Szakmai körökben és webshop tulajdonosoknál gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon megéri-e blogot üzemeltetnie egy webáruháznak? Ha a kérdést keresőoptimalizálás oldalról közelítjük meg, akkor válasz: igen, megéri. De ha kicsit mélyebbre ásunk a témában, akkor meglepő válaszokat kapunk azzal kapcsolatban, hogy mégis miért.

Az ellenvélemény: miért nem éri meg blogot csinálni?

Először vizsgáljuk meg azokat a tényezőket, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy egy webáruház miért ne indítson blogot.

A legtöbb esetben az alábbi félelmek szoktak felmerülni azzal kapcsolatban, hogy egy webshopnál miért nem éri meg blogot indítani:

• Nincs rá erőforrás
• Nagyon magas a bounce rate a blogposztokon
• Nincs vagy nagyon alacsony a konverzió a blogposztokon
• “Hozzánk vásárolni járnak az emberek, nem olvasni”

Ezen érvek egy része elsőre teljesen valósnak tűnik. És van is bennük igazság. Nem is kevés. Nagyon sok blogposzton tényleg 90% körüli lesz a visszafordulási arány és direkt módon szinte soha senki nem fog azon keresztül vásárolni. De nagyon sok tartalomnak nem is az a közvetlen célja, hogy ott és azonnal konvertálja az olvasót.

Hogy teljesebb képet kapjunk az ellenérvek erejéről és helyéről, nézzük meg a kontra mellett a pro érveket a blog indítással kapcsolatban!

Akkor mégis miért éri meg blogot írni?

• Számos olyan szempontot és (kiegészítő) érvet lehet felsorolni, ami miatt megéri blogot építeni:
• Az informatív tartalom (blogposzt) segíti a felhasználókat megérteni a témát, elmélyülni benne
• A blogposztok, magyarázó cikkek segítenek láthatóvá válni a versenytársakkal szemben
• Az informatív tartalom segíti a Google-t hogy hitelesebb weboldalnak lásson minket
• A blogposztokra érkező forgalom és linkek segítik a termékeket, kategóriákat
  Egyrészt azzal, hogy kvalifikált forgalmat terelnek rájuk, másrészt pedig javítják a főoldal, kategóriaoldal és termékoldal organikus pozícióit is

Ezt támasztja alá Eoghan Henn spanyol SEO szakember egyik legutóbbi tesztje is 2019 decemberéből, aki a SearchVIU társalapítója. Nem rég egy olyan esetről számolt be, ahol az alábbi történt:

• Adott egy webshop 60.000 termékkel
• 80 kategória oldallal
• És nagyjából 25 blogposzttal, cikkel.

A webshop úgy döntött, hogy törli a 25 cikket, szakmai tartalmat, mert nem látták az értelmét konverziós szempontból. A cikkek URL-jeit pedig a főoldalra irányították.

Mi történt? Az organikus forgalom visszaesett. De nem csak a 25 blogposztra érkező forgalom esett vissza, hanem a főoldal és kategóriaoldalak organikus forgalma is. Méghozzá azért, mert a legtöbb kifejezés organikus pozíciója visszaesett.

A tanulság többrétű, ezért érdemes darabokra szedni az esetet.

• Egyrészről hibás megoldás volt az összes URL egy tematikusan nem releváns oldalra (főoldal) irányítani.
• A termék- és kategóriaoldalak elvesztették a tematikus belső linkeket.
• A törölt tartalmak olyan kifejezéseket, témákat hordoztak magukban, ami alapján a Google relevánsabbnak gondolta az adott domaint a versenytársaknál. A törléssel ez az “előny” megszűnt.

Ez persze egy fordított példa, ami a releváns tartalom törlésén keresztül mutat rá arra, hogy miért lehet értelme blogot létrehozni. Ezért nézzük meg fordítva is a dolgot.

Mikor éri meg blogot indítani?

Mindent összevetve az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni, amikor blogot akarunk indítani egy webshopnál:

Kereslet és a keresési szándék

• Vannak olyan keresési kifejezések, ahol indokolt lehet blogposztot, szakmai cikket írni?
• A keresési szándék információgyűjtésre utal?

Nagyon sok olyan szakterület van, ahol nem is gondolnánk arra, hogy mennyien keresnek egy-egy kifejezésre. Itt pedig egy webshopnál nagyon jó stratégia lehet, hogyha a fókuszt nem kizárólag a kategória- és termékoldalakra helyezik, hanem olyan tartalmat is gyártanak, ami segít a felhasználóknak megérteni az adott témát. Vagy akár önmaguktól is megcsinálni.

Nem véletlenül van a Praktikernek is saját szakmai blogja (Műhelytitkok néven), ahol azokat a témákat dolgozzák fel, ami az általuk árult termékekhez kapcsolódik.

Itt pedig külön tematikus bontásban több száz szakmai cikket lehet találni.

De ez nem csak a nagy cégek számára lehetőség, hanem akár a kisebbek is élhetnek vele. Még akár olyan speciális területeken is mint a villanyszerelés vagy az épületgépészet.

Még az ilyen elsőre nagyon unalmasnak és mély szakmainak tűnő témákra is jelentős keresési mennyiségekre bukkanhatunk. Ezt követően érdemes a keresési szándékra is kitérni. Vajon aki beír egy adott kifejezést, az mire kereshet?

Ezt legegyszerűbben egy Google kereséssel lehet megtenni. Ha megnézzük a “szellőztető rendszer” vagy “szellőztető rendszer utólag” kifejezéseket, akkor azt látjuk, hogy a találatot dominálják a hirdetések.

4 hirdetés jelenik meg az organikus találatok felett. Jobb oldalt pedig Google Shopping hirdetések.

