A koronavírus által elsőként sújtott Kínában berobbanó élő vásárlás intézménye, a live shopping mind Európában, mind az Egyesült Államokban egyre elfogadottabbá válik.
Az élő videós adásokkal megtámogatott értékesítési modellben rejlő lehetőségek pedig immár nemcsak a marketing- és sales-szakemberek figyelmét keltették fel, de a nagybefektetők is meglátták a potenciált a formátumban. A számok alapján pedig úgy tűnik, a nyugati fogyasztók számára is egyre elfogadottabbá válik a vásárlás ezen új formája.
A műfaj szülőhazájának számító Kínában naponta mintegy 50000 ilyen eseményt tartanak online, melyeknek körülbelül 260 millió nézője van. A műfaj népszerűségét jelzi, hogy az ázsiai ország live shopping piacán a várakozások szerint mintegy 250 milliárd euró forgalmat bonyolítanak a kereskedők a közeljövőben, miközben az európai fogyasztók körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a műfaj.
A tartalomkészítők és videós influenszerek által, élő bejelentkezés során értékesített termékek forgalma az Egyesült Államokban is folyamatosan emelkedik. A Coresight piackutató intézet egy nemrégiben közzétett tanulmánya szerint az idén 6 milliárdos livesteam piac 2023-ra már 25 milliárd forgalmat bonyolíthat majd.
Bár a trend kétségtelenül Kínából indult, a live shopping események iránti érdeklődő vásárlók más korosztályból érkeznek nyugaton, mint Dél-Kelet Ázsiában. Előbbiben inkább a 30-40-es korosztály érdeklődik az élő események iránt, míg Kínában leginkább a huszonévesek alkotják a vásárlóközönség magját.
Az egyre komolyabban szabályozott kínai piaccal ellentétben – ahol szinte minden vásárlási platform lehetőséget biztosít virtuális, élő adások lebonyolítására – nyugaton leginkább a közösségimédia-óriások által uralt térben zajlanak ezek az események. A TikTok, a Facebook és Google által birtokolt Youtube is egyre komolyabb arzenállal támogatja a videókészítőket, hogy pénzt termeljenek a videók során létrejövő vásárlásokból, próbálva ezeket a tranzakciókat a saját digitális falukon belül tartani.
A közösségimédia-cégek nyomulása ellenére az élő videós piac kiaknázására gombamód szaporodnak a formátum előnyeit kihasználó startup cégek, melyek elsődleges célja a vásárlóközönség és nagy márkák összehozása. Ezek egyike az Ntwrk, amelynek az eddigi legnagyobb vásárlási dzsemboriján összesen 50 millió néző kapcsolódott be az élő DJ-k és a kilencvenes évek NBA sztárja, Dennis Rodman által vezetett műsorfolyamba.
A Ntwrk mintegy 2,2 millió felhasználói tábora leginkább a Z generáció tagjaiból kerül ki, akik olyan alkalmazásokat használnak vásárlásra, mint a Popshop Live, a Talkshoplive, a Whatnot, a ShopShops vagy a Supergreat. A Ntwrk alkalmazásainak mindegyike ugyanazt tudja: független eladók vagy celebek által prezentált műsorokban a nézők egy koppintással megvásárolhatják a látott termékeket, miközben valós időben tehetnek fel kérdéseket és hagyhatnak visszajelzéseket a közvetítők számára.
Azt, hogy a formátum egyre elfogadottabbá válik a nyugati közönség számára, mi sem jelzi jobban, hogy tavaly már az olyan nagy divatcégek, mint a Levi’s és a Tommy Hilfilger is vásárlási lehetőséget biztosító élő online eseményen mutatta be új kollekcióját.
A Ntwrk-höz hasonlóan a fiatal, fizetőképes Z generáció tagjait célozza meg a Whatnot is, amely leginkább a gyűjtői szcéna tagjai számára kínál lehetőségeket, hogy élő online aukció keretében bocsássák áruba NBA, vagy Pokemon kártyáikat, vagy éppen ritka játékaikat. Mivel ritkaságokról és gyűjtők által keresett termékekről van szó, illetve licitálni kell az egyes áruba bocsátott tárgyakra, a cég szerint a felhasználók valódi közösséget alkotnak, és a platform már maga is kitermeli saját influenszereit. A befektetőktől több körben mintegy 75 millió dollárt összekalapozó Whatnoton a sikeres eladások száma mintegy kétszázszorosára emelkedett egy év alatt.
A dedikált alkalmazásokon túl számos nagy cég inkább a közösségi médiába való integráció mellett tette le a voksát. A tavaly szeptemberben a TikTokban is részesedést vásárló Walmart például idén tavasszal a “Spring Shop-Along: Beauty Edition” eseményhez kapcsolódóan 86 százalékkal növelte követői számát a platformon, ahol immár 862.000-en követik a cég rövid videós tartalmait.
A dedikált appok és közösségimédia-platformok integrálására is találhatunk számos példát. A weben hagyományos piactérként működő Verishop például dedikált alkalmazásában kínál lehetőséget külső videóplatformokról is beköthető élő tartalmak beszúrására. Ez a húzás pedig bejött: a szolgáltatás elindítása óta eltelt hét hónap alatt az alkalmazásban eltöltött idő ötven százalékkal emelkedett, és a hagyományos webes értékesítési csatornához képest négyszer magasabb konverziós aránnyal számolhatnak az élő videókat is használó eladók.
Az élő videók kereskedelmi célú becsatornázával foglalkozik a svéd, stockholmi illetőségű Bambuser is, amely két évvel ezelőtti megalakulása óta immár 2800-nál is több ilyen eseményt bonyolított le sikerrel, és olyan nagy márkákkal dolgoztak együtt, mint az Adidas, a Samsung, vagy a már említett Tommy Hilfiger. A Bambuser adatai is megerősítik, hogy az élő videós értékesítés komolyan megdobja a kereskedők konverziós rátáját. A cég által hosztolt élő közvetítéseket átlagosan 13 perc és 47 másodpercen keresztül követték az érdeklődők, és a nézők mintegy 14 százaléka rá is kattintott a „Kosár” gombra a műsor során.
A Bambuser két éves sikertörténete is alátámasztani látszik a tényt, hogy az élő videós közvetítések sikere nemcsak hirtelen fellobbanó, átmeneti divathullám, de nagy valószínűség szerint hosszú távon is számolni kell majd ezzel a formátummal az e-kereskedelemben.
