IoT az e-kereskedelemben

IoT az e-kereskedelemben

Írásomban (melyhez az ECN cikke adta az alapötletet) azt járom körbe, hogy az e-kereskedelem vajon mit profitálhat ebből az éppen nagyon divatos technológiai őrületből, mely területei azok, amiket már ma hasznosítani lehet, mik azok, amikre érdemes figyelni, vagy éppen messze elkerülni.

Röviden: szétválasztjuk az ocsút a búzától, segítünk elkerülni, hogy hangzatos buzzword-öket puffogtatva átverjenek téged, az e-kereskedőt.

Mi az az IoT?

Az IoT az “Internet of Things” (magyarul: a “dolgok Internete”) rövidítése. Nem mai kifejezés, 1999-ben alkotta meg Kevin Ashton, aki akkor még nem gondolta, hogy olyan szókapcsolatot alkot, ami ennyire befolyásolja a számítástechnika jövőjét.

Ez a szókapcsolat pedig nem fejez ki mást, mint olyan okos eszközök és szenzorok rendszerét, amik az internet segítségével kommunikálnak egymással.

Egy általános modell

Ezek az integrált szenzorok és egyéb eszközök pedig adatot állítanak elő, továbbítanak, dolgoznak fel, és akár be is avatkoznak.

A következő sematikus ábra azt mutatja be, hogyan tud működni egy IoT ökoszisztéma, ami akár már most is elérhető, és nem kell túl költséges eszközök beszerzésével és fejlesztéssel járnia a felállításának:

Az IoT ökoszisztémájaMikor válnak az IoT eszközök a hétköznapjaink részévé?

Ha megkérdezed az embereket, hogy milyen eszközök kapcsolódónak a webhez, a legtöbben valószínűleg az okostelefont, számítógépet, tabletet fogják mondani, esetleg TV-t. Az IoT világában viszont bármi csatlakozhat a világhálóra, és kommunikálhat intelligens módon. Az egész világ így egyetlen nagy információs rendszerré válik. Akármi és bármi használhatja az internetet az egymáshoz való kapcsolódáshoz. A világ ilyen léptékű és egyre gyorsuló digitalizálódása gyökeresen megváltoztatja azt, ahogyan az emberek és szervezetek tanulnak, döntéseket hoznak, cselekszenek. Ezek a változások pedig az e-kereskedelemre is vonatkoznak.

A valóság az, hogy már most is olyan sok termék kapcsolódik a világhálóhoz a hűtőtől kezdve a ruhákon, autókon, világítási berendezéseken, termosztátokon, biztonsági rendszereken át a szőlőskertig, vagy háziállatokba ültetett chipekig, hogy azt felsorolni is nehéz.

E-kereskedelmi IoT eszközök és előnyeik

2014-ben végigjárta a gazdasági világsajtót, hogy olyan nagynevű nemzetközi elemzőcégek előrejelzései alapján, mint a Bloomberg, vagy a McKinsey, az IoT 1000 millárd dolláros üzletnek ígérkezik 2020-ra. Azóta eltelt 3 év, félúton vagyunk 2020-hoz, és az újabb előrejelzések alapján az IoT 2020-ra nagyjából 1700 milliárd dollárt fog megmozgatni a világgazdaságban. 3 év múlva az IoT lehet a legnagyobb eszközpiac a világon, a mostani okostelefon, táblagép, személyi számítógép, hordható okoseszköz, valamint okosautós piac együttes méretének körülbelül a kétszeresét teszi majd valószínűleg ki. Hogyan tudják az ebben rejlő potenciált kihasználni az e-kereskedők?

IoT-s adatgyűjtés a személyre szabott ajánlatokhoz

Végtelen lehetőségek rejlenek a személyre szabott ajánlásokban. Képzeld el, hogy az okoskarpántod kommunikál a telefonodra telepített e-kereskedelemi alkalmazással. Az alkalmazás ezután a személyedre szabott akciós étrendkiegészítőket, sporteszközöket, egyedileg a számodra összeállított heti étrend megrendelését ajánlja, már csak a fizetést kell jóváhagyni, miután leválogattad az ajánlati listából, hogy mi az, amit tényleg szeretnél. Az ajánlatok összértéke pedig sosem fogja meghaladni a személyes fiókodban beállított keretet, nehogy túlköltekezz. Képzeld el, hogy feljebb állítod a hőfokszabályozót otthon, mert közeleg a tél. Az okos-termosztátod elküldi ezt az információt a webshopoknak, ahol létrehoztál már felhasználói fiókot, így hamarosan ajánlatokat kapsz melegítőre, pulóverre, kupont forró csokira a kedvenc kávézódban, ahol törzsvásárló vagy. A perszonalizációs lehetőségek listája olyan gyorsan nő, ahogy a technológia fejlődik.

