett az orvosok és az ügyvédek is megtalálhatják a maguk „MI asszisztenseit”, de azok sem panaszkodhatnak, akik egyszerűen egy jó beszélgetésre vágynak, és ahhoz partnerük stílusát is megválaszthatják.

Az MI-bázisú felhasználói alkalmazások száma gyorsan növekszik. A „There’s An AI For That” weboldalon 2024 októberének végén már közel húszezer alkalmazást listáztak, és ugyanitt arról is közölnek statisztikákat, hogy melyek az MI által leginkább érintett foglalkozások: a rendszeresen frissített lista élén a kommunikációs menedzserek álltak, a végén pedig a kórházi nővérek mellett számos zenészt is találhattunk. Mivel a verseny heves, a belépési korlátok pedig alacsonyak, kevés alkalmazásnak van esélye igazi pénzügyi sikerre.

Már többször utaltunk rá, hogy az MI kazalban a nagyobb hasznon reményében több játékos is megpróbál felfelé és lefelé is terjeszkedni, rétegeket összefogó vertikális birodalmakat építeni. A modellépítő OpenAI saját kockázati tőkealapját felhasználva befektetésekkel is terjeszkedik, de tárgyalásokba kezdett saját chipek gyártásáról is. A chipgyártó Nvidia ambíciói is túlnyúlnak a saját infrastruktúra-rétegén: modellépítő cégekben szerzett tulajdonosi részesedést, és saját MI modellekkel is megjelent. A Together AI befektetőjeként saját nagy vevőivel, a felhő-óriásokkal is versenybe szállt… Nem múlik el nap valamilyen érdekes újdonság nélkül.

*    *    *

Itt ülünk a kazal tetején, ami él, nyüzsög, gyarapodik. Jó lenne, ha minket is megemelne. Süt a nap, a friss szénaillatba pénzszag keveredik. Olyan ez a kazal, mint a régi, vagy valami egészen másról van szó? A múlt lenne a jövő kulcsa? Esetleg újra kellene olvasni Gerstnert?