A reklámblokkolók rontják az Analytics-adataink minőségét

A reklámblokkolók rontják az Analytics-adataink minőségét

A hirdetéseket blokkoló szoftverek adathiányt eredményezhetnek Analytics-jelentéseinkben, ami miatt pontatlan adatokhoz jutunk a látogatóinkról, így kevésbé megalapozottak lehetnek az online marketingstratégiánkat meghatározó üzleti döntéseink.

A legfrissebb elérhető (2016-os) adatok szerint a világon mintegy 615 millió online eszközön fut valamilyen hirdetésblokkoló megoldás (ad blocker), elterjedtségük világátlagban 11 százalékos. Németországban csaknem minden harmadik számítógépen vagy mobileszközön működnek.

Az emberek több okból döntenek használatuk mellett: 30 százalékuk a biztonságra hivatkozik, 29 százalékuk a böngészést akadályozó hirdetésekre, 16 százalékuknak a sebesség az indoka, 14 százalékuknak pedig a túl sok reklám zavaró. Az eMarketer kutatócég előrejelzései azt mutatják, az idei év végére világszinten körülbelül 30 százalékos elterjedésükre lehet számítani, azaz növekedésük üteme igen gyors. Az online hirdetési szakma időről időre lépéseket tesz a reklámblokkolók visszaszorításáért, ennek talán legemlékezetesebb állomása volt, amikor a Facebook előbb mobilalkalmazásában, majd asztali böngészős változatában is blokkolta a hirdetéseket letiltó modulokat.

A hirdetésblokkolók böngészőbe épülő modulok, két ismert példányuk a Ghostery és a uBlock. Ezek azon kívül, hogy megakadályozzák több típusú hirdetés megjelenését, és egyébként időnként jelentősen rontják a felhasználói élményt, mást is tesznek.

Egy 2017-es kísérlet eredményeiből kiderül: a webhelylátogatók átlag 11 százaléka a hirdetéseken kívül szoftveresen blokkolja a Google Analytics követőszolgáltatását is. Egy másik kísérlet ennél drámaibb eredményre jutott, eszerint az utazással kapcsolatos webhelyek látogatóinak majdnem 42 százalékánál futott olyan program, amely blokkolta az Analytics-et, az üzleti (B2B) ügyfelek 36 százaléka, a webshopok 13,5 százaléka szembesült a problémával. Érdekesség, hogy a Google Chrome böngésző felhasználói között találta a legnagyobb blokkolási arányt a kutatás, holott az internetes hirdetések piacát 44 százalékban uralja a cég, az Analytics pedig szintén az ő terméke.

Lássunk tisztán: a Google Analytics letiltása nem érinti közvetlenül az e-kereskedelmi értékesítéseket – azokat biztosan nem, ahol a vásárlás megtörténik. Ami viszont baj, hogy az Analytics-jelentéseink az optimistább eredmények szerint is a webhelyforgalom 11 százalékát egyszerűen nem veszik számításba, így a marketingdöntések meghozatalakor nem rendelkezünk pontos adatokkal. Pláne hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, az előbb említett kísérlet is talált olyan piaci szegmenst, ahol 10-ből 4 felhasználó maradt ki a mérésből, ami már vállalhatatlan pontatlanságot eredményez. Ez pedig fontos és igen nyugtalanító kérdéseket vet föl.

Vajon mennyire értékesek azon látogatók, akik rejtve maradnak előttünk? Ha például valamilyen módon fizettünk értük, máris elég nagy eltéréseket láthatunk a saját és a hirdetés értékesítőjének jelentései között. De melyik a megbízható, melyik alapján hozzuk meg a jövőre vonatkozó döntéseinket? Hogyan befolyásolja ez az adathézag a hirdetésre fordítható büdzsénk tervezését, nem követünk-e el hibát, ha megbízunk saját vagy az ügynökségünk adataiban? Esetleg ezek a hiányosságok a konverziós arányt is érintik? Ha igen, akkor ebből eredően és a kapott adatok alapján nem követtünk-e el hibát mondjuk a webáruház optimalizálásakor? Nem éppen a legkellemesebb kételyek ezek egy marketing-specialista vagy webáruház-tulajdonos számára.

Szerencsére vannak ingyenes megoldások, amik segíthetnek kiszűrni az Analyticset blokkoló felhasználókat: Jason Packer például letölthető programot kínál, Marthijn Hoiting pedig a blogjában közöl egy kódot, amit a weboldalunkba lehet illeszteni. Ezek arra is megoldást nyújtanak, hogy ne csak megtudjuk, hányan blokkolják a követőprotokollt, hanem ténylegesen minden weboldalletöltést regisztrálni tudjunk eseményként.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!