A jövő kereskedelme: 7 trend és jótanács a 2018-as évre

A jövő kereskedelme: 7 trend és jótanács a 2018-as évre

Nincs vita arról, hogy a kereskedelem sosem látott változásokon megy keresztül ezekben az években. Némelyik csak jön és megy majd, mások talán örökre megváltoztatják a termékek és szolgáltatások adásvételének gyakorlatát, kifordítva a sarkából mindazt, amit eddig gondoltunk. 2017 fontos trendjei, mint az értékesítési csatornák összeolvadása, a mobileszközök további terjedése és a fizetési megoldások egyszerűsödése jövőre is folytatódnak, de számos újdonság is felüti a fejét.

1. Mi jöhet a hatalmas áruházak helyett?

A hagyományos kereskedelem eltűnésére senki sem számít. Lesznek nagyáruházak, az átalakulás azonban elkerülhetetlen azoknak, akik versenyben akarnak maradni, függetlenül a cégmérettől. A mamutok is kihaltak, mert bár alig volt ellenségük, nem voltak képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Most, hogy a vásárlók néhány egérkattintással vagy hüvelykujjmozdulattal megvásárolhatnak szinte bármit, amire szükségük van, a nem-online kereskedők csak úgy maradnak életben, ha többet tudnak adni a webáruházak nyújtotta kényelemnél: ha találnak valamit, amiben különbözni tudnak, ha meglepnek valamivel, és élő élményt nyújtanak. Azok a kereskedők számíthatnak sikerre, akik valamilyen speciális igényt képesek kielégíteni, akik egy niche kiszolgálására építenek, akik különlegességeket kínálnak, és akik gyorsan reagálnak az új szükségletekre, akár kicsi és ideiglenes áruházak nyitásával is.

2. A vásárlói élmény élő megtapasztalása

Magához a vásárláshoz már nincs szükség boltokra. Az offline kereskedelem hátránya az áruk kínálatának szélességében és az árversenyben is behozhatatlannak látszik az e-kereskedelemmel szemben, ezért a nagyáruházak és bevásárlóközpontok egy új, egy más irányból kénytelenek megközelíteni a vevőket. Ez pedig a maradandó, valós idejű és élő felhasználói élmény, ami a vásárlás helyével kötődik össze: a pláza immár nem az értékesítést helyezi a középpontba, hanem a szórakoztatást. Az áruház többé nem bevásárlóhely, hanem találkozási pont, ahol az élmények köré társaságok gyűlnek össze: borkóstoló a hipermarketben, aerobicoktatás a sportszeráruházban, videójátékverseny a nagy műszakiban. Mindez azt eredményezi, hogy a kereskedelmi piac határai elmosódnak, a boltok már nem az webáruház, hanem a múzeum, a mozi, a játszótér, a színház és a közösségi média konkurenciái lesznek.

Egyre több márka él majd a Samsung által már megvalósított experience store eszközével: ahol nem az értékesítés a fő profil, hanem a vásárlók a márka minden fontosabb termékét kézbe vehetik, ismerkedhetnek, játszhatnak velük. Budapesten ezek a boltok még értékesítenek is, de New York-ban már nem, a készülékeket online kell megvásárolni.

Amit a boltban kapni: értékes élmény, valós tapasztalat, használható tudás és tartalmas szórakozás.

3. A mesterségesen teremtett valóság

Természetesen a virtuális (VR) és a kiterjesztett (AR) valóság együttesen és külön is az egyik legnagyobb trend: előbbi egy számítógép által generált valóságot jelent, amivel a felhasználó számos módon kapcsolatba kerülhet, míg az utóbbi a valós dolgok és a háromdimenziós számítógépes modellek keveréke. A márkák már most is alkalmazzák ezeket, elég az IKEA Place alkalmazásra vagy a ruházati vagy sminkboltokban elhelyezett interaktív, a ruhákat és a festékeket valódi próba nélkül ránk próbáló tükrökre gondolnunk.

A technológiák léteznek és használhatók, már csak az a kérdés, milyen gyorsan és mennyire széles körben képesek elterjedni. És épp mert egyelőre még ritkának számítanak, aki 2018-ban ilyen technológiákat kezd alkalmazni, a vásárlók szemében nem csupán az újdonság erejét, de magát a jövőt képviseli, így nagyot növelhet saját presztízsén.

