13 részben, több mint 60 ezer karakterben foglalkoztunk eddig a Digiméter kis- és középvállalkozások sikeres digitalizációjáról szóló kutatásával. Bemutattuk, hogy mik a legfontosabb gátló és serkentő tényezők a területen. Ha valakinek nincs kedve-ideje az összes részt elolvasni, akkor itt röviden összegezzük a kulcs gondolatokat. Ezzel befejeződik a Digiméter sikeres digitalizációról szóló cikksorozata, ez a tizennegyedik, egyben utolsó rész a legfontosabb tanulságokkal.

A sorozatban a bevezetést, majd a digitalizáció fogalmának meghatározását követően a nyolc legfontosabb spontán említett tényezőt jártuk körbe: cégvezető, folyamat, szervezet, szakemberek, tudás, tőke, környezet és technológia. Ezt követte a spontán és a szakirodalomban feltárt 16 tényező összevetése, majd a magyar sajátosságok ismertetése, végül a cégmérethez hasonló semleges szempontok bemutatása.

Ez is érdekelhet

A Digiméter 2023 tavaszi kutatásának fő kérdése az volt, hogy mitől lesz sikeres az egyik cég a digitalizációban és sikertelen egy másik? Mik azok a tényezők, amik meghatározzák ezt? Ennek kiderítésére 24 szakértői és cégvezetői interjút készítettünk. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a digitalizáció nem a technológiáról szól. A digitalizáció a cégvezető elkötelezettsége alapján, a megfelelő szervezeti kultúra mentén a meglévő csapat együttműködésében a vállalati folyamatok hatékonyabbá tételét jelenti. Tehát soha nem cél, hanem eszköz.

Neverending Story

A digitalizáció három szinten jelenik meg egy cégnél: lehet papírról elektronikusra „fordítani” dolgokat, ez a digitalizálás, lehet 1-1 folyamatot digitálissá tenni, ez a digitalizáció, és lehet egész cégeket vagy iparágakat is digitalizálni, ez a digitális transzformáció. Utóbbi viszont sosem lehet befejezett, ahogy újabb és újabb technológiák érkeznek (például MI, metaverzum, kvantumszámítógép…), a cégeknek is adaptálódni kell, ha versenyképesek akarnak maradni. Mindeközben azonban fontos észben tartani, hogy a digitalizáció van a cégért és nem fordítva.

A kutatás alapján a sikeres vállalati digitalizáció letéteményese egyértelműen a cégvezető, akinek vezetésével a cég a folyamatait digitalizálja. Mind a szakértői interjúk során spontán említett, mind a támogatott 16 tényezőt sorba rakva a cégvezető került az első helyre. Az ő elköteleződése, felkészültsége, gyakorlata, attitűdje és szemlélete meghatározó. Viszont elég, ha nyitott a kérdésre, nem kell mindenhez értenie és magának csinálnia a digitalizációt, csak vegye magát körbe megfelelő emberekkel. Fontos, hogy rájöjjön, mivel a digitalizáció nem a technológiáról szól, nem is az IT-s kollégáknak kell vezetniük a transzformációt.

A digitalizáció során soha nem a céget digitalizáljuk, hanem mindig a folyamatokat, ezért a digitalizáció nem a technológia kiválasztásával kezdődik, hanem letisztult folyamatok kialakításával. Ezt követően lehet beazonosítani, hogy mely folyamatok kulcsfontosságúak a cég működésében, mit kell hatékonyabban csinálni és ezt követően lehet ezeket a folyamatokat digitálissá tenni. A digitalizáció célja tehát a hatékonyságnövelés, termelékenységnövelés és költségcsökkentés a kulcs folyamatok átalakításával, miközben olyan folyamatokat is épít(het)ünk, amiket csak emberek gépek segítsége nélkül nem lennének képesek létrehozni.

E-ker hírszemle

Meg kell tanulni: hogyan

Annak ellenére, hogy a sikeres digitalizáció élén mindig a cégvezető áll és a folyamatok vannak a fókuszában, a valódi sikerét csak a munkavállalók bevonása és a támogató szervezeti kultúra adhatja. Egyrészt mivel minden folyamatot emberek üzemeltetnek, másrészt az emberek viselkedését a szervezeti kultúra, kimondott és kimondatlan értékek, szokások, szabályok, hagyományok határozzák meg. A sikeres digitalizáció tehát figyelembe veszi a munkavállalók elvárásait, készségeit és érdekeit, valamint a szervezeti kultúrát is.

