Mik a hazai logisztikai szektor legjelentősebb trendjei? Mitől ilyen jók a kínaiak? Vajon az olcsó emberi erőforrás vagy a robotizáció jelenti a jövőt? A válaszokat Colin Snead, a Pactic vezetője segítségével kerestük.
– Nagyjából fél éve beszélgettünk utoljára, ami a logisztika gyorsan változó világában elég sok idő. Mik a legfontosabb változások azóta, és milyen az iparág jelenlegi helyzete?
– Azt hiszem, a legfőbb trenddel mindannyian tisztában vagyunk: a magyar webáruházak által generált belföldi csomagok volumene csökkenőben van. Azt látjuk a számokból, hogy az egy ügyfélre jutó csomagszám egyre alacsonyabb. Persze novemberben-decemberben szezonálisan növekedés tapasztalható, de összességében azt kell mondanom, hogy a helyi csomagforgalom piaca zsugorodik. Valószínűleg ez az általános gazdasági visszaesés miatt lehet, de itt több tényező is közrejátszik.
Először is, az embereknek van egy bizonyos mértékű elkölthető jövedelme. Természetesen a visszaesés kevésbé érinti az alapvető termékeket, de van egy hatalmas kategória, ami a divat, elektronika és hasonlók. Ezek afféle „jó, ha van” típusú termékek. Azt hiszem, az emberek most egy kicsit óvatosabbak azzal kapcsolatban, hogy mire költik a hónap végén rendelkezésre álló pénzüket. Amit szintén látunk, hogy a vásárlók egyre több pénzt költenek a hazai piacokon kívül, vagyis külföldről vásárolnak termékeket. Ez magában foglalja a környező országokat, mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, de természetesen Kínát is.
Szeptemberben részt vettem egy kínai e-kereskedelmi és logisztikai konferencián. Érdekes volt tapasztalni, hogy a kínai gazdaság is jelentősen lelassult, szóval a növekedés számukra is elég nehéz a belföldi piacon. A kínai kormány támogatja és ösztönzi az ottani e-kereskedelmi cégeket arra, hogy kezdjenek el külföldön értékesíteni, ami az egész világot magában foglalja – beleértve a Közel-Keletet, Nyugat-Európát, de Közép- és Kelet-Európát is. Szóval – hogy perspektívába helyezzük – szeptember óta 14-15 új kínai ügyfelet szereztünk. Alapvetően kisebb e-kereskedelmi szereplőkről van szó, akik számára a külföldi értékesítés a növekedés folytatásának módja.
Az e-kereskedelem tehát fogyasztói szempontból továbbra is növekszik Magyarországon, de ez nem tükröződik a magyar webáruházakon. Ami minket illet a Pacticnál: jelenleg a Magyarországon kívüli ügyfélszerzésre fókuszálunk. Úgy gondolom, hogy az e-kereskedelmi ökoszisztéma itthon nem segíti elő a helyi e-kereskedelmi cégek és webáruházak növekedését. A szektor egyszerűen nem kapja meg azt a támogatást, amire valóban szüksége lenne.
– Ez azt jelenti, hogy logisztikai cégként növekedtek, mert egyre több ügyfeletek van Kínából és külföldről, és ők egyre több csomagot küldenek ide Magyarországra és a régiónkba.
– Pontosan! Ez az a mód, ahogyan tovább tudunk növekedni. Komoly hangsúlyt fektetünk az értékesítésre, így van helyi sales csapatunk Magyarországon, Romániában, Szlovéniában és Kínában. A legnagyobb növekedési volumen jelenleg Szlovéniából és Kínából jön. A jövő évi stratégiánk az, hogy ezt Szlovákiában és Csehországban is megvalósítsuk, mivel nagy lehetőséget látunk ezekben az országokban is. Lengyelország nem igazán szerepel a tervben, főként azért, mert a SameDay, amely a fő részvényesünk, már aktívan folytat értékesítési tevékenységet a lengyel piacon.