Az IoT-s eszközök által generált adatokat a jövőben egyre inkább arra fogják használni, hogy az emberek szokásaira alapozva, ultra precízen személyre szabott marketing kampányokat építsenek fel.

Például néhány biztosítótársaság már most is hozzáfér autókölcsönzéssel foglalkozó cégektől GPS-ből, mozgás- és sebességérzékelőkből nyert adatokhoz, vezetői szokásokról és hibákról. Az te e-kereskedelmi stratégiád is sokat profitálhat ilyen együttműködésekből, azt kell megnézned, hogy milyen partnerségekkel tudod a tevékenységeidet a legjobban kiegészíteni.

Kiszállítás és csomagösszekészítés

Az IoT-s eszközök a kiszállítás terén is tudnak új szerepet játszani az e-kereskedelem jövőjében. Nézd csak meg, hogy az önvezető autók mire képesek már napjainkban. A nagy játékosok: a Google, a Tesla Motors, a Volkswagen, a Mercedes-Benz, a BMW, a Nissan mind-mind IoT-s technológiákat használnak az autóik gyártása során, és szó szerint megváltoztatják ezzel a világ működését. A nagyon is közeli jövőben ezeket az önvezető autókat, vagy kisebb, specifikus járműveket is használhatsz a termékeid kiszállításánál.

A logisztikád megszervezésénél is hasznos lehet az IoT. Ahogy az Amazon is tette, te is használhatsz majd robotokat a raktáradban, amik összeszedik a megrendelt termékeket és összekészítik a csomagokat. Ez is elég futurisztikusan hangzik, de ne humanoid robotokban gondolkodj, ahogy szinte mindenki teszi, ha meghallja a “robot” szót Karel Čapek műfajteremtő drámája óta. A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) beköszöntével, az ipari robotok és automatizálás egyre inkább elérhetőbb a kisebb büdzsével rendelkező cégek számára is.

IoT és a Big Data

Ahogy a fenti példákból is kiderült, az IoT megoldások végtelen mennyiségű adattal szolgálhatnak a vevői szokásairól. És az IoT-nak valójában nem a csili-vili gépek és kütyük a lényege, hanem az az adatmennyiség, amit a segítségükkel össze lehet szedni, kategorizálni, analizálni és értékes információt kinyerni belőle. Ehhez egységesített adatkezelő platformra van szükség, ahol mindenfajta forrásból lehet adatokat gyűjteni és elemezni, még olyan forrásokból is, ami elsőre nem tűnhetnek lényegesnek.

Ez az egyetlen módja annak, hogy kinyissuk az IoT-ből származó adatok varázsszelencéjét, hogy rálássunk a vevőink tevékenységeire, feltérképezzük a kapcsolataikat, felfedezzük a lehetőségeket, és minél értelmesebb és érdekesebb módon tudjuk elkötelezni magunk mellett a vásárlóinkat. A gépi tanuláson alapuló technológiák (hamarosan!) hatalmas potenciált rejtenek az adatfeldolgozásban, a különböző adatok közötti kapcsolatok felfedezésében.

Valós példa jó felhasználásra

E-kereskedőként most remélem azt kérdezed magadtól, hogy miért is akarjak hasznosítani egy csomó olyan adatot, ami fizikai forrásból és nem a webshopomból származik? Hadd mutassam be az előnyöket a Pepsi példáján keresztül: olyan üdítőautomatákat telepítettek különböző helyekre, amikkel a szomjukat oltani szándékozók különböző ízekkel tudták feldobni a sima Pepsis üdítőjüket. Az italautomaták az fogyasztásból származó adatokat továbbítják a Pepsi központjában található adatelemző platformnak, így a cég pontosan tudja, hogy egyes városokban/környékeken/kerületekben milyen üdítőket és milyen ízeket részesítenek előnyben a fogyasztóik, így optimalizálhatják az egyes üdítők disztribúcióját.

