Egy év alatt mintegy 13-szorosára nőtt az MI-s keresésekből érkező megrendelésszám, és ez még csak a kezdet – állítja Deann Evans, a Shopify Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának ügyvezetője, aki exkluzív interjút adott a Kosárértéknek. A topmenedzser többek közt arról is beszélt, hogy az MI (AI)-ből érkező vásárlók konverziós aránya miért közelítheti már meg az 50 százalékot, az átlagos kosárértékük pedig miért 14 százalékkal magasabb. Szerinte a jövő arról szól, hogy kit kell és kit lehet felkészíteni az MI-vezérelt kereskedelemre.
– Az utóbbi néhány “Edition” alapján úgy tűnik, hogy a Shopify egyre inkább kibővíti a tradicionális e-commerce szerepet, és egy erősen egységesített, B2B-t és B2C-t is magába foglaló omnichannel jelenlétre fókuszál. Mi áll ennek a hátterében?
– A fejlesztéseinkkel mindig az volt a célunk, hogy megadjuk a kereskedőknek, amire a szükségük van a növekedéshez. Ezzel együtt természetesen azt is figyelnünk kell, hogy mik a vásárlói igények, és látjuk, hogy a vásárlói szokások nagyon megváltoztak.
Ez is érdekelhet
-
Az üzleti világ sztárja lehet 2025-ben az elektronikus kereskedelem
-
Báti Márton: „Minden évben veszünk egy céget – mindig egyre nagyobbat”
-
Lopes-Szabó Zsuzsa: „Ha nagyon őszinte vagyok, akkor nekem ez az egész, az elején inkább játéknak tűnt”
-
Csak az ügyfél visszajelzéseire ezért ne építs stratégiát!
A csatornák közötti határok ezzel együtt nagyrészt elmosódtak, és ma már az a kereskedő, amely online értékesít, gyakran nagykereskedelmet is folytat, fizikai üzletben is kiszolgálja a vásárlókat, és egyre gyakrabban fogad megrendeléseket közösségi média-csatornákon és MI-n keresztül. A vásárlók pedig nem igazán „csatornákban” gondolkodnak, azaz ők nem tesznek különbséget a márka online és offline jelenléte között. Egyszerűen csak jó vásárlói élményt várnak el, bárhol is lépjenek kapcsolatba a márkával.
Ezért ahelyett, hogy azt várnánk el a kereskedőktől, hogy mindegyik szegmensben külön rendszert működtessenek, arra összpontosítunk, hogy ezeket egyetlen egységes rendszerbe építsük. Azaz: egyetlen felületen jelenjenek meg a termékek, a készletek, az ügyfelek és a fizetések, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás lakossági ügyfeleknek, más vállalkozásoknak vagy mindkettőnek értékesít. Ez lehetővé teszi, hogy egy kereskedő egy online áruházzal induljon, és később globális, többcsatornás vállalkozássá fejlődjön anélkül, hogy újra kellene építenie a rendszerét. Tehát nem növekedési célokért bővítjük a szolgáltatásainkat, hanem azért, mert a kereskedelem egyre egységesebbé válik, és biztosítanunk kell a kereskedőknek, hogy lépést tudjanak tartani ezekkel a változásokkal.
– Az is látszik, hogy az AI egyre nagyobb szerepet kap, például rendszeresen új és újabb “Sidekick” funkciókat jelentenek be. Egyre jobb tanácsokat ad, már külsős appokkal is beszél, automatikus kampányokat indít… Mik eddig a felhasználói visszajelzések ezen a téren, mérhetően segít az AI az üzleti döntésekben?
– Jól látszik, hogy az MI valóban segít a kereskedőknek gyorsabb és megalapozottabb döntéseket hozni azáltal, hogy a bonyolult üzleti adatokat hasznosítható információvá alakítja. A Sidekick elemzi az üzletek teljesítményét, felismeri a növekedési lehetőségeket és megválaszolja azokat a kérdéseket, amelyek korábban órákon át tartó kézi elemzést igényeltek. A kereskedőnek így több idejük marad a stratégiai kérdésekre összpontosítani.
Az OMHU remek példa erre. A dán bútortervező stúdió Teddy kanapéja virális világsiker lett, most pedig a Sidekicket használják új termékvariánsok bevezetéséhez, kiegészítők kezeléséhez, szezonális kampányokhoz és a marketing nyomon követéséhez. Ezzel havonta körülbelül 10 órát takarítanak meg, és ezt az időt magasabb hozzáadott értékű feladatokra fordítják.
Azt is látjuk, hogy a kereskedők olyan stratégiai kérdések megválaszolásához is használják a Sidekicket, mint például: „Ha X százalékkal szeretném növelni az eladásaimat, mely termékekre kellene összpontosítanom?” vagy „Melyik nemzetközi piacokra érdemes terjeszkednem?”
