Európai kereskedők: nem fenntartható a piacterekre támaszkodó modell

A márkák szerint Európában nem fenntartható a piacterekre hagyatkozni

A mostani 5-8 százalékról 20-30 százalék közé növelné direkt online értékesítési arányát a legtöbb európai márka, ezzel a lépéssel pedig az a legfőbb céljuk, hogy megszabaduljanak a piacterektől való függéstől.

Az európai márkák több mint fele úgy gondolja, hogy kereskedelmi potenciáljukat logisztikai képességeik korlátozzák. Ez az oka, hogy többségük online piactereket von be az értékesítésbe. Azonban ezt a modellt nem tartják hosszabb távon fenntarthatónak, és igyekeznek a hangsúlyt saját értékesítési csatornáik felé eltolni. Ezek a legfőbb megállapításai az Accenture és a Geodis által 200 európai sokcsatornás kereskedő és fogyasztói márka körében elvégzett felmérésének, amiről az EcommerceNews közölt összefoglalót.

A koronavírus-világjárvány jelentős változásokat hozott abban, hol értékesítik termékeiket a márkák. A korlátozások ideje alatt az internetes értékesítési volumen megduplázódott, a direkt online eladások sok helyen négyszereződtek, a márkák 56 százaléka szerint 3 éven belül eladásainak 20 százalékát online realizálja majd.

A márkák 54 százaléka szerint a logisztikájuk nem alkalmas arra, hogy megfelelően támogassa online növekedési céljaikat.

A piactereket sok márka egyablakos ügyintézésként használja termékei értékesítéséhez, ami lehetővé teszik számukra, hogy széles közönséget érjenek el, és ellensúlyozzák az erőforrások és a logisztikai infrastruktúra hiányát, ugyanakkor megfeleljenek a fogyasztók magas elvárásainak – véli a kutatás egyik vezetője, Sohel Aziz az Accenture-től.

Közben nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány második hulláma is elérte a kereskedelmi színteret, és az eladások üteme meredek emelkedésnek indult. Magyarországon a tranzakciószám tekintetében 43, az érték vonatkozásában pedig közel 50 százalékos a bővülés 2019 második negyedévéhez képest. Az e-kereskedelem árbevétele szeptember végén meghaladta a koronavírus első hulláma utáni májusi csúcsot. Pedig a java még ezután jön: ha bejön a papírforma, a „szokásos” év végi szezonális forgalomnövekedés rekordszintű bővülést, valamint számos kellemetlenséget hozhat.

Az európai márkák 59 százaléka függ az internetes piacterektől, az amerikaiak esetében ez jóval alacsonyabb, csupán 46 százalék.

Az internetes piacterek globális piaci részesedése a COVID alatt 10 százalékot gyarapodott, 28-ról 38 százalékra emelkedett. A márkák véleménye szerint viszont nem fenntartható az, hogy túlzottan rájuk hagyatkoznak. Majdnem kétharmaduk (64 százalék) szerint a piacterektől való függőség csökkentése az első vagy második legfőbb prioritásuk az elkövetkező hat hónapban.

3 éven belül az európai márkák 56 százaléka közvetlen online fogyasztói értékesítéssel realizálná eladásainak legalább 20 százalékát, saját webáruházi vagy hasonló felületen. Ez jelenleg 5-8 százalék a felmérés szerint, de egyesek a 30 százalékos célt is elérhetőnek tartják három-öt éven belül. Azzal tisztában vannak, hogy ehhez elengedhetetlen saját logisztikai kapacitásuk bővítése, képeségeik fejlesztése, a kiigazásokra pedig nem évek múlva, hanem azonnali hatállyal van szükség.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!