Vége még nincs, de már lelassult a Kínai csoda

Vége még nincs, de már lelassult a Kínai csoda

Kína szerepe a teljes e-kereskedelmi szektorban megkérdőjelezhetetlen, ezért bármi történik az ázsiai pártállamban (márpedig mivel pártállam, ezért bármi megtörténhet), az hatással van például a magyarországi helyzetre is. Elég csak a covidra gondolni, ami Magyarországon sokszor már alig jutna eszünkbe, de mivel Kína továbbra is vasszigorral lép fel, ezért még mindig nem állt vissza a pár évvel ezelőttihez hasonló helyzethez.

A Practical Ecommerce cikke szerint most épp amiatt vannak bajok, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök szigorította az e-kereskedelmi és technológiai iparág vállalataira vonatkozó szabályozást. Az elnök álláspontja szerint a kormánynak ellenőriznie kell a magánszektort még akkor is, ha a vállalatokat a tőzsdén jegyzik.

A végén az állam nyer

Az egész döntés mögött valószínűleg nagyrészt az Alibaba-alapító Jack Ma van, aki ottani mércével mérve nagyon messzire merészkedett: 2020 végén Ma azzal merte vádolni a kormányt, hogy túlzottan kockázatkerülő. Azt tervezte, történelmet ír azzal, hogy elindítja az Alibaba pénzügyi ágazatát, az Ant Groupot egy rekordnak számító 37 milliárd dolláros induló részvénykibocsátással. A bejelentés után a kormány viszont az egészet leállította, Ma pedig egyszerűen eltűnt, és 2021 elejéig elő sem került. Az egykor kereskedelmi rocksztárnak, mellesleg pedig a világ egyik leggazdagabb emberének számító üzletember ma csendesen él Tokióban, és évek óta nem tett semmilyen nyilatkozatot. Az Alibabát 2,8 milliárdra büntették meg, mert a kínai államot hirtelen zavarni kezdte a monopolhelyzet, és bár be nem zárt, már most 400 millió dollárral kevesebbet ér.

Azóta Hszi egyre gyakrabban hangoztatja elméletét a “közös jólétről”: a nézet szerint mindenkinek mérsékelt gazdagságot kell elérnie, a gazdagoknak pedig többet kell visszaadniuk a társadalomnak. Ez persze jól hangzik, de Kínában épp elképesztő méretűre kezdenek nőni a társadalmi különbségek, az elmúlt években pedig gyakorlatilag teljhatalmat szerzett elnök a technológiai szektort hibáztatja az egészért – épp azt, aminek köszönhetően Kína világhatalom lett.

A kereskedelmi háborúban akár a kereskedelmet is feláldozzák

Arról persze csak találgatni lehet, ki és mit gondol a kínai a vezetőségben, de azért az erős jel, hogy az Alibaba, a Tencent és a WeChat tulajdonosai is komoly elbocsátásokat jelentettek be, megszabadulva a munkaerő 15 százalékától. 2022 szeptembere óta a kormány intézkedései miatt összesen 1,5 milliárd dollárral érnek kevesebbet ezek a cégek, mint előtte. Összesen 98 alkalommal, összedva 3,25 milliárd dollár értékű büntetést szabtak ki olyan internetes gigavállalatokra, mint a Meituan, a JD.com, a Baidu, az Alibaba és a Tencent.

A helyzetnek nyilván nem tesz jót a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között: az USA-ban történt tőzsdei bevezetése után a Didit, Kína legnagyobb fuvarozó cégét az állami kiberbiztonság kezdte vizsgálni.

Az Egyesült Államok szabályozói, miután évekig vitatkoztak a könyvvizsgálati megfelelés körül, azzal fenyegetőztek, hogy az Alibabát és több mint 270 másik, kínai székhelyű vállalatot törlik az amerikai tőzsdékről. Az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete teljes hozzáférést kérne a cégek Kínában tárolt könyvvizsgálói dokumentumaihoz, ezeket viszont a kínai kormány nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva blokkolta. A helyzeten főleg az említett cégek vesztettek, hiszen a bizonytalanság miatt azonnal csökkenni kezdett az árfolyamuk.

Végül augusztusban Kína és az Egyesült Államok kormánya aláírt egy megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai szabályozók számára, hogy megvizsgálják a vállalatok kínai könyvvizsgálati dokumentumait. Viszont ezek közül néhány vállalat a hongkongi tőzsdére kíván költözni ezek után.

Inkább maradnak otthon

Az is sokatmondó adat, hogy a Singles’ Day elnevezésű, az év egyik legnagyobb online vásárlási őrületét okozó napja és bulija idén gyakorlatilag elmaradt. Az Alibaba a pandémiára hivatkozva nem tartotta meg az ehhez kapcsolódó, fényűző gáláját, eladási adatokat pedig sem ők, sem a JD.com nem tett közzé.

Minden jel szerint a befektetők most jöttek rá, hogy ha ezek a cégek túl nagyra nőnek, azonnal a kínai kormány célkeresztjében találják magukat, ezért egyre kockázatosabbnak tartják az Alibabát, hiszen ki van téve a kormány szeszélyeinek. A cég jelenlegi vezérigazgatója, Daniel Zhang már 2022 elején elmondta, hogy az új felhasználók bevonása helyett a már meglévők megtartása a fő cél – a nemzetközi növekedésről talán érthető módon nem is beszélt.

Hogy mire vezet ez, azt nem tudjuk: először is azért, mert a kommunista diktatúrából maradt politikai felépítés és a vadkapitalista piacgazdaság kombinálásával még egy ország sem próbálkozott igazán Kína előtt, és mostanában határozottan úgy tűnik, hogy a kínai sikersztorinak is vannak korlátai.

mm
Horváth Ádám

Kereskedelmi szakújságíró, a Kosárérték magazin állandó szerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!