IGD-kutatás: évi 20% fölötti bővülést ígér az online élelmiszerpiac

IGD-kutatás: évi 20% fölötti bővülést ígér az online élelmiszerpiac

Kiemelkedő növekedés várható a következő 5 évben az online élelmiszerpiacokon. Az angol IGD kutatása szerint a 10 legnagyobb online élelmiszerpiac bővülése 2023-ig 227 milliárd dollár értékű lesz. Ezt azt jelenti, hogy ezen piacok értéke a 2,5-szeresére nő, azaz csak a növekmény lesz másfélszer akkora, mint amennyi jelenleg a teljes piac értéke. A TOP10-ben Európából 4, Ázsiából pedig 3 ország tud pozíciót szerezni.

A kereskedelem legdinamikusabban bővülő ága kétségkívül az e-kereskedelem, ezt látjuk az elmúlt években is, és nincs olyan előrejelzés, amely ne valamilyen kiemelkedő növekedést jelezne előre a következő évekre is. Ezen belül pedig kiemelten jól teljesít a növekedésben a volumenében egyelőre nem olyan erős élelmiszerpiaci szegmens. A 10 legnagyobb online élelmiszerpiac – mai sorrendben: Kína, Japán, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Dél-Korea, Ausztrália, Németország, Spanyolország és Kanada – a következő öt évre, 2023-ig előrejelzett átlagos növekedési üteme 20,4%-os lesz, azaz két és félszer nagyobb lesz a piac a mainál. Értékben ez azt jelenti, hogy ebben a 10 országban az online élelmiszerpiac 147,9 milliárd dollárról 374,9 milliárd dollárra nő.

Az IGD kutatása szerint az internetes élelmiszerboltok piacának növekedését egyrészt a gyorsan változó vásárlói elvárások, másrészt az izgalmas technológiai újítások segítik. A fogyasztók egyre tudatosabban döntenek, gyorsan változnak az elvárásaik az árakat, a minőséget, a választás lehetőségét, a kényelmet, a gyorsaságot, a személyre szabhatóságot, az egészséget, az információval ellátottságot és a döntés szabadságát illetően, és az online csatorna jó helyzetben van ahhoz, hogy ezekhez az igényekhez alkalmazkodjon, ezeket kielégítse.

A piac legnagyobb, ráadásul leggyorsabban növekvő szereplője Kína. Az előrejelzés szerint piacának mai 50,9 milliárd dolláros értékét csaknem megnégyszerezi a következő 5 évben: 196,3 milliárd dollárra. Ez a 145,4 milliárd dollár értékű bővülés azt jelenti, hogy Kína adja a 10 legnagyobb piac teljes növekedésének 64%-át! Ebből következően az éves átlagos növekedés üteme is kiemelkedőnek, 31%-osnak mutatkozik.

A másik két ázsiai szereplő, Japán és Dél-Korea növekedése is érdekességeket mutat. A három ázsiai ország összesen 75%-át teszi ki a teljes növekedésnek. Bár Japán nominálisan a 3. legnagyobb értéknövekedést fogja produkálni (31,9-ről 46,5 milliárd dollárra), az éves átlagos növekedési ütem (7,8%) itt lesz a legalacsonyabb a vizsgált 10 ország közül. Ennek az a magyarázata, hogy magas bázisról indul: jelenleg az Egyesült Államokat is előzve Kína mögött a második legnagyobb az online élelmiszerpiaca (2023-ra viszont az említett két ország mögött csak a harmadik lesz). A jelenleg 6. Dél-Korea növekedési üteme átlagos, mégis a TOP5-be fog kerülni, mivel a nominálisan 11,4 milliárd dolláros növekedése a 4. legnagyobb lesz. Érdekesség, hogy az online csatorna részesedése az érintett három országban kiemelkedően magas. Ma Dél-Korában 8,3%, Japánban pedig 7,1%, ezek a legmagasabb arányok a vizsgált országok között – Kína a maga 3,8%-val ma még nem kiugró. Ugyanakkor 2023-ra Dél-Koreában 14,2%, Kínában 11,2%, Japánban 9,9% lesz az online szegmens részesedése az élelmiszer-kereskedelemben, amely a piaci szereplők számára óriási potenciált mutat e téren.

Az európai országokban vegyesebb a kép, az Egyesült Királyság és Franciaország, valamint Németország és Spanyolország eltérő mintázatot mutat. A 4. legnagyobb piaccal az Egyesült Királyság rendelkezik, és ezt a pozícióját 2023-ig megőrizni látszik (az előrejelzett trendek alapján utána azonban nem sokáig, mert Dél-Korea megközelíti, és növekedési üteme közel kétszer akkora). A mai 14,6 milliárd dollár értékű piaca átlagosan 8,7%-kal fog bővülni – ez a gyengébb növekedési ütemek között van –, így 22,1 milliárd dollár értékűre változik. Az európai vezető pozíciója azonban nem kérdéses: potenciális kihívójánál, Franciaországnál némileg gyorsabban nő, míg a többi országnál jóval nagyobb az online kereskedelme. A másik nagy európai szereplőt, Franciaországot Dél-Korea meg fogja előzni méretében, mivel a francia 8,2%-os bővülés fele a dél-koreainak. A 11,6 milliárd dolláros piac értéke 17,2 milliárd dollárra fog nőni. A hasonló méret és növekedési ütem mellett közös a két országban a viszonylag nagy online részesedés az élelmiszerpiacon: ezek a számok (2023-ra 7,9% és 6%) az ázsiai országokéra hasonlítanak.

Ugyancsak hasonló mintát mutat a másik két TOP10-es európai ország (és egyébként Ausztrália és Kanada is). Németország és Spanyolország online élelmiszerpiacának következő 5 éves átlagos növekedése az átlag körül alakul majd. Németország 1,3 milliárd dollárról 3,8 milliárd dollárra fog nőni (átlagosan 23,2% bővülés), míg Spanyolországé 0,9 milliárd dollárról 2 milliárd dollárra (ez átlagosan 17,9%-os növekedés). A kisebb piacméret az online kereskedelem részarányában is megmutatkozik: a jelenlegi 0,5%, illetve 0,7% is csak 1,2%-ra, illetve 1,4%-ra fog bővülni 2023-ig.

Összességében az állapítható meg, hogy egyrészt nagy átalakulás várható a fogyasztói viselkedésben azzal, hogy egyre több élelmiszert is online vásárolnak az emberek, másrészt pedig ez óriási üzleti potenciált jelent a piaci szereplőknek: új szereplők léphetnek be, a jelenlegiek gyorsan növekedhetnek, illetve a csak offline szereplőknek nyitniuk kell az online csatorna felé, ha nem akarnak piacot veszíteni. Az átlagos növekedés mögé nézve, az országokat vizsgálva az látható, hogy Kína impresszív növekedésével semelyik másik ország nem tud versenyezni.

Mégis vannak mintázatok:

1) Kína és az Egyesült Államok viszonylag nagy piac mellett is tudnak magas növekedést produkálni;

2) a közepes piaci nagyságú Egyesült Királyság, Dél-Korea és Franciaország az átlagosnál alacsonyabb növekedési ütemre képes csak (de más piacokhoz képest ez is masszívnak mondható) – és ide tartozik a nagyobb piacú Japán is;

3) a TOP10 között kisebb piaccal rendelkező Ausztrália, Németország, Kanada és Spanyolország növekedési üteme magasabbak között van. Ázsiában és a két nagyobb európai országban az online piaci részesedésük mértéke 2023-ban már fontos szegmenssé teszi az internetes élelmiszerboltokat a piacon.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!