A sikeres digitalizációról szóló cikksorozatban korábban többször is utaltunk röviden a környezet fontosságára. Itt az ideje, hogy alaposabban is szemügyre vegyük ennek szerepét a digitalizációban, legyen ez akár üzleti-, verseny- vagy szabályozási környezet. Ez a Digiméter 9. része.

Minden vállalkozás egy adott üzleti környezetben működik. Nem csak a cégvezető, de a saját folyamatai, céges kultúrája, munkavállalói tudása vagy a befektetésre rendelkezésre álló tőkemennyisége is meghatározó abban, hogy milyen tempóban fog tudni előre jutni a digitalizációban. Döntőek ebben olyan külső tényezők is, mint a megrendelők, a beszállítók vagy vásárlók digitalizáltsági szintje és elvárásai. De a szabályozási környezet, az adott iparágban folyó verseny mértéke, a rendelkezésre álló külső segítség vagy a területen sztenderddé váló digitális platformok elterjedtsége is ugyanilyen.

Kézenfekvő, hogy a cégek, beszállítóik, partnereik, céges ügyfeleik és hús-vér vásárlóik digitális fejlettsége eltérő. Minden esetben az a kulcskérdés, hogy a digitálisan fejlettebb fél alkalmazkodik-e a digitálisan fejletlenebbekhez vagy fordítva: ő húzza, edukálja-e a környezetét. Ahogy a digitalizációra nem nyitott munkavállalónál is el kell dönteni: megválunk-e tőle vagy apránként edukáljuk? Megoldás az is,  hogy körbevesszük olyan eszközökkel (pl. humán interfésszel), amikkel közvetve használhatja a bevezetett digitális eszközt, ugyanígy a környezetünkben lévő összes számunkra fontos szereplőnél felmerülhet idővel ugyanez a kérdés.

Rá tudjuk-e venni a törzsvásárlóinkat, hogy már ne telefonon vagy e-mailben elküldött táblázatokban adják le a rendeléseiket, hanem használják a céges webáruházunkat? El tudjuk-e érni, hogy beszállítóink az online felületen foglaljanak időpontot a beszállításuk időpontjára? Ezeket a kérdéseket nem lehet általában vett szabályok mentén megválaszolni, mert komplexek. Alapjában véve igaz azonban, hogy érdemes megtérülés alapon állást foglalni és vagy új vevőt, partnert stb. keresni, vagy befektetni abba, hogy javuljon a digitalizáltságuk, esetleg átmenetileg elhalasztani a digitalizációs projektet.

Nem csak a hasonszőrű cégekkel versenyeznek

Idehaza B2B területen ugyanakkor gyakori, hogy nem a kkv-k diktálják a digitalizáció tempóját, hanem őket húzza a piac. Vagyis az üzleti vevőik kényszerítik rá őket a digitális újítások bevezetésére. Főként, ha nemzetközi értékláncba szállítanak be, ahol az üzleti kapcsolat megmaradásának feltétele, hogy bizonyos elektronikus rendszereket használjon a cég vagy megfelelő formátumban küldje az információkat. Az is előfordulhat B2C területen, hogy egy elvárt vásárlóélmény kényszeríti ki a digitalizációt. Itt nagyon fontos a liquid expectations. Az, hogy egy vállalat a vevői fejében nem csak az azonos iparágban tevékenykedő cégekkel versenyzik, hanem mindenkivel, aki képes jobb ügyfélélményt adni, mint ő. Legyen ez a verseny a benzinkúttal, a banki vagy a telekommunikációs szolgáltatással, az e-kereskedelmi értékesítéssel, mindegy.  Előbb-utóbb ezt a jobb vevői gondoskodást, szolgáltatás színvonalat fogják elvárni a vevők – a digitális, adatvezérelt megoldások versenyképesebbnek bizonyulnak.

Sokszor merül fel kérdésként: miért nem lehet úgy bankszámlát nyitni magyar bankoknál is, ahogy a Revolutnál? A jobb vevőélmény miatt az biztosan versenyelőnyt jelenthetne. Valójában nem a magyar bankok ügyetlenek (nem eléggé digitálisak, avagy nem ismerték fel időben a lehetőséget), egyszerűen a hazai szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Klasszikus példája ez annak, amikor a szabályozás negatívan hat a digitalizációra.
A legismertebb ellenpélda a NAV számlázással kapcsolatos előírásai, ami miatt vállalkozások százezrei digitalizálták kényszerből a számlázást és ugrottak éveket előre ezen a területen.

Meghatározó tehát a jogszabályi és adatbiztonsági környezet, a szabályozásoknak való megfelelés. Mindezt integrálni kell az IT rendszerekbe (pl. termékdíj, jótállás, útdíj, hulladékgazdálkodás, GDPR stb.) is. Emiatt sem kedvező, ha az állam gyakran és gyökeresen változtat a szabályokon, mivel ilyenkor hozzá kell nyúlni az érintett digitalizált folyamatokhoz, ami nem csak idő- és pénzigényes, de elveszi a fókuszt a sokkal fontosabb üzleti kérdésektől. Kulcsfontosságú a digitalizáció szempontjából, hogy az állam vállalkozásbarát legyen és növekedésre ösztönző szabályozási környezetet alakítson ki. A legtöbb üzleti tevékenység ma már ugyanis nem különbözik érdemben Németországban, Spanyolországban vagy Magyarországon. A meghatározó különbségeket az eltérő szabályozási környezet jelenti a leginkább.

A vetélytársak is a környezet részei

Szintén fontos az üzleti környezet szempontjából a külső segítség. Egy kkv ne akarjon mindent megoldani saját maga! Például egy kereskedő ne akarjon saját webáruház szoftvert fejleszteni, amikor elérhetőek kész, azonnal implementálható megoldások. Olyanok, amiben több ezer cég tapasztalata kristályosodott már ki (pl. a Shoptet több mint 30 ezer webáruházat szolgál ki egymaga). Sokak számára döntő az állami támogatás, pályázatok, a digitalizációs szakemberek és a tanácsadás elérhetősége is. Meghatározó ebben a kapcsolati tőke; az, hogy tudjuk kitől és mikor lehet segítséget kérni.

A digitalizáció hozta létre a platform gazdaságot, több iparágban nagy platformok biztosítják a digitális működés kereteit (pl. Airbnb, Amazon, Uber vagy fejlesztői platformok és keretrendszerek), ahol a cégek kiszolgálják ügyfeleiket. Az olyan szektorokban, ahol már vannak ilyen sztenderd platformok, érdemes kihasználni az ezekben rejlő lehetőséget. De legalábbis: érdemes azt jól átgondolni, hogy mi képes alátámasztani üzletileg a használatuk hanyagolását.

Végül a környezet részét jelentik a versenytársak is. El lehet lesni, hogy hogyan csinálják a nagyok, a nemzetközi szereplők vagy éppenséggel a hozzánk hasonló cégek. Utóbbiakhoz viszonyításban segíthet a Digiméter „Én Digiméterem” megoldása is. Csak, hogy lássuk hol tartunk a miénkhez hasonló méretű és ugyanabban a régióban tevékenykedő cégekhez képest.

A Digiméterről:

A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.