A virtuális- és kiterjesztett valóságban rejlő üzleti lehetőségekről korábban Ződi Ákossal, a szegedi CreatIT fejlesztő cég tulajdonosával beszélgettünk, most pedig a másik oldalról, az ügyfél szemszögéből járjuk körül a témát. Ebben Kabarcz Balázs, a Decathlon kereskedelmi igazgatója volt a partnerünk.

Kosárérték: A Leginnovatívabb Kereskedő díjat nyert Decathlon mindig élen jár a legújabb technológiák bevezetésében. Mi indokolja, mi motiválja a menedzsmentet a virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) alapú fejlesztések megrendelésekor?
Kabarcz Balázs: A Decathlonnál nagy hangsúlyt fektetünk a vásárlói visszajelzésekre és ezek beépítésébe. Ennek érdekében számos felmérést végzünk: honlapon leadható termékértékelések, áruházi személyes megkérdezések, piackutatások. A termékértékeléskor a megvásárolt termékről e-mail formájában értékelést kérünk, amiket a honlapunkon a termék oldalán közzéteszünk, példáuel egy kerékpár vásárlása esetében utólag e-mailben megkérdezzük a vásárlót, mennyire elégedett a termékkel és a vásárlás körülményeivel. Egy ilyen felmérés során derült ki, hogy az egyik áruházunkban a vásárlók kevésnek tartják a próbafülkéket. Az igazgató reagált a kérésre, és pár héten belül telepítettük az új próbafülkéket az áruházba. Fókuszcsoportos interjúkat is készítünk, ezen kívül az áruházakban is megkérdezzük a vásárlóinkat exit interjúk keretében.

Milyen versenytársakkal kell lépést tartani a Decathlonnak?
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a piacon messze a Decathlon vezeti az élmezőnyt a sportszer áruházak között. Ugyanakkor ennek megvan a hátránya is, mivel nincs olyan versenytársunk Magyarországon, akivel meg kellene küzdenünk a piacvezető pozícióért, ami kényelmessé tehet minket. Ezért a legfőbb motivációs erő a vásárlóink termékeinkkel szemben támasztott felhasználói igényeinek való megfelelés, az ő teljeskörű elégedettségük elérése.

A virtuális valóság területén milyen újítást vezettetek be?
Az okos tükör megoldásunk a Nyugati téri üzletben volt kiállítva egy ideig. A lényege, hogy a vásárlók egy ember nagyságú tükörben nézhették meg magukat a felpróbált ruhában, a tükör pedig segített megmutatni, hogyan állna más színben a termék. Az alapötlet az volt, hogy az egyébként szűkös üzletben nincs lehetőség minden terméket kiállítani, pláne nem minden elérhető színben, így az okos tükörrel megsokszoroztuk a felpróbálható ruhák számát.

Ez eddig jól hangzik. Mégis mi volt a probléma vele?
Több probléma volt az okos tükörrel. Egyrészt a tükör csak a felpróbált ruhák színét tudta megváltoztatni, éppen ezért csak második-harmadik rétegre felvehető termékeket (kabátokat, pulcsikat) tudtunk betenni a kipróbálható termékek körébe. Sajnos a technológia sem volt tökéletes, mert a tükör csak a homogén mintájú termékek színét tudta megváltoztatni, de például egy kockás felsőét már nem. A háttérben lévő Decathlon logót ugyanakkor előszeretettel változtatta kékről sárgára. Végül, de nem utolsó sorban a tükör elég nagy helyet foglalt el a relatív kis alapterületű áruházban, ahol minden négyzetcentimétert ki kell használnunk. A felmérésekből kiderült, hogy a vásárlók játéknak nézték az okos tükröt, ami szórakoztató volt, de jelentős hozzáadott értéket nem jelentett sem a vásárlóink részére, sem számunkra. Ráadásul, még ha be is vált volna, az elterjesztése költségigényes lett volna. Ilyen esetekben mérlegelünk, felmérünk, és akár le is cseréljük az új megoldásokat, mint ahogy ez az okos tükör esetében is történt.

Tudnál még más fejlesztést is említeni, ami újszerű a piacon?
Igen, a fárasztó szimulátorunk kifejezetten népszerű a kiállításokon. A lényege, hogy egy nagy kivetítő előtt áll a látogató, a kezében lévő horgászbot damilja pedig egy padlóba vezető csörlőre van kötve. A kivetítőn látható a tó vizében a horogra akadt hal, a látogató kezében pedig hol erősebben, hol gyengébben feszíti meg a damilt a csörlő. Ezzel élethűen lehet szimulálni a horgászást, így ki lehet próbálni a botot valós felhasználása közben még a vásárlás előtt. Másik újításunk az okos próbafülke, amit a Nyugati téri üzletben szintén ki lehet próbálni. A vásárló beviszi a felpróbálni kívánt ruhát, amit a próbafülkében kihelyezett touch screen az RFID olvasó segítségével érzékel, és rögtön megjelenít a képernyőn. A vásárló így egyéb hasznos információkat is elolvashat a termékről, sőt egy gombnyomással más színt vagy méretet is rendelhet belőle. Ha például a fitnesz osztályról választott jóga nadrágból szeretne a vásárló egy nagyobb méretet próbálni, akkor egyszerűen megérinti a kijelzőn a kívánt méretet. Ilyenkor minden fitnesz részlegen dolgozó munkatársunk kap egy üzenetet a mobiljára/ tabletjére, akik közül az első, aki elfogadja, magára veszi a feladatot, és beviszi a próbafülkébe a nagyobb méretű nadrágot. Ez egy rendkívül érzékeny helyzet, mert a próbafülke szűk, 1 négyzetméteres terében egy-két perc várakozás is nagyon hosszúnak tűnik, ezért kritikus, hogy minél hamarabb megkapják a kívánt cikket, különben csalódottan felöltöznek, és vásárlás nélkül távoznak az üzletből. Épp ezért állandóan mérjük a háttérben, hogy mennyi idő telik el az igény jelzése és a termék átadása között.

Ezeknek az innovációknak mekkora a költségigénye? Egy kis-, vagy középvállalkozás megengedheti magának, hogy egy AR fejlesztéssel keltse fel a vásárlók figyelmét?
Sajnos az AR fejlesztés nem olcsó mulatság, így főként csak a nagyobb cégek engedhetik meg maguknak a bevezetésüket. A kisebb méretű cégeknek ott van meg az előnyük, hogy sokkal rugalmasabban, gyorsabban tudnak bevezetni egy innovatív megoldást, nincs szükség minden részlegre kiterjedő tesztelésre, mint nálunk.

Végezetül még egy kérdés: az eddig felsorolt megoldások között volt kiterjesztett valóságon alapuló fejlesztés, azonban virtuális valósággal kapcsolatos innovációt nem említett. Vannak ilyen irányú tervei is a Decathlonnak?
Folyamatosan felmerül a VR szemüveg használata az üzletekben. Személyes véleményem az, hogy biztosan lesz ilyen megoldásunk a jövőben, de ehhez az kell, hogy olcsóbb és jobb minőségű legyen a szemüveg. Akkor fogjuk mi is bevezetni, amikor már szélesebb körben elterjedt a VR szemüveg használata és nem csak otthoni szórakozásra használják az emberek.