A Shopify a hónap elején egy jelentős változást vezetett be a fizetési oldalának működésébe: minden boltban kötelező jelleggel bevezették az úgynevezett ’one-page checkout’ oldalt, és csakis a Shopify Plus előfizetők válthatnak vissza az előző, többoldalas megoldáshoz. Az egyoldalas checkout vegyes fogadtatásban részesült: számos felhasználó arról panaszkodott, hogy jelentős, 50–80 százalékos visszaesést tapasztalnak a konverziós rátájukban az átállás után.
Ez csupán egy újabb példája annak a problémának, aminek könnyen az áldozata lehet mindenki, aki e-kereskedelmi tevékenységet végez. Ebben a szférában különösen könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy a vállalkozásunkat harmadik felek által biztosított csatornákon keresztül üzemeltetjük, és ezektől a csatornáktól tesszük azt függővé. Ezzel azonban olyan mértékben megnöveljük a kockázatainkat, hogy a harmadik fél által eszközölt változások akár a teljes üzletünk végét is jelenthetik.
Fontoljunk meg néhány példát!
A dropshipper esete
Egy kisvállalkozó a dropshipping-modellen keresztül szeretne egy niche terméket, mondjuk különleges dizájnnal ellátott ágyneműhuzatot értékesíteni. Talál is erre egy platformot, ami könnyen és tőkebefektetés nélkül lehetővé teszi a számára, hogy ilyen termékeket értékesítsen. Létrehozza a saját webshopját, amit összeköt ezzel a platformmal, sikeresen belevág a marketingbe és az értékesítésbe, majd a kezdeti sikereken és nyereségeken fellendülve úgy dönt, hogy felmond a munkahelyén és a teljes munkaidejét ennek a projektnek szenteli.
Azonban váratlan katasztrófa történik. A dropshipping cég bejelenti, hogy üzleti okoknál fogva a következő hónaptól megszüntetik az ágyneműhuzatok értékesítését. És bármennyire elkeseredetten keresi, vállalkozónk nem talál alternatív szolgáltatót a termékére. Nem tudja többé kiszolgálni a vásárlóközönségét. A harmadik félnek való teljes kitettsége végzetes csapást mért az üzletére.
A tartalomgyártó esete
Egy tehetséges tartalomgyártó hosszú éveken keresztül építgeti a nézőközönségét. Követők százezrei fogyasztják a tartalmait, ő pedig a háttérben egy komplett vállalkozást üzemeltet számos munkavállalóval, akik segítenek neki a tartalomgyártásban. A bevételének legnagyobb forrása az a videóplatform, ahova feltölti a tartalmait, és ahol százezrek követik.
Egy szörnyű nap azonban azt a levelet kapja a platformtól, hogy a tartalmát károsnak, veszélyesnek, jogsértőnek vagy valamilyen módon a folyton változó irányelvekkel ellentétesnek találták, demonetizálták a csatornáját, elvették tőle a további feltöltési jogosultságokat, vagy esetleg teljesen megszüntették a fiókját. Ezzel nem csupán a tartalomgyártó veszíti el a bevételét, hanem azok is elveszítik a munkájukat, akiket eddig foglalkoztatott. És hiába próbálja újrakezdeni egy másik platformon, képtelen elérni az előző sikereket.
A hírlevélmarketinges esete
Egy vállalkozás hírleveleken keresztül tartja a kapcsolatot a vásárlóközönségével, és a hírlevélkampányok alkotják a marketingstratégiájuk legfontosabb pillérét. Egy online email-marketing platformon keresztül gyűjtik a felhasználókat és küldik az emaileket. Éveken keresztül sikeresen zajlik a hírlevélkampány, azonban a marketing platformjuk egyik napról a másikra magyarázat nélkül letiltja őket. Talán a tartalommal volt problémájuk, talán túlságosan sokan jelentették kéretlen üzenetnek az emaileket, akármi is legyen az oka, többé nem látják őket szívesen a platformon. A felhasználói fiókjukba se tudnak belépni, és mindhiába zaklatják a vevőszolgálatot. Ezzel nem csupán a marketingeszközüket veszítették el, hanem az évek során összegyűjtött feliratkozók email-címeinek teljes listáját is.
Az AI-startup esete
Az egyik technológiai divathullám váltja a másikat, és a blockchain után a mesterséges intelligenciáról kezd mindenki beszélni és spekulálni. Egymás után jönnek létre a startupok, amik a mesterséges intelligencia erejével nyújtanak megoldásokat vélt és valós problémákra. Amikor betekintünk a nagy AI-varázslók függönye mögé, ezek a vállalkozások tízből kilencszer ugyanarra az egyetlen elérhető platformra építik a saját terméküket. Átadják az információ-kontextust és a felhasználói inputot a ChatGPT API-jának, majd visszaadják a választ a felhasználónak.
Azonban a ChatGPT egyszerre megváltoztatja a szerződési feltételeket és kijelenti, hogy bizonyos felhasználási módok többé nem engedélyezettek – vagy esetleg egyoldalúan megváltoztatják a ChatGPT minőségét, és azzal együtt változik az arra épített szolgáltatások minősége is. Miután ennek a platformnak nincsen versenytársa a piacon, a változás által negatívan érintett vállalkozások pedig nem rendelkeznek sem a finanszírozással, sem a szakértelemmel ahhoz, hogy olyan nagy nyelvi modellekre migrálják a szolgáltatásukat, amik nem nyújtanak olyan egyszerű kezelőfelületet, mint a ChatGPT, alternatíva hiányában be kell szüntetniük a tevékenységüket.
