Új jogi kihívások az e-kereskedelemben

Az elmúlt évtizedben az áruk és szolgáltatások internetes értékesítése jelentősen megnövekedett az EU-ban. Az Európai Bizottság szerint 2016-ban a 16. és 74. év közötti lakosság 55%-a rendelt árut vagy szolgáltatást az interneten. Éppen ezért az e-kereskedelem terjedése folyamatosan új jogi kihívásokat is jelent. Cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet néhány fontos és aktuális jogi szempontra, illetve változásra.

Új adatvédelmi szabályok

2018. május 25-től az adatvédelem általános szabályait az EU új, Általános Adatvédelmi Rendelet formájában szabályozza (az angol General Data Protection Regulation elnevezés után egyszerűen csak “GDPR”). Ha egy e-kereskedelmi cég több EU-s országba kívánja eljuttatni terméket, vagy ha egy online szolgáltató több EU-s országba kínálja szolgáltatásait, nem kell többé 28 különböző ország eltérő adatvédelmi törvényének megfelelni – a cég fogyasztói és felhasználói adatait a GDPR szabályai szerint kell kezelje, függetlenül attól, melyik tagállamban végzi tevékenységét.

A GDPR számos új adatvédelmi kötelezettséget határoz meg az e-kereskedők számára. Részletes belső nyilvántartást kell vezetni a személyes adatok kezeléséről és továbbításáról. Nem lesz elég az adatbázisok rövid ismertetése: a nyilvántartásokból egyértelműen meg kell tudni különböztetni a szervezeten belül végrehajtott különböző adatkezelési műveleteket. Különösen a kockázatos adatkezelési műveleteket – pl. felhasználói profilok készítése – megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, és további adatbiztonsági intézkedésekkel és eljárásokkal mérsékelni kell a kockázatokat. A profilozáshoz külön erre vonatkozó hozzájárulás szükséges, amit nem biztos, hogy tartalmaz egy általános marketinghozzájárulás.

A „beépített és alapértelemezett adatvédelem” új alapelveinek megfelelően az adatvédelem biztosítását már a termék- és szolgáltatásfejlesztési szakaszban is igazolni kell. A személyes adatokhoz hozzáférő szerződéses partnerekkel (pl. IT szolgáltatók, marketing cégek) új szerződéseket kell letárgyalni, további kötelező adatvédelmi rendelkezésekkel (pl. audit jog). Részletese eljárást kell követni adatvédelmi incidensek esetén.

A GDPR megszegése esetén a társaságok a korábbinál messze magasabb összegű bírságot kockázatnak, ami elérheti akár a 20 millió eurót vagy az éves forgalom 4%-át, így az adatvédelmi felkészülést időben érdemes elkezdeni.

Tisztességtelen szerződéses feltételek az e-kereskedelem során

Az e-kereskedelem szabályozásának további fontos kérdése a fogyasztók védelme a szerződéskötés során. Az olasz versenyhatóság például tavaly két eljárásban is vizsgálta a WhatsApp Inc. kereskedelmi gyakorlatát, és megállapításai fontosak lehetnek minden, az EU-ban működő e-kereskedő számára. A hatóság véleménye szerint a WhatsApp Inc. felhasználói nem voltak abban a helyzetben, hogy ne fogadják el a társaság általános szerződési feltételeinek módosítását, amely lehetővé tette, hogy a cég felhasználói adatokat osszon meg a Facebookkal. Az ÁSZF ugyanis azt a látszatot keltette, hogy a felhasználók az adatmegosztáshoz való hozzájárulás nélkül nem tudják a szolgáltatást használni. A hatóság az ÁSZF további rendelkezéseit is aggályosnak tartotta, úgymint:

  • Túl széles körű felelősségkizárások a szolgáltató oldalán.
  • A szolgáltatás bármikor indokolás vagy előzetes értesítés nélkül felfüggeszthető.
  • A szolgáltató indokolás nélkül bármikor módosíthatja az ÁSZF-et, de a fogyasztók nem kapnak megfelelő értesítést és elfogadási lehetőséget.