Ha viszont legörgetünk az organikus találatokhoz, akkor ott döntően informatív, blogposzt jellegű tartalmakat találunk. Itt egy konkrét példa:

Ez a cikk bemutatja, hogy melyek azok a megoldások, amik közül választani lehet egy adott piacon, milyen technológiák léteznek. És az árakra vonatkozóan is konkrét javaslatokat, számokat tartalmaz.

Hosszú távon a Google sok területen pedig ezeket a tartalmakat helyezi előtérbe. Nem véletlen, hogy a fenti cikk is a top 10-ben szerepel több fontos kifejezésre.

Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ilyen mély szakmai tartalmakkal lehet jól szerepelni, de számos webshop esetében jelentősen megnőtt az informatív tartalmak szerepe és ereje.

Versenytársak

• A versenytársaknak van sikeres blogja? Olyan, ami jelentős organikus forgalmat hoz?

Nézzük meg például a bútorokkal, asztalokkal foglalkozó iparágat. Több olyan szereplőt is találunk, akiknél van (szakmai) blog, ahol leírják azokat a hasznos és praktikus tanácsokat, amelyek felmerülhetnek egy-egy lakás berendezése kapcsán.

Itt például arra láthatunk egy jó példát, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy étkezőszék kiválasztása során:

• Szín, design
• Háttámlával vagy anélkül
• Milyen legyen a váz anyaga
• Bárszék jó-e vagy sem?
• Milyen stílust válasszunk?

Mindamellett, hogy van egy blogposzt ezekről a szempontokról, ilyenkor érdemes magukat a webshopnál kapható konkrét termékeket is megjeleníteni. Akár a cikk közben, vagy csak a cikk végére berakni.

Ez több okból is lényeges:

1. Segít forgalmat terelni az adott termékekre
2. Segít a döntésben és a direkt konverzióban, ha valaki azonnal venni akar
3. Segít a retargetingben is
4. Ha egyes termékek vagy kategóriák be vannak linkelve, akkor az javíthatja az organikus pozíciót is. Főleg ha az adott blogposztnak vannak bejövő linkjei is más domainekről.

A Prémiumbútor weboldal fenti blogposztja esetében tehát az már egy jó lépés, hogy van blogjuk. De a legtöbbet akkor tudják kihozni az adott cikkből, hogyha akár konkrét termékeket, vagy az étkezőszékek kategóriaoldalukat belinkelik az adott cikkbe.

Ezzel ugyanis a fenti 4 szempont is jobban érvényesülni tud, mint most.

Erőforrás

Van belső erőforrásunk vagy keret külső szakértőre, aki ezeket a tartalmakat meg tudja írni?

Ez egy viszonylag egyszerűbb, de mégis nehéz kérdés. A jó tartalomhoz idő, pénz és energia kell. Akár házon belül, akár házon kívül. Ezt pedig érdemes előre és tudatosan megtervezni. De ebben segít az első két vizsgált szempont is.

Ha ugyanis azt látjuk, hogy egy SEO-ban erős versenytársnak van 40 jó cikke egy adott témakörben, akkor mi is megcélozhatunk ebből mondjuk 20-24 cikket. Ez pedig havi 2 tartalmat jelent. Ezt már így könnyebb beárazni, hogy éves szinten mennyibe is fog kerülni.

Összegezve: Ha a fenti kérdésekre egyaránt “igen” a válasz, akkor szinte biztos, hogy megéri blogot tenni a webshop mellé. Az igazság viszont az, hogy néha akkor is megéri, amikor nem egyértelmű “igen” a válasz az összes fenti kérdésre.

Ennek pedig az alábbi okai vannak:

• Nem minden szakmai területen találhatunk jelentős mennyiségű információgyűjtsére szolgáló keresési kifejezést. Ettől függetlenül van, csak nem annyi, hogy a legtöbb SEO eszköz magasnak mutassa ezek keresési mennyiségét.
• Előfordulhat, hogy jelenleg nincs még elegendő keresési mennyiség ezekre a témákra. De fél vagy 1 év múlva lesz. Ez nyilván kockázat is egyben, de cserébe magas lehet a hozama is, ha mi vagyunk az elsők és legjobbak a piacon.
• Ha kevesen is keresnek, de azok közül mindenki a versenytársat találja meg, akkor folyamatosan versenyelőnye lesz velünk szemben.
• Egyrészt azért, mert nála landol majd a keresőből jövő organikus forgalom. Másrészt neki lehetősége nyílik retargeting kampányokat futtatni, vagy éppen emaileket küldeni a feliratkozóknak, vásárlóknak.
• Ezzel pedig dupla hátrányba kerülhetünk. A potenciális vásárlók a konkurenciát találják meg. Majd a versenytársnak lesz lehetősége újból és célzottan elérni őket. Mi pedig az egész folyamatból kimaradunk.

Ha tehát mérlegeljük az összes fenti szempontot, akkor azt látjuk, hogy az érvek mezején egyre inkább erősödik az a tábor, aki a “pro content” vagyis “inkább legyen blogunk” csoporthoz tartozik.

Ész nélkül viszont nem szabad nekiállni. Mielőtt belefutunk abba, hogy “na akkor mi is nekiállunk blogot csinálni”, érdemes egy alapos versenytárselemzéssel és kulcsszókutatással indítani. Ezek megmutatják azt, hogy van-e értelme belekezdeni egy blogba. És ha van értelme, akkor melyek lehetnek a húzótémák, amelyekre a legtöbb időt és energiát kell szánni. Ezzel pedig máris fél sikernél járunk, ugyanis szakmai és adat alapon tudtuk priorizálni a webshopot érintő tartalmi és SEO munkát.