A cél: egységesítés túlszabályzás nélkül az Európai Unióban

Egységesítés, túlszabályzás nélkül - interjú a német internetipari szövetség vezérigazgatójával

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az eco Verband der Internetwirtschaft e.V. német internetipari szövetség a frissen hivatalba lépett EU-elnökség elé terjesztette javaslatait a digitális-üzleti szabályozás erősebb szakmai befolyásolásának érdekében. Megkérdeztük a szövetség igazgatóságának elnökét, Oliver Süme internetjogi szakértőt a szervezet legfontosabb céljairól, és arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet.

A június 16-án tartott webináriumon jelentették be, hogy benyújtanak egy 6 pontos követeléslistát az EU soros német elnökségének. Az elnökség mandátuma időközben megkezdődött. Kaptak már bármiféle reakciót vagy ígéretet a követelésekre való reagálásra?

A német EU-elnökség épphogy csak elkezdte a munkát, de a követeléseink elértek a politikai és gazdasági szférához. Ahhoz, hogy az európai gazdaság gyorsan kiheverje a koronavírus által okozott válságot, elengedhetelen, hogy a megfelelő gazdaságpolitikai döntések már most megszülessenek. A digitalizációt az Unióban hosszú távon kell erősíteni, ebben a kivételes járványhelyzetben különösen, de ezen túl is. Véleményünk szerint alapvető fontosságú a versenyképesség strukturális javítása és a digitalizáció felzárkóztatása.

Kaptak bármilyen választ, ígéretet a konkrét válasszal kapcsolatban, illetve ha nem, mikorra várják?

Még nem, hiszen ilyenkor természetesen egy hosszú várólista alakul ki az ügyek kapcsán. Viszont ezen a listán viszonylag jó pozícióban vagyunk, ami mindenképp jó hír, mert a digitális témákat nem feltétlenül szokták prioritással kezelni.

Célkitűzéseik nagy része az EU-n belüli egységes szabályozásról szól az adatbiztonság, adatszabadság, a tudáshoz való hozzáférés, vagy a KKV szektor egyenlő feltételeinek megteremtésének területén. Jelenleg nagy különbségeket tapasztalnak ezekben a kérdésekben a tagállamok között?

Tagjaink nagy része a helyi vagy országos piacon mozgó KKV-k közé tartozik, de számos kisebb-nagyobb tagunk bonyolít nemzetközi forgalmat is. Utóbbiak számára nagyon nem mindegy, hogy csak egy, vagy huszonhét különböző piaci szabályozáshoz kell alkalmazkodniuk. Ez az oka annak, hogy az eco folyamatosan támogatja az egységes digitális piacot, és szorgalmazza annak erősítését. Az Egyesült Államok vagy Kína piacának legnagyobb előnye a méretükből és az egységes szabályozásból fakad. Akár szűkebb rétegnek célzott termékekkel is könnyebb elérni a megfelelő számú célközönséget úgy, ha 10, 40 vagy 80 milliós lakosságszám helyett több százmilliós piacon kereskedünk, és nem kell a terjeszkedéshez különböző szabályozásokhoz alkalmazkodnunk. Ez egy óriási probléma nálunk, különösen a startupok számára, akik emiatt nagy számban hagyják el Európát, vagy már eleve máshol kezdenek el működni.

Ön szerint mik most a legfontosabb témák, amelyekben sürgős egyeztetésre van szükség?

Jelenleg két téma mentén látjuk a főbb feladatokat a törvényhozásban. Az egyik a mesterséges intelligencia (AI), amelynek fejlesztése és szélesebb körű használata szerintünk kulcsfontosságú a digitalizáció és általában a gazdaság további fejlesztésében. Ehhez megbízható, egységesített keretrendszerre van szükség, és a jelenlegi túlszabályozás nem segíti kellőképpen az innovációt. Nagy örömünkre szolgál, hogy a témát az Európai Bizottság prioritásként kezeli, és az év végéig napirendre fogja tűzni.

A másik az úgynevezett Digital Services Act (DSA), ami a platformok és a social media üzemeltetőinek felelősségét fogja szabályozni az immár 20 éves Ecommerce Directive-et (E-kereskedelmi Irányelvet) felváltva. Azt gondoljuk, hogy a lényegi pontok, amelyek az egyes szolgáltatók (ISP-k, hoszting szolgáltatók, platform szolgáltatók stb.) felelősségét meghatározzák, érdemes lenne megtartani, mert ezek máig jól működnek. Ezügyben már korábban elindult köztünk az egyeztetés, amit mi és az európai ernyőszervezetünk írásban is lefektettünk, és reméljük, hogy jó irányban tudjuk majd befolyásolni a döntéshozást.

Egységesítés, túlszabályzás nélkül - interjú a német internetipari szövetség vezérigazgatójával

Sok szó esett a webináriumon a “kapuőrökről”, vagyis az olyan platformokról, akik bizonyos információkhoz való hozzáférést kontrollálhatnak. Valós lehetőséget lát ezeknek a korlátozásában? Ha igen, hogyan?

Számos, a nagy közösségimédia-platformokra koncentráló szabályozás látott napvilágot az utóbbi időben, például a szerzői jog, a gyűlöletbeszéd vagy a dezinformáció elleni magatartási kódex kapcsán. Főként a Facebookot és a Google-t kritizálták sokat amiatt, hogy felületeiken könnyű az illegális vagy sértő tartalmak és dezinformációk megosztása, és hogy nem tesznek elegendő erőfeszítést ezek megakadályozására.