A fenti korlátozások ugyanakkor a legtöbb e-kereskedő ÁSZF-jében szintén megtalálhatók. Mivel az EU-s fogyasztóvédelmi jog iránymutatásai egységesek, az olasz hatóság fenti megállapításai a magyarországi e-kereskedők számára is irányadók lehetnek, így érdemes az ÁSZF-eket felülvizsgálni.

Az Európai Bizottság elektronikus kereskedelmi szektorra vonatkozó felmérése

A Bizottság nemrégiben felmérést végzett az e-kereskedelmi szektorban. A felmérés olyan termékekre fókuszált, melyek iránt nagy a kereslet az interneten, mint például ruházati cikkek és cipők, elektronikai készülékek, számítógépes játékok és szoftverek. A Bizottság több mint 1700 cégtől, szervezettől kapott információkat, és kb. 9 ezer forgalmazási szerződést nézett át.

A megállapításokat egy 298 oldalas munkadokumentumban tették közzé, és ennek alapján az alábbi piaci folyamatok rajzolódnak ki:

  • A gyártók nagy arányban döntöttek úgy az elmúlt 10 évben, hogy termékeiket saját internetes boltjukon keresztül, közvetlenül értékesítik, így ezáltal egyre inkább saját forgalmazóikkal kelnek versenyre.
  • Egyre népszerűbbek a szelektív forgalmazási rendszerek, ahol a termékeket csak az erre feljogosított márkakereskedők értékesíthetik. A gyártók így fokozottabb ellenőrzéssel rendelkeznek forgalmazói hálózatuk és az értékesítés minősége felett, ugyanakkor hatással lehetnek az eladók árképzésére is.
  • Szintén a termékforgalmazás hatékonyabb ellenőrzése érdekében az e-kereskedők több – az üzleti modell és stratégia függvényében változó – szerződéses korlátozást alkalmaznak. Ilyen például az árgépek használatának korlátozása, vagy a kizárólag csak az interneten értékesítők kizárása a forgalmazási hálózatból.

A Bizottság elismeri, hogy a fenti gyakorlatok egy része indokolt, mert például javítják a forgalmazás színvonalát. Pár közülük viszont indokolatlanul szűkítheti a fogyasztók számára a kínálatot, így eleshetnek az alacsonyabb internetes árakból adódó előnytől. A magyarországi e-kereskedőknek érdemes tehát a jelentés megállapításaira figyelemmel áttekinteni, hogy üzleti gyakorlatuk megfelel-e az EU szintű jogi elvárásoknak.

A jelentés kitér a digitális tartalmak jogosultjaink engedélyezési gyakorlataira, melyek a Bizottság szerint néha nehezíthetik új internetes üzleti modellek kialakítását. A felmérésben részvevő digitális tartalomszolgáltatók csaknem 60%-a szerződésein területi alapú tartalomkorlátozást („geo-blocking”) köt ki – sokszor objektív okokból, például az ÁFA fizetési kötelezettség vagy közérdekű jogszabályi rendelkezések miatt. A Bizottság a jogi aggályok kezelésére olyan jogszabály elfogadását javasolja, ami biztosítaná, hogy a fogyasztók ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést az árak, értékesítési vagy fizetési feltételek terén kivéve, ha azok adott esetben objektív okokon alapulnak. A Bizottság javasolja az uniós szerzői jogi szabályozás aktualizálását is, az audiovizuális tartalmak határon túli internetes elérésének növelése érdekében. Az e-kereskedőknek érdemes lesz figyelemmel kísérni ezeket az új jogszabályokat, és megfelelő időben biztosítani a jogi megfelelést.

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is!
Share on FacebookShare on LinkedInShare on Google+Tweet about this on Twitter
mm
Domokos Márton

Domokos Márton a CMS Ügyvédi Iroda szenior tanácsadója, továbbá a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának elnöke.