2021. április 8-án Mi az e-kereskedelem jogi keretrendszerének jövője? címmel online kerekasztal-beszélgetést szervezett az Ecommerce Hungary, melyen a tech vállalatok, a versenyhatóság, a civil- és tudományos társadalom jeles szakemberei vitatták meg az e-kereskedelem jogi keretrendszerének jelenlegi helyzetét, éppen zajló, sokszor forrongó légkörű alakulását ás átalakulását, valamint az elkövetkező évek várható történéseit, potenciális lehetőségeit és kihívásait úgy itthon, mint Európában.
A Dr. Maier Norbert, a Copenhagen Economics vezető közgazdásza által moderált beszélgetésnek különös aktualitást adott az Európai Unió két rendelettervezete: a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, röviden DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, röviden DSA) amelyek újdonsága – ahogy az a beszélgetés során is elhangzott-, hogy „nem klasszikus versenyszabályok, hanem ex ante/előzetes előírások, viselkedési szabályok bizonyos platformok számára”, s amelyeknek fontos célja, hogy kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tegye az elkövetkező éveket az e-kereskedelmi szektor főbb szereplői, azaz a piactereket szolgáltató tech cégek, az azokat használó kereskedők és vásárlók, valamint a versenyhatóságok részére is.
Marosi Zoltán (ügyvéd, Oppenheim) vitaindító előadása, mely összefoglalta az e-kereskedelem jogi szabályozásának múltját, jelenét és várható jövőjét, világos és közérthető kapaszkodókat adott a folyamatosan változó jogszabályi környezet labirintusában való eligazodáshoz.
Dr. Ormós Zoltán az Ecommerce Hungary képviseletében elmondta, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó cégeket ma már nem lehet egységesen kezelni. A három fő kategórián (nagy, közepes, kicsi) belül a nagyok már megtanulták, hogy a jó kiszolgálás, a fair piaci magatartás megéri hosszú távon (büntetésmentesség, elégedett, lojális vásárló), de minél kisebb a cégek mérete, annál nagyobb a szórás abban, hogy a viselkedésük mennyire jogkövető vagy inkább „partizán” jellegű.
Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza kiemelte, hogy versenyjogi és GVH szemszögből két nagyon eltérő terület van: a nemzeti versenyhivatalok által kezelt fogyasztóvédelmi kérdések, amelyekre, mérettől függetlenül, minden vállalatnak oda kell figyelnie és a hagyományos versenyjogi, az un. antitröszt szabályozás, amely a magyarországi webshopok jelentős részét nem érinti, hisz nem érik el azt a méretet, hogy érdemben befolyásolni tudják a piacot. A
fogyasztóvédelmi intézkedések kapcsán elmondta, hogy a versenyhivatal elsődleges célja nem a büntetés, hanem a piac, illetve a piaci szereplők magatartásának pozitív irányba terelése, amely végső soron az e-kereskedelmi piac minden szereplőjét (piactér szolgáltató, kereskedő, vásárló) segíti, illetve előnyére válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megbüntetett cég a GVH által jóváhagyatt kötelezettségvállalás keretében nem bírságot fizet, hanem például változtat valamely eddigi bevett rossz gyakorlatán, amelyről tanulmányt készítve bizonyítja, hogy valóban jó irányban mozdultak el (pl. szallas.hu).
Ezt a gyakorlatot Várkonyi Balázs, az eMAG és az Extreme Digital ügyvezetője is előremutatónak nevezte, majd arra a kérdésre válaszolva, hogy „Miként tudják implementálni a vállalatok a komplex szabályozási környezetet?” elmondta: „Egyik szemünk sír, a másik nevet, mivel egy kialakulatlan, kiforratlan területen kell dolgoznunk, (…) de ugyanakkor ez lehetőség is, hisz egy olyan piacon vagyunk első szereplők, ahol egy picit mi alakítjuk a piacot (…) és ezáltal mi is erősödünk – ez egy érdekes kettősség. (…) 20 év után beérett a piac, hogy jó szabályozási környezet alakuljon ki, ami mind a vállalkozókat, mint a fogyasztókat segíti.”
Dr. Bőgel György, a CEU Business School tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a praktikus, jól érthető, jól alkalmazható szabályok síkja felett van egy magasabb, világpolitikai sík, azaz a szabályozásnál nemcsak a jogi kérdéseket, hanem a gazdaságpolitikai és világpolitikai aspektusokat is figyelembe kell venni. Nagy kérdés, hogy az USA és Kína nagy platformjai között vívott harcban hol van az Európai Unió helye – egyelőre úgy tünik, hogy nagyon le van maradva. Fontos gondolat, hogy nemcsak a fogyasztókat kell védeni, hanem támogatni kell az európai cégeket is a növekedésben, hogy fel tudják venni a versenyt a nagy amerikai és kínai cégekkel.
A DMA és DSA tervezetek kapcsán Berezvai Zombor kifejtette, hogy azok a kis cégeknek inkább lehetőséget jelentenek, mint problémát, hiszen lehetővé teszik, hogy bekerüljenek a nagy piacterekre és hozzáférjenek a fogyasztókhoz anélkül, hogy saját csatornákat építenének ki, miközben védettséget kaphatnak a platform számukra kedvezőtlen lépéseivel, intézkedéseivel szemben: az új szabályozásoktól az Európai Bizottság előtti ügyek felgyorsulását várják, ami azért is fontos, mert a kisebb cégek nem tudnak túlélni egy hosszú évekig tartó jogorvoslati folyamatot.
A panelbeszélgetés során számos futurisztikusnak tűnő, de valójában aktuális téma is felmerült:
- gyilkos felvásárlások gyakorlata, kivédésük lehetőségei;
- algoritmusok, robotok harca a digitális térben és későbbi következményük, a robotkartellek;
- automatikus árazás, profilozás alapján kialakított, személyreszabott (one-to-one) árazás.
Az egyre gyorsabb technikai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabb a DMA/DSA tervezetekre is jellemző ex ante, előzetes megközelítés, azaz hogy a jognak nem a jelenre, hanem a jövőre kell felkészülnie, melyben kiemelkedő az un. kapuőrők szerepe. Ez a rendkívül izgazmas és tartalmas kerekasztal-beszélgetés visszanézhető az Ecommerce Hungary Facebook-oldalán.