Az európai, így a magyar gazdaságban is a digitalizáció oka sokszor a munkaerőhiány, de a megfelelő szakemberek hiánya meg is akasztja a digitalizációs projekteket. Fontos dilemma, hogy mit kezdjenek a cégek az olyan kulcsembereikkel, akik nem nyitottak a digitalizációra, megváljanak tőlük, vagy igazítsák hozzájuk a digitalizáció szintjét. A digitalizáció végeredményben folyamatos edukáció, (cég)vezetőknek, alkalmazottaknak, beszállítóknak és ügyfeleknek egyaránt. Meg kell tanulni, hogy hogyan kell sikeres digitalizációs projekteket tervezni és kivitelezni, aztán üzemeltetni is a rendszereket. Sajnos a digitalizációval kapcsolatos tudás a technológiai fejlődés gyorsulásával változik és elavul, folyamatosan képezni kell magunkat, amiben kulcs az angol nyelvtudás – ennek alacsony szintje hátráltatja a hazai cégeket.

A hazai kkv-kra jellemző pénzhiány és a gyors megtérülés elvárása olyan kompromisszumokhoz vezet a digitalizációban, ami versenyhátrányt jelent a tőkeerősebb nagyobb cégekhez képet. Az „elég jó” megoldás kiválasztása kulcsfontosságú, vagyis, ami nem túl drága, de nem is avul el túl gyorsan. A beruházásban a megtérülést is figyelembe kellene venni, de a digitalizáció komplexitása és a hozzáértés hiánya miatt ez komoly kihívást jelent (a költségek nyilvánvalóak, a haszon nem). De a „pénz a legkevesebb” azt is jelenti, hogy megfelelő tudás és kockázatvállalási hajlandóság nélkül a pénz nem sokat ér.

Az alkalmazás képessége

A digitalizációban fontos a környezet is, ami egyszerre jelenti a versenytársakat, a szabályozást, a partnereket-beszállítókat és az ügyfeleket-vevőket. Ezek digitális fejlettsége azonban mindig eltérő. Ezért az a kulcskérdés, hogy a digitálisan fejlettebb fél alkalmazkodik-e a digitálisan fejletlenebbekhez vagy fordítva, ő az, aki edukálja és magával húzza a többieket. Vagyis nem csak a munkavállaló kapcsán merül fel, hogy megváljunk-e tőle, ha nem hajlandó a digitalizációra, hanem ez a szabályozást leszámítva minden szereplőre igaz.

A digitalizációnak csak látszólag van a technológia a középpontjában. Valójában a digitális technológiák alkalmazásának képessége fontosabb, mint maga a technológia. A technológia kiválasztásához fontos naprakész tudással rendelkezni, de az üzleti probléma az elsődleges, amire a technológiával keressük a megoldást. A pilot projektek, a SaaS (szolgáltatás szerűen igénybe vehető szoftverek) segítenek, hogy költséghatékonyan lehessen kipróbálni új eszközöket.

Magyarország az elmúlt évtizedekben lemaradt az Európai Unióban a technológia vállalati integrálásában. Pedig a Digiméter kutatása alapján, ahogy korábban is írtuk „a cégvezetők nagyobb nyitottsága, a kevesebb kurucos önteltség, a máshová helyezett prioitások, a sztenderd IT megoldások elfogadása, a magyaros fifika felhasználása a kiskapuk keresése helyett a versenyben, az ésszerűbb és kiszámíthatóbb szabályozás, a több önbizalom és a segítségkérés kultúrájának kialakítása képesek lehetnének jelentősen javítani a hazai vállalati digitalizáció szintjén.”

A Digiméternél hiszünk abban, hogy a magyar kis- és középvállalkozások is képesek lehetnek digitalizáció segítségével javítani a versenyképességükön. Ehhez segítenek a fentebbi tanulságokon túl a Digiméter további kutatási anyagai és az Én Digiméterem.  Egy kérdőív kitöltése után bárki hozzámérheti magát a magyar kkv-k átlagos digitális fejlettségéhez. Illetve: saját közvetlen versenytársaihoz, hogy lássa miben maradt le a többiekhez képest. Szerencsére az ezt követő többi lépésben is – üzleti problémák azonosításától a használatra kész rendszerek beüzemeléséig – számos cég segítségére van lehetőségük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek úgy döntenek, hogy a digitalizálódás rögös útjára lépnek.

A digitalizációról szóló cikksorozat korábbi tételei:

A Digiméterről:

A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik. Kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.