Azaz az MI már most növeli a hatékonyságot, ami az üzleti eredményekben is meglátszik.
– Ha már AI: mik az eddigi tapasztalatok az egyelőre csak Amerikában bevezetett agentic shopping kapcsán?
– Egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók MI-vel keresnek és vásárolnak termékeket. Csak a Shopify-áruházakba irányuló MI-forgalom a nyolcszorosára nőtt az elmúlt évhez képest. Ugyanebben az időszakban az MI-keresésekből származó megrendelések száma közel tizenháromszorosára emelkedett. Egyértelmű, hogy az MI-ügynökök kimagaslóan teljesítenek a termékek felfedezésében, a felhasználói igények megértésében és a megfelelő termékek ajánlásában.
Az így generált forgalom minősége is figyelemre méltó: az MI-keresésből érkező vásárlók konverziós aránya mintegy 50-, átlagos kosárértékük pedig körülbelül 14 százalékkal magasabb. Mindez azt eredményezi, hogy a kiskereskedők számára az lett a siker kulcsa, hogy a termékadataik készen állnak-e a mesterséges intelligenciára. A fő kérdések ezek lettek: Megtalál az MI? Van gyors és egyszerű fizetési lehetőség, amikor az MI-ből érkező vásárló megérkezik az oldalamra?
Az „agentic commerce” további skálázásához a rendszerek szabványosítására is szükség lesz. Ennek a logikának pedig be kell épülnie a kereskedők tevékenységébe is, hogy az ügynökök megtalálhassák őket. A mi esetünkben erre szolgál az „Agentic Storefronts” aminek a segítségével például a kereskedők közvetlenül értékesíthetnek olyan mesterséges intelligenciával működtetett környezetekben, mint a Google Gemini, a Microsoft Copilot, a ChatGPT és mások.
– A magyar kereskedőket valószínűleg az érdekli ebben a témában a leginkább, hogy mikor érkezhet meg ez a technológia Európába, Magyarországra?
– Az európai kereskedők számára az Agentic Storefronts már most is elérhető a ChatGPT-n és a Copiloton, feltéve, ha amerikai piacra is értékesítenek. Az ottani vásárlókat már elérik ezeken a platformokon.
Magyarországra vonatkozóan még nem tudok konkrétumokat mondani, ám amint van hírünk, rögtön megosztjuk majd. Amit viszont fontos látni, hogy az európai kereskedőknek várakozás helyett érdemes már most felkészülni az MI-vásárlásra. Ebben az új korszakban ugyanis azok a márkák fognak nyerni, amelyeknek a termékadatai, háttér-, és fizetési folyamatai úgy vannak felépítve, hogy az MI-ügynökök könnyen eligazodjanak bennük. Ezeket az alapokat már ma meg lehet teremteni, és később ez nagyon sokat fog számítani.
– Magyarországnál maradva, egyre inkább azt halljuk, hogy a helyi kereskedők exportkényszerben vannak és terjeszkedniük kell. Hogyan tudja ezt a Shopify támogatni?
– A nemzetközi terjeszkedésre készülő kereskedők sokszor komoly kihívásokkal szembesülnek, mint például az emelkedő működési költségek, az eltérő fogyasztói szokások, a devizaátváltási díjak, az új jogszabályi előírások és a széttagolt üzleti folyamatok. A Shopify a világ 175 országában számtalan különböző típusú kereskedőt szolgál ki, és érti ezeket a különbségeket. Egy példa erre, hogy lehetővé tesszük a több jogi személyiség alatt történő értékesítést és több pénznemben történő elszámolást. Ez a kereskedők számára egyszerűsített, skálázható megoldást kínál a nemzetközi jelenlétre.
A példánál maradva: egészen a közelmúltig a nemzetközi terjeszkedésbe vágó kereskedők többségének nem volt más választása, mint az operáció bővítése. Minden új régióval új fizikai üzlet, új pénzügyi folyamatok és új szabályozási terhek jártak. Ez a különböző megoldásokból összefércelt rendszer nem csupán hatékonytalan volt, hanem az üzleti tevékenység minden területén – a termékkatalógus-kezeléstől a pénzügyi jelentésekig – sokszor komoly problémákat is okozott.
Az egyetlen Shopify store-ból, ám több jogi személyiségen keresztüli értékesítés átvágja ezt a gordiuszi csomót, mivel lehetővé teszi, hogy egyetlen webáruház működjön ám megmaradjon a rugalmasság a helyi adóügyi, jogszabályi és fizetési követelmények teljesítéséhez. A munka felesleges megkettőzése helyett a kereskedők hatékonyan bővíthetik tevékenységüket: központosíthatják az operációt, miközben figyelembe veszik a regionális sajátosságokat is.
