A kutatások szerint csak a felhasználók 2 százaléka konvertál az első webáruházi látogatáskor, és ha nem teszünk semmit, csak 8 százalékuk tér vissza. Hogy megértsük, miért fontos a remarketing, elég annyit belátnunk, hogy a maradék 98, illetve 90 százalékot elég nagy luxus volna veszni hagyni – hiszen ez a megoldás éppen arra való, hogy ennek a hatalmas látogatói tömegnek egy részét visszaszerezze a kereskedőnek.
A leggyakrabban használt remarketing módszer a Google eszköze, ami B2B és B2C kampányok esetében is rendkívül elterjedt. Működése sokrétű ugyan, de az elvét megérteni nem bonyolult, hatékonyságát pedig nem lehet megkérdőjelezni, hiszen a Criteo mérése szerint mintegy 70 százalékkal növeli a konverzió valószínűségét.
Mi a remarketing és miért érdekes az e-kereskedők számára?
A remarketing nem más, mint visszacélzás: olyan hirdetési forma, amelynek célközönsége a webáruházat korábban akár organikusan, akár hirdetés útján meglátogató felhasználókból áll össze. Első látogatásakor a látogató böngészőjébe egy követőkód (cookie) települ, amit az eszközünk követni tud. Ez lehetővé teszi, hogy ezután speciálisan neki szánt hirdetéseket mutassunk meg, klasszikusan azokat a termékeket reklámozzuk neki, amelyeket a webáruházban megtekintett, de nem vásárolt meg. Így a felhasználónak újabb esélyt adunk a vásárlásra. Ez a működési elv tehát alaposan szegmentált célzást takar: a korábbi (konverzió nélküli) látogatásra épül, nem valamilyen demográfiai vagy általános viselkedési kategóriák alapján keresi meg a közönséget. Éppen ezért hatékony.
Az átlagos remarketing-hirdetési kampány életciklusa három fázisra bontható fel.
- Fázis: Felfedezés. A felhasználó meglátogatja a webáruházat, böngész rajta, megtekint néhány termékkategóriát és megnéz pár terméket, majd konverzió nélkül távozik. Vagyis nem vesz semmit. De itt még nincs vége, a kaland csak most kezdődik, hiszen épp most kapta meg a remarketinghez szükséges cookie-t.
- Fázis: Követés. Minden cookie egyedi azonosítóval rendelkezik, ami lehetővé teszi minden egyes felhasználó pontos követését. Épp ezen tulajdonsága miatt számos törvényi és egyéb szabályozás vonatkozik rá. Ezen azonosítókból áll össze a remarketinglista, amely a kampány célközönségét adja.
- Fázis: Konverzió. A felhasználó szabadon tovább böngész az interneten, de útja során immár követjük őt, és újra meg újra különféle felületeken hirdetéseket mutatunk neki, általában azokat a termékeket, amiket az első fázisban megnézett. Ezekre rákattintva visszatér az áruházba, így új esélyt kap, hogy átgondolja (korábbi nemleges) vásárlási döntését – vagyis konvertáljon.
A Google Ads (korábban Adwords) remarketing-hirdetési kampányai három csoportra oszthatók: display hálózati hirdetésekre, YouTube remarketingre és keresőhirdetésekre. Hogy melyiket válasszuk, azt saját üzleti céljaink és marketing-stratégiánk határozza meg, vagyis hogy mit tartunk relevánsnak és eredményesnek saját célközönségünk szempontjából. Ha például koncertjegyeket árulunk, adja magát, hogy a zenemegosztón folytassunk visszacélzásos kampányokat.
Alternatívája-e a Facebook a Google remarketingjének?
Ismerve a Google eszközének elterjedtségét, adja magát a kérdés, létezik-e egyáltalán más megoldás? Természetesen létezik, a Facebook retargetálásával például szintén kiváló eredmények érhetők el, sokszor olcsóbban.
A Facebook világszerte 2,3 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik, ez azt jelenti, hogy ennyi ember havonta legalább egyszer belép a platformra. Ezzel a legfontosabb közösségi hálózat, szinte már egy külön galaxis, ami méretéből adódóan szinte határtalan lehetőségeket ad a hirdetők számára.
A közösségi oldalon többféle remarketingmódszert alkalmazó kampány, pontosabban közönség hozható létre. Mindezek alapja a Pixel nevű apró kódrészlet, amelyet a webáruház oldalaiba szükséges beilleszteni, ennek segítségével képes a Facebook visszacélozni a weboldalon valamilyen cselekvést végrehajtó felhasználót. A módszer tehát alapjaiban hasonló, mint a Google esetében, hiszen a Pixel-en keresztül a rendszer cookie-kat képes telepíteni a felhasználók böngészőjébe. Így aztán követni tudjuk őket, és visszacélozhatjuk egyes csoporjaikat.
A Facebook hirdetéseinek központi eleme a célközönség (Audience), a remarketinggel létrehozott közönséget pedig Custom Audience-nek (egyedi vagy saját célcsoport) nevezzük. A hagyományos célcsoportnál meghatározhatjuk, hogy hány éves, hol él és milyen érdeklődési köre van annak a felhasználónak, akit meg akarunk célozni a hirdetésünkkel. A remarketinges célcsoportnál viszont azt határozzuk meg, mit és mikor csinált a felhasználó a webáruházunkban, illetve lehetőségünk van arra is, hogy mondjuk vásárlóink email-címét töltsük be egy ilyen közönségbe. Sőt, a Hasonmás (Lookalike) célcsoport létrehozásával azt is megtehetjük, hogy lemásoljuk mondjuk az oldalunk kedvelőit vagy a webáruházunkban vásárlókat, és hozzájuk minden tekintetben (demográfia, viselkedés) hasonló felhasználókat kerestetünk az algoritmussal. A közönségek használhatók célzásra és kizárásra is, attól függően, hogy mi a célja az adott kampánynak.
3 tipp a kiváló mobilos kampányokhoz
Európában már az internetes vásárlók 44 százaléka okostelefonon konvertál, ezért minden kereskedőnek érdemes és megéri mobilra optimalizálni hirdetési kampányait.
Optimalizáljuk a hirdetéseket!
A leggyakrabban elkövetett, egyben az egyik legnagyobb hiba az, ha platformtól és eszköztől függetlenül mindig ugyanazokat a hirdetéseket használjuk. Nagyon fontos, hogy a dizájn alkalmazkodjon az okostelefonok és tabletek álló képarányához, máskülönben a megjelenített hirdetés silány minőségben vagy túl kicsiben jelenik majd meg a kijelzőkön. Minden magára valamit adó kampányban kell lennie külön mobilra és külön számítógépre optimalizált hirdetésnek, egyébként a felhasználói élmény gyenge lesz.
Használjunk deep linkeket!
Ezen linktípusnak köszönhetően mindig a megfelelő helyre irányíthatjuk a mobilforgalmat, vagyis közvetlenül az adott termék vagy -kategória oldalára küldhetjük a közönséget. Ez javítja az eredményeket és növeli a felhasználók elégedettségét hirdetéseinkkel.
Alkalmazzunk fejlett szegmentálást!
Vagyis: ne elégedjünk meg a már meglévő, korábbi kampányokban alkalmazott közönségszegmentációval, pláne ha az asztali eszközös kampányhoz készült. A demográfia megegyezhet, de a viselkedés eltér – a mobilos felhasználókat sokszor más időben, helyen és módon érdemes megszólítani, mint a számítógépezőket, és minél személyre szabottabbak a hirdetések, a gyakorlatban annál sikeresebb lehet a kampány.