Mégis: mit tehetünk?
Hosszasan sorolhatnánk további példákat a harmadik feleknek való súlyos és kockázatos kitettség eseteire. Az e-kereskedelem világában különösen könnyű elcsábulni, amikor azt halljuk, hogy néhány kattintással, fájdalommentesen megoldhatjuk az üzleti szükségleteinket ennek és annak a szolgáltatásnak a használatával. És bizony sok esetben ezeknek a platformoknak a használata a racionális üzleti döntés.
Azonban ezeknek a döntéseknek a meghozatalakor mindig észben kell tartanunk, hogy ezzel jelentősen megnöveljük a kockázatainkat, és lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük a potenciális katasztrófát. A teljesség igénye nélkül az alábbi lépések segíthetnek akkor, ha egy harmadik fél kihúzza a lábunk alól a talajt.
-
Mérjük fel a kitettségeinket!
Egy várt katasztrófa mindig jobb egy váratlan katasztrófánál. Mérjük fel, hol fenyeget minket a harmadik fél általi változtatás legnagyobb veszélye, hogy világos képet kapjunk a kockázatainkról.
-
Mindig olvassuk el a szerződési feltételeket!
Minden internethasználó egyetemes szokása automatikusan bejelölni az „elolvastam és elfogadom” gombot. Azonban sok problémát megelőzhetünk azzal, ha alaposan elolvassuk ezeket a jogi dokumentumokat, ugyanis olyan követelményeket és korlátozásokat tartalmazhatnak, amik befolyásolhatják a vállalkozásunkat. Úgyszintén kövessük a jogi dokumentumok változásait, mielőtt a fájdalmas úton értesülünk róluk.
-
Rendelkezzünk az adataink fölött!
Mindig készítsünk másolatokat és mentéseket az olyan adatokról, mint a vásárlások, a hírlevélfeliratkozások, az ügyfelek elérhetőségei, a termékadatok, satöbbi. Az adatokhoz való hozzáférés és azok biztonságos tárolása alapvető fontosságú, különösen abban az esetben, ha a külső szolgáltatók esetleg megszüntetik vagy korlátozzák a hozzáférést. Az adatok rendelkezésre állása és biztonsága a vállalkozásunk életvonalát jelentheti, és a vészhelyzetekre való felkészültség növeli a vállalkozás stabilitását és hosszú távú sikerét.
-
Diverzifikáljuk a partnereinket!
Törekedjünk arra, hogy ne kizárólag egyetlen beszállítóra vagy szolgáltatóra támaszkodjunk. Ha dropshippinggel foglalkozunk, mérjük fel és használjuk az alternatívákat. Ha marketingtevékenységet folytatunk, ne egyetlen platform hirdetéseire összpontosítsuk a stratégiánkat.
Ha nem látjuk indokoltnak azonnal használni az alternatívákat, elengedhetetlen, hogy készítsünk átfogó „katasztrófa utáni helyreállítási terveket”, amivel felkészülhetünk a váltásra.
-
Tartsunk vésztartalékokat!
Álljunk készen arra, hogy a vészhelyzeti migrációk váratlan költségekkel járhatnak. Az alternatívák felmérése mellett legyünk tisztában az alternatívákra való áttérés költségeivel, és biztosítsunk forrásokat ezen esetekre.
-
Törekedjünk a kitettségek csökkentésére!
A harmadik felek által biztosított szolgáltatások a kezdetben valóban költséghatékony és racionális megoldások lehetnek, de amint lehetővé teszi a függetlenedést a vállalkozás növekedése, úgy találhatjuk, hogy a függetlenedéssel járó kockázatcsökkenés megéri a plusz költségeket.
Ez a lépés nem mindig megvalósítható, és a diverzifikáció az egyetlen megoldásunk, de ha lehetővé teszik azt az üzleti körülmények, próbáljuk meg saját magunk biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyekre jelenleg külső szolgáltatóktól függünk. Ha például egy vállalkozás dropshippinggel foglalkozik, akkor megfontolhatja, hogy saját raktárakat hozzon létre. Egy webshopot üzemeltető cég megfontolhatja a Shopify-ról az egyedi fejlesztésű oldalra való átállást.
Konklúzió
A harmadik felek szolgáltatásainak igénybevétele természetesen önmagában véve nem az ördögtől való. Sok vállalkozás ezeknek köszönheti, hogy egyáltalán elindulhatott. Azonban sose feledjük az ezzel járó kockázatokat, és ahol igazolható, legyen a hosszútávú célunk a függetlenedés. Az átgondolt váltás és a saját infrastruktúra kiépítése idő- és erőforrás-igényes lehet, de hosszú távon csökkentheti a vállalkozás sérülékenységét és megelőzheti a végzetes katasztrófákat. Ahhoz, hogy sikeresen kezeljük a kockázatokat, érdemes időről időre felmérni a függőségeinket, és proaktívan lépéseket tenni azok csökkentésére. A végső cél az, hogy a vállalkozásunk minél önállóbb legyen és a lehető legkevesebb olyan tényezőtől függjön, melyeket nem tudunk teljesen irányítani.
Bízunk abban, hogy ezek a gyakorlati lépések segítenek abban, hogy a vállalkozások ne essenek abba a kockázatos helyzetbe, amikor egy harmadik fél változtatásaival szemben teljesen kiszolgáltatottá válnak. A kockázatkezelés és a proaktív tervezés kulcsfontosságú lehet a vállalkozások hosszú távú sikeréhez.