– Miért éri meg egy magyar kereskedőnek a Shopify-t választani a helyi vagy regionális megoldások helyett, amelyek sokszor alacsonyabb árakkal próbálják bevonzani az ügyfeleket?
– Az ár fontos szempont, különösen a kisebb vállalkozások számára. De az e-kereskedelmi platform kiválasztása hosszú távú, a növekedést alapjaiban érintő döntés, nem egy egyszeri vásárlás. Szerintünk ami igazán számít, az a teljes tulajdonlási költség (total cost of ownerhship) és a befektetés hosszútávő megtérülése. Előfordulhat, hogy egy platform első ránézésre olcsóbbnak tűnik. De ha nem alkalmas növekedésre, nem támogatja a nemzetközi terjeszkedést, vagy nem tart lépést az olyan új technológiákkal, mint az MI, akkor a kereskedők összességében gyakran többet fizetnek a rendszerátállások, az egyedi fejlesztések és a működési komplexitás miatt.
Számos helyi platformot ráadásul egyetlen országra optimalizálnak. A Shopify-t ezzel szemben a kezdetektől úgy terveztük meg, hogy az első eladástól a nemzetközi terjeszkedésig végigkísérje a kereskedőket. Egyetlen platformba ötvözi a több pénznemet, a több jogi személyt és a határokon átnyúló értékesítést.
Sőt, folyamatosan új funkciókat vezetünk be annak érdekében, hogy a vállalkozások a legújabb innovációkat is elérhessék anélkül, hogy néhány évente újra kelljen építeni a teljes e-kereskedelmi rendszerüket. Azoknak az ambiciózus kereskedőknek, amelyek a hazai piacukon túlra is tekintenek, a skálázhatóság, az egyszerűség és a folyamatos innováció kombinációja általában jóval nagyobb hosszútávú előnyt nyújt, mint az olcsóbb megoldások.
– Az ön székéből nézve sok minden kicsit talán másképp mutat a világban, ezért megkérdem: hogy látja ön, mik a legnagyobb kihívások most az e-kereskedelemben és hol van ebben a képben a Shopify helye és szerepe?
– Az elmúlt évtizedben drámaian felgyorsult a változások üteme a kereskedelemben. Erre egy példa, hogy a fogyasztók már nem követnek előre kiszámítható vásárlási útvonalakat. Előfordulhat, hogy a közösségi médiában felfedeznek valamit, online hasonlítják össze az árakat, személyesen nézik meg a terméket egy üzletben, ajánlásokat kérnek egy MI-asszisztenstől, majd a számukra legkényelmesebb csatornán keresztül fejezik be a vásárlást. Azaz a vásárlás töredezetté vált, miközben a fogyasztók azt várják, hogy minden interakció zökkenőmentes legyen: az árak, a készletek, a szolgáltatások és a márka végig egységesen viselkedjen.
Éppen ezért vált fontossá a „unified commerce”, azaz az egységes kereskedelem. Ez ugyanis nem különálló funkcióként kezeli az üzleteket, a fizetéseket és az ügyféladatokat, hanem egyetlen működési modellbe egyesíti őket. A teljes kereskedelmi tevékenység átlátásával pedig a kereskedők gyorsabban tudnak reagálni. Jobb döntéseket tudnak hozni, és zökkenőmentes vásárlói élményt tudnak nyújtani a vásárlóknak, függetlenül attól, hogy azok hol találkoznak a márkával.
Épp ezért az adatminőség felértékelődött, és a legtöbb dolog a következő néhány kérdésre vezethető vissza: „Hogyan jelennek meg a termékadataim?”, „Valós időben frissül a készletállományom?”, „Teljesek és strukturáltak a termékeim jellemzői?” Ha ezek az adatok nem megfelelőek, akkor a kereskedő könnyen láthatatlanná válhat az egyre inkább MI által vezérelt keresési folyamatokban. A mi megoldásunk erre a problémára a Shopify Catalog, ami automatikusan rendszerezi és kiegészíti a termékadatokat, miközben valós idejű árakkal és készlet állapotokkal szolgál az MI számára. Mivel ez magasabb adatminőséget jelent, a Catalogból származó forgalom több mint kétszer olyan hatékonyan konvertál, mint azok az elavult, webes forrásokból összeszedett adatok, amelyekre az internet eddig támaszkodott.
A jövő valódi kihívása — és egyben óriási lehetősége — tehát az, hogy a kereskedők az adataik minőségét, és ezzel katalógusaikat a lehető legjobban optimalizálják az MI-s keresők számára. Azok a kereskedők, akik élnek ezzel a lehetőséggel, hatalmas előnyre fognak szert tenni.