Mi ezt túlságosan általános kritikának gondoljuk. Ami a dezinformációt illeti, túl könnyű volna a platformokat hibáztatni. A dezinformáció az internet előtt is létezett, és mindig is létezni fog. A lényeg, hogy felhívjuk a figyelmet a témára, és növeljük a lakosság digitális érettségét, ami által kritikusan tudnak hozzáállni ahhoz, amit olvasnak, és nem hisznek el bármit. A platformok ezt a megközelítést tudják segíteni, amit már meg is tesznek például a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos megbízható információk kiemelt megjelenítésével, vagy egyes megkérdőjelezhető tartalmak megjelölésével.

Az illegális tartalmakat a jelenlegi E-kereskedelmi Irányelv is szabályozza, és a hosztingszolgáltatók is kötelezhetőek az ilyen tartalmat megjelenítő weboldalak leállítására. Úgy gondoljuk, hogy a “kapuőrökkel” kapcsolatos témákban félre kell tenni az előítéleteket, de persze vannak bizonyos pontok, amelyeknél többet is lehetne tenni. Arra azonban oda kell figyelni, hogy ne tágítsuk ki a szabályozás körét a szükségesnél jobban, és azt gondoljuk, hogy a terület nagy része egyéb társszabályozókkal is kontrollálható.

Mi a véleménye az olyan kezdeményezésekről, mint a közelmúltban a Facebook-csoporttal szemben lefolytatott #stophateforprofit kampány?

Jó látni, hogy az egyébként jól működő jogi keretrendszer mellett van egy erős piaci kontroll is. Ha egyes hirdetők úgy látják, hogy egy platformon olyasmi jelenik meg, ami nem egyeztethető össze a márkájuk értékrendjével, megtehetik, hogy hasonló akciókat kezdeményeznek, ezzel nyomást gyakorolva a platformokra. Ez egy erős eszköz, amivel a piac önmagát kontrollálja, így jó kombinációban tud működni a jogi szabályozással.

Az e-kereskedelem szempontjából mik a legfontosabb törekvéseik? Tervezik az európai kereskedők versenyképességét elősegítő intézkedések javaslatát?

Számunkra a legfontosabb szempont az E-kereskedelmi Irányelv felelősségi rendszerének megtartása. Határozott meggyőződésünk, hogy az internet nem létezhetne a mai formájában a biztosítékok, és a közvetítők felelősségének korlátozása nélkül. Az európai piac versenyképességét illetően ismét ki kell emelnünk a digitális egységes piac fontosságát és az egységes szabályozás javítását mind a 27 tagállamban. Németország, Ausztria, vagy Franciaország különböző törvényeket fogadtak el vagy készülnek elfogadni, mint a például a németek a NetzDG-t (más néven Facebook-törvényt). Az egész EU-ban egységes szerzői jogi törvényt kellene bevezetni, amihez egyértelműen hiányzik a közös megközelítés, a különféle jogalkotási példák pedig csak növelik Európa széttagoltságát. Ott kell kezdenünk, hogy táptalajt kínáljunk az innovatív cégek számára ahelyett, hogy kizárólag az Európán kívüli vállalatok korlátozására összpontosítanánk.

Az EU-n kívüli nagy e-kereskedelmi szereplők, piacterek sokszor a termékekre vonatkozó minőségi vagy az Unió fogyasztóvédelmi és adóügyi előírásait nem tartják be megfelelően, ami miatt a helyi kereskedők sokszor versenyhátrányba kerülnek velük szemben. Tervezik ezeknek a szereplőknek a szigorúbb kontroll alá helyezését szolgáló intézkedések javaslatát?

Az Unió magas szintű minőségi és biztonsági előírásokat alkalmaz. Ezeket nagyon fontosnak gondoljuk, és bármit fontolóra veszünk, ami segít megakadályozni ezek aláaknázását. Az internet lényegében nem változtatott az EU-n kívülről történő, megfelelő minősítés nélküli termékek behozatalának gyakorlatán, maximum megkönnyítette azt többek számára. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nyomozó és bűnüldöző hatóságok munkája sokat fejlődött az online bűncselekmények felderítésében, de ez csak a megoldás egyik fele. A kontrollt úgy tudjuk növelni, ha edukáljuk a fogyasztókat a helyi kereskedőktől vásárlás előnyeiről, illetve a kívülről importált termékek veszélyeiről. Ebben az eco az elmúlt 20 évben nagyon aktívan részt vett: számos programot és kampányt indítottunk a vásárlók tudatosságának és médiaműveltségének erősítéséért, vagy az online eszközök életkornak megfelelő használatáról, egészen iskolás kortól kezdve.

A vámellenőrzéseket persze tovább lehetne fejleszteni és erősíteni, és bevezetni újabb minőségi és megbízhatósági megjelöléseket, amelyek szintén segíteni tudják a vásárlókat a döntésükben. A piacterekkel kapcsolatban az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzésében történtek fejlesztések, amit erősen támogatunk. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a felelősség kérdésében a szabályozás további kiterjesztése a vásárlók és piacterek között túl messzire vezetne.

A hosszú távú célunk az, hogy ha 10, 15 vagy 20 év múlva visszatekintünk, akkor azt mondhassuk, hogy megvalósítottunk egy egységes digitális piacot az EU-ban, amelyben a startupok is virágzásnak tudtak indulni, de közben mégsem szabályoztuk túl azt.

mm
Buzás Attila

Újságíró, webhosting szakértő, a Kosárérték E-kereskedelmi magazin szerkesztője

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!