Fontos határidőn vagyunk túl: a webáruházaknak március 28-ig kellett feltüntetni az MPL szállítást a vonatkozó kormányrendelet értelmében. Összefoglaltuk, hogy jelenleg mit lehet tudni az online boltokra kirótt kötelezettségeiről.

Továbbra is borzolja a kedélyeket az MPL-ügy, amelynek már mi is több cikket szenteltünk. Elég nagy a bizonytalanság, annak ellenére, hogy a rendeletben március 28-át adták meg határidőként a webshopok számára. Annyi viszont bizonyos, hogy azoknak a webáruházaknak, akik Magyarországon végeznek kiskereskedelmi értékesítést, és a termékeiket a Magyar Posta az ÁSZF-je szerint kiszállíthatja, a határidőig kötelező feltüntetniük az MPL-t mint szállítási opciót.

Az Ecommerce Hungary Egyesület képviselői, Ormós Zoltán és Csányi Zoltán a március 27-i élő Facebook-bejelentkezésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a mai napig sem jelent meg a szabályhoz kötődő végrehajtási rendelet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy továbbra is az eredeti kormányrendelet kurtán megfogalmazott mondata az irányadó. Valamint: a Magyar Posta weboldalán publikált Webáruházi GYIK-et nem tekintik kötelező érvényűnek.

Állásfoglalás után

Az Egyesület március 14-én kiadott egy 12 pontból álló állásfoglalást, amely tételesen válaszolja meg a legfontosabb részleteket, ahogyan azt ők értelmezik. Szerintük sem az egyetemes postai szolgáltatást igénybe vevők, sem a regisztráltak, sem pedig a régi vagy új szerződéses partnerek számára:

  • nincs megkötve, hogy egy webáruház milyen árat jelenít meg meg a fogyasztók felé a postai szállítási és egyéb többletszolgáltatásokra vonatkozóan,
  • nincs megkötve, hogy milyen kiszállítási határidőt ad meg a webshop az MPL-es szállításra,
  • nem kötelező minden szállítási módnál megjeleníteni az MPL-t, elég csak a házhoz kézbesítésnél,
  • nem kell külön feltüntetni a postai szállítás lehetőségét, ha a webshop nem részletezi, hogy melyik szolgáltatóval szállít, hanem csak “házhoz kézbesítés” opciót ad meg (pl. fulfillment partner esetén)

A fentieket az érdekvédelmi szervezet azzal indokolja, hogy ugyan a Posta webáruházi GYIK-ben vannak erre vonatkozó megállapítások, de azokat jogszabályi szinten nem írták elő. Kérdésünkre Ormós Zoltán elmondta, hogy az állásfoglalási kérelmükre a Magyar Posta érdemben nem válaszolt, illetve annyit mondott, hogy a postai GYIK-ben foglaltak az irányadók. Mivel maga a jogszabály nem részletezi a kötelezettségeket, az említett 12 pontban minden esetben a webshopok számára legkedvezőbb olvasatot hangsúlyozzák.

Módosítók: lesznek

A fentieket az érdekvédelmi szervezet azzal indokolja, hogy ugyan a Posta webáruházi GYIK-ben vannak erre vonatkozó megállapítások, de azokat jogszabályi szinten nem írták elő. Kérdésünkre Ormós Zoltán elmondta, hogy az állásfoglalási kérelmükre a Magyar Posta érdemben nem válaszolt, illetve annyit mondott, hogy a postai GYIK-ben foglaltak az irányadók. Mivel maga a jogszabály nem részletezi a kötelezettségeket, az említett 12 pontban minden esetben a webshopok számára legkedvezőbb olvasatot hangsúlyozzák.

Az érdekvédelmi szakemberek azt is elmondták a bejelentkezésben, hogy a megfelelő hatástanulmányok elkészítését követően benyújtanak egy módosító javaslatot az illetékes minisztériumhoz. A javaslat célja, hogy a rendelet ne vonatkozzon a négy főnél kevesebb alkalmazottat foglalkozó webshopokra. Ormós Zoltán becslése szerint ez a hazai webáruházak nagyjából 20-25 százalékát át teszi ki.

A módosítás indoklása, hogy ezeknek a vállalkozásoknak aránytalanul nagy terhet jelentene, ha nap mint nap a postára kellene járkálniuk a csomagokkal, mivel a telephelyre való kiszállás csak szerződéses partnerek számára elérhető, bizonyos csomagszám felett. Az Egyesület ezért azt is felajánlotta, hogy amennyiben a tagjai közül valaki gyakorlata ellen kifogásokkal élnek a hatóságok, annak szívesen nyújt ingyenes jogi segítséget.

Ormós Zoltán úgy véli: egyelőre nincs ok a pánikra. Szerinte nem valószínű, hogy retorziókra számíthatnak azok, akik nem a GYIK útmutatásai alapján jelenítették meg az MPL-t a weboldalukon. A (mostanában sűrűn módosított) postai ÁSZF is csak arról rendelkezik, hogy a szerződési feltételek megsértése esetén maximum szerződést bontanak az adott partnerrel. A lényeg, hogy valamilyen módon legyen megjelenítve az oldalon az MPL mint szállítási opció.

Az MPL-ügy előzményei összefoglalva:

  • 2023. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet (685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet „3/A. § ), amelynek értelmében gyakorlatilag minden, B2C értékesítést végző e-kereskedőnek kötelezően biztosítania kell az MPL szolgáltatását márc. 28-i határidővel.
  • Az Ecommerce Hungary képviselői január 21-én hívták fel a figyelmet a rendeletre, majd 26-án állásfoglalási kérelmet nyújtottak be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
  • Február végén a posta.hu weboldalon publikáltak egy regisztrációs és egy partneri szerződéskötésre jelentkező formot, illetve a regisztrált partnerek leendő díjszabását.
  • A február 28-án megrendezett Ecommerce Expo rendezvényen Balczó Barnabás, a Magyar Posta vezérigazgatója néhány további részlettel szolgált az együttműködés feltételeiről.
  • Az Ecommerce Hungary a minisztérium hivatalos állásfoglalásának hiányában március 14-én publikálta 12 pontos állásfoglalását a jogszabály értelmezésével kapcsolatban.
  • Március 18-án kiderült, hogy a 15-én élesített regisztrációs formban komoly hibát vétettek. Ennek következtében érzékeny adatok szivároghattak ki a regisztráltakról. A Posta ezt elismerte, bejelentette a NAIH felé, és javította a problémát.