Sokszor nem tudatosítjuk, hogy a digitalizáció folyamatos tanulás. Technológiai ismeretek felkutatása, tartós megoldások keresése újonnan felbukkanó problémákra, az informatika nyelvének számító angolunk csiszolása mind-mind fontos része ennek. Ha elértünk valahová, akkor az edukáció is: önmagunk és kollégáink képzése, a tőlünk digitalizációban még hátrébb lévő beszállítók és vásárlók digitális felemelése. Ez a Digiméter cikksorozat hetedik, a tudás sokrétű szerepéről szóló rész.
Az eddigi részekből kiderült, hogy a vállalati digitalizáció a cégvezető elkötelezettsége és kollégái támogatása mellett a kulcs folyamatok hatékonyságának növelésére koncentrál, ahol a szervezeti kultúra, a munkaerőhiány és a szakemberek hozzáállása döntő a projektek sikerében. Ennek hátterében sokszor a digitalizációval kapcsolatos technológiai tudás és affinitás található, ami például a szoftverkezelési tudásban érhető tetten. Tudja-e az alkalmazott kezelni a digitalizált folyamathoz bevezetett szoftvert és ha nem, hajlandó-e azt megtanulni?
Középvezetői és cégvezetői szinten egy digitalizációs projekt megvalósításának tudása a kulcs. Ebben a hazai kkv-k hátrányban vannak, kevés ugyanis az olyan szakember, aki ilyen cégméretben sikerrel vitt már végbe digitalizációt. A piacon elérhető fejlesztő és tanácsadó cégek is szívesebben dolgoznak nagyobb cégekkel a méretgazdaságosság miatt. Tehát a területhez nem igazán értő kkv-knak kellene a saját szakembereiket kinevelni, ami komoly gátló tényező.
A szakértelem jó esetben házon belüli.
A kkv-k tanácsadókat nehezen tudnak megfizetni. Az igazán jó szakemberekért pedig nagy a verseny, emiatt a kkv-k számára sokszor megfizethetetlen a tartós alkalmazásuk. Felsővezetői szinten részleges megoldás lehet a mastermind csoportokban való részvétel, ami egyre inkább terjed idehaza is az e-kereskedelemben. Ez úgy működik, hogy a cégvezetők egymás igazgatótanácsát „játsszák el” és azt a tudást cserélik ki a hasonló méretű nem konkurens cégek, hogy a jellemzően egyforma üzleti kihívásokat ők hogyan kezelik vezetői szinten.
Szintén hátrányt jelent, hogy a nagyobb multinacionális vállalatoknál rendszerint az anyavállalat létrehoz valamilyen megoldást. Ez pedig mintaként tud szolgálni a nemzeti szinten működő leányvállalatok számára – még, ha az egy az egyben nem is mindig átvehető.
A tudás: előny
A tudásra a digitalizáció esetében is igaz, hogy előnyt jelent (pl. milyen megfizethető árú, előfizetéssel elérhető megoldások vannak egy részterület digitalizációjára). A nem tudás viszont nem csak ezektől a lehetőségektől foszt meg, hanem halmozottan hátrányos helyzetet teremt (mivel nem tudom, hogy mit nem tudok). A digitalizációval kapcsolatos tudás sajátja viszont, hogy rendkívüli tempóban képes elavulni.
Az interneten kutyaévekben mérünk. Ami 4-5 éve még újdonság volt és versenyelőnyt jelentett, az ma már lehet, hogy korlátoz minket, csak nem tudunk róla. Azért sújtja ez erősebben a kkv-kat, mert rendszerint rövid távon megtérülő, de hosszú távon alkalmazható, megfizethető megoldásokat keresnek, amikhez ideális esetben akár egy évtizedig sem kell hozzányúlni.
Magyar sajátosság sajnos a megfelelő nyelvtudás hiánya.
Az informatika nyelve az angol, a legtöbb megoldásról, IT eszközről angol nyelven érhető el információ, miközben idehaza az idegennyelv ismerete Európában az egyik legalacsonyabb.
Ha valaki nem ért meg egy „how to” videót, nem tud elolvasni egy felhasználói fórumot, ahol a problémájához hasonló kérdésben kínálnak ingyenes megoldást, beszűkülnek a lehetőségei. Ha nem boldogul egy angol nyelvű helpdesk-kel vagy FAQ-kal, akkor be van zárva a magyar nyelven elérhető digitális megoldások sokkal szűkebb körébe. Mindezeken felül, ha valaki nem ért alap szinten sem a technológiához, időt veszít a problémamegoldás során, ráadásul pénzbe is kerül mások segítségét folyamatosan megfizetni.
A digitalizáció kulcsa mindezekből eredően: az edukáció
A tudás terjesztése egy kevésbé látható, de döntő része a digitalizációnak (az új digitális folyamatok mikéntjének) megtanulása és megtanítása. Közös felelőssége és érdeke tehát a digitalizáltabbaknak, hogy folyamatosan edukálják a lemaradókat. A digitális fejlesztésekkel, megoldásokkal foglalkozó cégeknek különösen hangsúlyos felelőssége e rejtett kihívás felszínre hozatala és az ügyfelekkel való szembesítése. Nekik ugyanis üzleti érdekük, hogy megfelelő tudással rendelkező elégedett és visszatérő ügyfelük legyen, aki tudja mire van szüksége, mikor és miért, miközben kevés felesleges (pénzpazarló) kérdést tesz fel.
A Digiméterről:
A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri évente két alkalommal: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, kiemelt támogatói a SimplePay by OTP Mobil és a Shoptet, támogatók a Vodafone Business, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt anyagai szabadon elérhetők a https://digimeter.hu/ oldalon.
