Az egyik oldalról nézve a dropshipping rendkívül vonzó tevékenységnek tűnhet, amit kevés ráfordítással meg lehet valósítani. Ha viszont beleássuk magunkat, hogy milyen jogszabályokat kell hozzá betartani, rögtön kiderül, mégsem olyan egyszerű ez az üzleti modell.

Manapság az e-kereskedelem egyik legdivatosabb hívószava a dropshipping. Nem csoda, hiszen azt ígéri a potenciális vállalkozóknak, hogy a teljes kereskedelmi tevékenységnek csak egy részével kell foglalkozni, a többit megoldja egy másik szolgáltató. A vállalkozónak nem muszáj készletek beszerzésébe és raktározásába fektetnie a pénzét, sőt, adott esetben a kiszállítással sem szükséges foglalkoznia. Ő csak a beérkező megrendeléseket gyűjti, és ezután átadja a tennivalókat egy olajozottan működő gépezetnek. Legalábbis sokan így látják ezt a modellt, és éppen ezért nagy a pezsgés körülötte.

Ezek után meglepő volt egy olyan könyvelő céggel beszélnünk, amely kifejezetten dropshippingre építő e-kereskedőknek szolgáltatna, ám a legtöbb potenciális üzletfele egyelőre egy elhúzódó egyeztetési fázisnál tart, és még nem vágott bele a tevékenységbe. Mint kiderült, a késedelmes indulás legfőbb oka az összetett törvényi szabályozás.

Mitől ilyen bonyolult a helyzet? E cikk keretein belül nem tudjuk vállalni, hogy az összes apró részletre jogi precizitással kitérünk, de szeretnénk legalább egy átfogó képet felvázolni. A téma feldolgozásában Tüske Péter, a J&J Center vámszakértője volt segítségünkre.

A legfontosabb sarokpontok

Dropshipping esetén jellemző felállás, hogy a webáruház csak a vevőszerzésben vesz részt, az árut viszont más raktározza és szállítja. Ha a webáruház magyar, és az árut valójában kezelő cég pedig külföldi, az adó- és vámjogi területen több kérdés is felvet. Például azt illetően, hogy ki egy adó vagy vámtétel alanya, ki miért visel felelősséget, kinek kell ügyintéznie, illetve kivel szemben gyakorolhatja a vevő a fogyasztói jogokat. Mindennek megállapításakor az sem mindegy, hogy a kereskedelmi partner másik EU tagállamban, vagy azon kívül tevékenykedik.

A leginkább meghatározó szempontok:

  • Ki az importőr?
  • ÁFA szempontból belföldi értékesítés történik vagy pedig ÁFA körön kívüli?
  • Ki a vevő, és Magyarországról vagy más EU tagállamból rendel?
  • Alkalmazandó-e a vámmentesség (maximum 22 euró értékig)?

Ki az importőr?

Ha külföldről, Európán kívülről behozott terméket értékesítünk, akkor meg kell határozni az importőr személyét. Ez akár a webáruház, akár annak vevője is lehet. Ő teszi a vámáru nyilatkozatot, és őt terheli minden felelősség. Ilyenek például az áru uniós szabályok szerint forgalmazhatóságával, termékmegjelöléssel, megfelelősségével vagy akár a márkavédelemmel összefüggő jogkövetkezmények is. Éppen ezért fontos, hogy a webáruház az weblapján, ÁSZF-ben, illetve adásvételi szerződésben meghatározza, ezen a téren milyen kötelezettségek terhelik őt vagy a vevőt.

Néhány tipikus megoldás arra az esetre, ha az árucikk az EU-n kívülről (például Kínából) érkezik:

  • A külföldi kereskedő eleve megbízza a szállítmányozót, hogy az ő nevében vámkezelje az árut.
  • A külföldi kereskedőnek van európai képviselete, így ő lesz az importőr. Ekkor az is megeshet, hogy saját árukészletből szállít ki, korábban már vámkezelt árut.
  • Amikor a termék Magyarországra érkezik, a szállítmányozó kiértesíti a megrendelőt vagy a címzettet, hogy adjon megbízást a vámkezelésre vagy intézkedjen a vámeljárás lefolytatása ügyében. Vagyis az importőr az lesz, akit a szállítmányozó megtalál, legyen az akár a vevő, akár a webáruház.
  • Különdíj ellenében, megbízás birtokában a szállító is lefolytatja a vámeljárást.

Amennyiben az első eladó nem harmadik országos (például kínai), hanem az Európai Unióban letelepedett gazdálkodó, akkor nem kerül sor import vámkezelésre.

Mi legyen az ÁFÁ-val?

A forgalmi adó terén az a fő kérdés, hogy belföldi áfás értékesítésnek vagy áfa körön kívüli láncügyletnek kell tekinteni az adott vásárlást.

Ha az első eladó EU-n kívüli, és

  • a webshop az importőr, akkor az belföldi teljesítésű áfás ügylet,
  • ha pedig a vevő az importőr: az import eljárást megelőző, áfa körön kívüli értékesítés történik a magyar webshop és az ügyfele között.

Ha az eladó EU-s, akkor a közösségi láncügylet szabályokat kell alkalmazni.

Ki a vevő?

Egy magyar webshop elsősorban hazai közönségnek értékesít, de ha olyan vevő érkezik, aki a közösség más tagállamában telepedett le (akár cég, akár magánszemély), másképp alakul az áfa szabályozás és akár a vámeljárás is. Ilyenkor a távolsági értékesítés szabályai irányadók.

Vámmentesség

22 EUR összeget nem meghaladó értékben beérkező import termékek vám- és áfa mentsek az Unió jelenlegi szabályai szerint, és vámeljárásuk megkönnyítése érdekében egyszerűsítéseket kell alkalmazni. Míg 22 EUR felett a vámeljáráshoz szükség van az importőr egyedi nyilatkozatára, számlák és banki utalásokbenyújtására, addig egy ennél kisebb értékű terméknél a szállítmányozó az ügyfél külön megkeresése nélkül, egyszerűsített formában, önállóan intézheti az eljárást.
Ez a kedvezmény a gyakorlatban visszaélések táptalaja, mivel sok külföldi eladó egy nagyobb értékű cikk esetén is 22 euro alatti értéket ad meg a postai szolgáltatónak az áru átadásakor. Éppen ezért várhatóan az EU változtatni fog ezen a szabályon.

Rengeteg variáció van

Anélkül, hogy jobban belemennénk a részletekbe, már a fentiekből is érzékelhető, milyen kihívást jelent mindez a dropshipping tevékenységet tervező kereskedő számára. Ha csak egyetlen kereskedelmi partnerrel üzemeljük be az együttműködést, már akkor is több variációs lehetőség nyílik meg az importőr és a vevő személyétől kezdve a vámmentességig. Ha azonban a webshop több kereskedővel dolgozik együtt, amelyek másképp intézik az importot, az EU-ban vagy azon kívül működnek, akkor a helyzet csak tovább fokozódik. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy bár a dropshipping gyors és könnyű kenyérkeresetnek tűnik, valójában mégsem az, és ezért kevesebb a nyüzsgés ezen a területen, mint a hype indokolná. Mindenesetre aki bele szeretne vágni ebbe az üzletbe, annak jobb felkészülnie rá, hogy az említett opciókat meg kell vizsgálnia.