– Ha már említetted a SameDay-t, ez az átalakulás ugyan csak néhány hónapja történt, de mondanál arról pár tételt, hogy milyen változásokra lehet majd számítani?
– Igen, valójában augusztusban zárult le. Hogy változik-e majd bármi? Nos, azt gondolom, itt az a fontos, hogy mit képvisel a Pactic, és mi az értékajánlata. Mi valójában egyfajta “többfuvarozós” platform vagyunk, vagyis az egész üzletünk alapja a választás lehetősége, az, hogy több kiszállító közül lehessen választani. A stratégiánkban, az ügyfeleink számára elérhető szolgáltatásokban nem lesz változás.
A SameDay számára az értéknövekedést a nemzetközi szállítások jelentik, mivel a saját hálózatával csak Magyarországot, Romániát és Bulgáriát tudja lefedni. Közép-Kelet-Európa többi része, valamint Nyugat-Európa jelenleg nem tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások körébe. De a Pactic bevonásával lehetővé válik számukra, hogy nemzetközi csomagszállítást kínáljanak egész Európában, sőt, az egész világon.
– Visszatérve a kínai konferenciára, ahol jártál: láttál-e olyan, innovatív megoldásokat, amit itthon még nem?
– A legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a kínaiak nagyon erősen összpontosítanak a növekedésre, és elsődlegesnek tartják az ügyfél-elégedettséget. Így az irányunkba támasztott igények nem csak arra vonatkoznak, hogy tudjuk-e kézbesíteni a csomagot, hanem hogy tudjuk-e biztosítani az ügyfélszolgálatot is.
Ha az ügyfélnek problémája van, tudunk-e válaszolni a telefonhívásra?
Ha az első kézbesítési kísérlet sikertelen, felhívjuk-e a címzettet, és egyeztetünk-e egy második kézbesítési időpontot, amely neki megfelel? A kínaiak arra helyezik a hangsúlyt, hogy a csomag valóban kézbesítésre kerüljön. Ez a fő KPI-uk, de természetesen a kiszállítási idő is nagyon fontos számukra.
A magyar ügyfelekkel kapcsolatos tapasztalunk ezzel szemben az, hogy ők leadják a csomagokat, és számukra úgy tűnik, mintha ezzel a munkájuk véget érne. Ha az ügyfél kapcsolatba lép velük, és panasza van, azzal persze foglalkoznak, de ha leadták a csomagot, és az ügyféltől nem érkezik visszajelzés, akkor nem igazán aggódnak. A kínaiak számára a munkájuk addig nem ér véget, amíg a csomagot nem kézbesítették. De úgy tapasztalom, hogy marketing szempontból is sokkal célirányosabbak. Amit biztosan látunk a kínaiak részéről, hogy ők nem hobbinak tekintik az üzletet. És hogyan tudják ezt elérni? Nagyon jól kidolgozott folyamataik vannak, és nem reggel 8-tól délután 5-ig dolgoznak, hanem 6-tól este 10-ig.
Emellett odafigyelnek a legapróbb részletekre is. Például volt egy számlánk, amelynél egy forint eltérés volt – ennyivel többet számláztunk egy kerekítési probléma miatt. Azonnal kiszúrták. Szó szerint minden költségelemet figyelnek, és szerintem emiatt megy nekik ilyen jól az üzlet: képesek kiszámolni mindent, így nagyon keskeny árrésekkel tudnak dolgozni. Ez valódi versenyelőnyt ad nekik.