Az automaták így képesek adatokat gyűjteni helyi fókuszcsoportoktól, bárhová is telepítik őket. Ha esetleg üdítőt árulnál a webshopodban, és ilyen precíz fogyasztási adatokhoz férhetnél hozzá, akkor a marketingstratégiád gyártási és disztribúciós részét még nagyobb pontossággal tudnád a fogyasztóid tartózkodási helye szerint kivitelezni.

Az IoT-val együtt járó hátrányok

Nagyobb sebezhetőség

Az IoT-s eszközök számának növekedésével óhatatlanul biztonsági kérdések merülnek fel. Sokunknak azonnal a tavaly október 20-ai DDoS-os támadás ugrik be, amikor is a nem megfelelő védelemmel ellátott IoT-s eszközökből (főként webre kapcsolódó biztonsági kamerákból) álló Mirai botnet-sereg lebénította a világ legnagyobb website-jait. A baj itt is abból adódott, ami a legelterjedtebb rossz gyakorlat az IoT eszközök gyártóinál és értékesítőinél: csak azzal törődnek hogy mihamarabb kikerüljön a piacra a termékük, anélkül, hogy megfelelő (épp ezért költségesebb) biztonsági rendszerrel látnák el azokat. Abból indulnak ki, hogy például a felhasználók majd úgyis megváltoztatják az alapértelmezett felhasználónevet és jelszót. Hát persze…

Picit is jobban belegondolva ez elég elhibázott egy hozzáállás, főleg olyan “buta-biztos” vagy szebb szóval “készreszerelt” termékeknél, amiket elvileg a polcról leemelve elég, ha áramforrásra kapcsolnak, és gondoskodnak arról, hogy legyen Internet kapcsolatuk.

A Gartner a következő 4 csoportba sorolta be az IoT eszközöket kockázati szint szerint:

  • Passzív eszközök: alacsony kockázati szint (például RFID-s címkék)
  • Szenzorok: közepes kockázati szint (adat és információ továbbítók – például: páraszint mérők)
  • Eszközök: magas kockázati szint
  • Önvezető autók: magas kockázati szint

Szélesebb körű biztonsági intézkedések

Először is, ha meg akarod védeni az e-kereskedelmi rendszeredet az IoT-s biztonsági rések adta veszélyektől, akkor mindenképpen változtasd meg az alapértelmezett felhasználóneveket és IP címeket. A különböző eszközöket érdemes csoportokba sorolni (ld. fenti példa), és előre felmérni, hogy egy esetleges rosszindulatú hekkelés esetén milyen károk származhatnak, majd megpróbálni preventíven korlátozni a legrosszabb lehetőségeket. A legszofisztikáltabb megoldást talán az ún. “kognitív tűzfalak” jelentik, melyek olyan mesterséges intelligenciát használnak, ami képesek felismerni gyanús tevékenységeket – például kiszúrnak az átlagostól eltérő viselkedéseket, és programozottan beavatkoznak vagy vészjelzést adnak le.

A jó IoT-s stratégia e-kereskedőknek

Szerintünk a következő stratégiát érdemes követned, ha az IoT piac felívelését szeretnéd meglovagolni:

  • Olyan üzleti ötlettel állj elő, ami ökoszisztémaként tud működni. Találd meg azokat a partnereket, akik szállítani tudják azokat az adatokat, amik az e-kereskedelmi stratégiádat támogatják!
  • Ha IoT eszközt fejlesztesz e-kereskedelmi célokra, nagy körültekintéssel válaszd ki azt a platformot, amit a terméked használni fog. Jelenleg nagyjából 200 IoT platform létezik, és a számuk egyre nő.
  • Tegyél az IoT-s eszközeid maximális biztonságáért, a saját magad, és a vevőid érdekében. A törvényhozók egész biztosan szabályozni fogják a piacokat, ne törvényi rendelkezés lehetetlenítse el az általad felépített üzletet!
  • Hozd a vevőid tudtára és tedd egyértelművé, hogyan és milyen adatokat gyűjtesz róluk és mire fogod használni azokat. Légy óvatos, nehogy titkolózással vagy elhallgatással tönkretedd a céged hírnevét!
Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is!
Share on FacebookShare on LinkedInShare on Google+Tweet about this on Twitter
mm
Kuti István

A BIG FISH Internet-technológiai Kft. termék stratégája, UX kutatója. Szabadidejében IoT és robot fanatikus apuka.