4. Csúcstechnológia mindenütt

A csúcstechnológia mindenhol jelen van, ezzel olyan dolgok váltak teljesen normálissá, amik pár évvel ezelőtt még a fantasztikum világába tartoztak: szállítódrónok, önvezető járművek, háromdimenziós nyomtatás. 2020-ra 6 milliárd okostelefon lesz forgalomban a világon, a dolgok internete (IoT) pedig 21 milliárd összekapcsolt eszközből áll majd. Így az okosóra és a mobilról interneten keresztül vezérelhető mosógép pedig már a tegnap újdonságának számít. Ma már csak egy lépésre vagyunk az okosruhák viselésétől és az okoskontaktlencsék mindennapi használatától.

2020-ra a szoftverek többsége felhőben fut majd, így a kereskedők boltjaikban olyan elemzési és értékesítést támogató eszközökhöz jutnak majd, mint az egész hálózatra kiterjedő raktárkészlet-információ. A kapcsolódó gépi tanulási és mesterséges intelligencián alapuló eszközök segítségével pedig karnyújtásnyi távolságba kerülnek olyan megoldások is, amik a vevő korábbi vásárlásai vagy akár keresési előzményei alapján nyújtanak segítséget az eladónak, hogy milyen termékeket érdemes ajánlania.

5. Növekvő vásárlói tudatosság

A nyugati világ pénz- és termékbősége oda vezetett, hogy a vásárlók a pénztárcájukkal akarnak állást foglalni a világ dolgairól. Az Y-generációs fogyasztók számára ez magától értetődik, a Z-generáció pedig talán már nem is képes másként vásárolni. Ez a kereskedői oldalról az értékalapú eladások győzelmével kecsegtet: márkák, amelyek az egészséges életmód és a környezeti fenntarthatóság mellett teszik le a voksukat, gyártók, amelyek egyedi, kiszámítható és őszinte termékkommunikációt folytatnak. Retusálatlan modellek a plakátokon, állati szenvedés nélkül előállított ruhák és kozmetikumok, mesterséges adalékanyagok nélküli élelmiszerek és így tovább.

6. Most akarok mindent!

A türelem, mint erény: többé nem létezik. A vásárlók már 2017-ben sem hajlandóak egy vagy akár két hetet várni sem online rendeléseikre, sem az üzletben éppen készlethiányos termékekre. A vásárlás, szállítás és kézbesítés szinte egybe kell essen, de a tranzakciónak legalábbis egy nap alatt le kell zajlania. A kényelem egyre inkább fontosabb az árnál. A győztes kereskedők nem pazarolják a vásárló idejét, azonnal cselekszenek, a vevők elégedettsége nem törekvés, hanem napi gyakorlat. A vásárlói lojalitás fő forrása a mindennapi termékek esetében a kényelem maximalizálása, a gyors fogyasztási cikkek előfizetés jellegű megrendelési lehetősége: az unalmas, de szükséges napi bevásárlókosár kiszállítása.

7. Személyre szabott élmény és termék

Fókuszban: a nekem-készült-termék, amit a márka és a vásárló együttműködése hív életre. A nyertes kereskedő odafigyel a vásárló szükségletére és együtt dolgozik vele annak kielégítésén. Az Adidas már készen áll a megoldással, aminek segítségével boltjaiban 3D-nyomtatóval azonnal elkészülhet a saját lábra szabott, egyedileg kialakított belsőtalppal ellátott futócipő. Egyre több a közösségi finanszírozásban megvalósult vagy webalkalmazás segítségével magunknak dizájnolható, egyedi  – ugyanakkor márkás és eredeti – termék. Így pedig nemcsak a késztermék személyre szabott, hanem az egész vásárlói élmény perszonalizált. Hiszen, ahogy minden vásárló egyedi és egyediségét vásárlásában szándékozik kifejezni, úgy kell személyre szabni a neki szánt árukat is.

Ki lesz a győztes?

Az, aki nem feltétlenül a legerősebb, de a legjobb alkalmazkodási képességekkel bír. Aki nem képes lépést tartani a vásárlók igényeinek hirtelen változásaival, annak nincs jövője a kereskedelemben. Az nyer, aki személyre szabott, zökkenőmentes vásárlási élményt nyújt egy izgalmas környezetben, ahol az emberek szívesen töltik el az idejüket, aki a bolti élményt képes összekapcsolni az online értékesítés kényelmével, valamint a megfelelő elemzési technológiákat jól tudja alkalmazni. A határok elmosódnak, ezért csak az integrált megoldások képesek a felszínen és a versenyben tartani az eddig csak offline vagy csak online kereskedőket egyaránt.

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is!
Share on Facebook
Facebook
Share on LinkedIn
Linkedin
Share on Google+
Google+
Tweet about this on Twitter
Twitter
mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!