Talán azt gondolnánk itthon, hogy ők minden technikai innovációval fel vannak szerelve, ami csak létezik. Ellátogattam néhány ügyfél fulfillment központjába, és azt láttam, hogy nincs minden robotizálva és automatizálva. De rengeteg emberük van, akik nagyon egyszerű folyamatokkal és teljes sebességgel dolgoznak. Nincs lazsálás, nincs várakozás, hanem folyamatos munka van. A tempó egyszerűen sokkal nagyobb. Meg is kérdeztük, hogy miért nem építenek be automatizációkat a folyamataikba. Azt válaszolták, hogy a beruházás, ami ehhez kellene, nem éri meg. Szerintük az emberek gyorsabban és hatékonyabban tudják megcsinálni a feladatokat, mint a robotizált megoldások.
– Akkor ők pont az ellenkezőjét csinálják, mint mondjuk az Amazon és a nyugati, tengerentúli fulfillment cégek.
– A kínaiak nem hisznek ezügyben annyira a robotizációban. Persze a szoftveres megoldásaik nagyon fejlettek, de ezek arra van fejlesztve, hogy hogyan lehet hatékonyan feldolgozni és kiszállítani a rendelést a raktárból. Őszintén szólva egyetértek velük.
Ha voltál már olyan létesítményekben, ahol robotok és drónok működnek, akkor persze lenyűgöző lehetett a látvány, de az emberek hatékonyabbak. Ha a termékeket helyesen helyezik el, a gyorsan fogyó árucikkek közelebb vannak, és ha a szoftver támogatja az egyszerűsített folyamatokat, akkor igen, az emberek gyorsabban megoldják.
– Lehet, hogy ez is egyfajta “kultúrák közti harc”?
– Lehetséges, de szerintem ez végső soron minden a költségeken múlik. Minden arról szól – különösen a kínai oldalon -, hogy mi a legjobb ár-érték arány.
– Szerinted Magyarországon mi most a legfontosabb trend a csomaglogisztikában?
– Az egyik stratégiai szempont, amit vizsgálunk, hogy megértsük, hogyan fejlődik a kiszállító cégek szegmense itthon a következő hat-tizenkét hónapban. Magyarországon ma kemény „szekrényháború” zajlik – úgy értem, mindenki egyre több és több csomagautomatát helyez el. Ennek az az oka, hogy a csomagautomatás kézbesítés lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentsd a költségeidet és növeld a haszonkulcsodat. Ezt jól példázza a lengyel Inpost cég modellje. Ők a legnagyobb futárcég Lengyelországban, és messze nekik van a legnagyobb csomagautomata-hálózatuk. Ha megnézzük az Inpost pénzügyi számait, a cég jövedelmezősége, EBITDA értékei az egekben, 30% felett vannak, ami minden futárcég álma.
Magyarországon itt van például a GLS, amely erőteljesen nyomul a csomagautomata-hálózatával. A Foxpost és a Packeta most együttműködik. Az MPL szintén nagy erőkkel halad előre, és egyre több és több automatát helyez el. A következő hat-tizenkét hónap biztosan izgalmasan alakul majd.
– Két évvel ezelőtt az Ecommerce Expón beszélgettem erről Bengyel Ádámmal, a Foxpost vezetőjével. Ő akkor azt mondta, hogy ez a harc azzal fog végződni, hogy csak két-három nagy versenytárs marad a csomagautomaták piacán. Egyetértesz ezzel?
– Ez egy nagyon jó kérdés: igen, hajlok rá, hogy egyetértsek. Szerintem a piac lassan kezd telítetté válni, ráadásul az automatáknak komoly üzemeltetési költségei vannak, és ha a kapacitások nincsenek megfelelően kihasználva, az úgy nem éri meg. Ez a konszolidáció valójában már el is kezdődött, és nemcsak nálunk. A DPD és a GLS például Németországban már együttműködik az automaták szegmensében.
Mi van például az Express One-nal? Ők nagyon le vannak maradva ebben, ahogy az MLP vagy a DPD is. Szóval szerintem Ádámnak igaza van, sőt, valószínűleg regionálisan is csak két-három nagy játékos fogja uralni a teljes piacot, nemcsak az automatét.
