Jön a közös EU-szabályozás az online platformok működéséről

A szabályozás eredményeképpen a működés átláthatóbb lesz, a szolgáltatóknak világosabb és könnyebben hozzáférhető szabályzatokat kell majd készíteniük.

Az Európai Unió jogalkotási eljárásában éppen folyamatban van az online platformokra vonatkozó közös szabályozási környezet kialakítása. Amennyiben a rendeletet elfogadják, az a céljai szerint átláthatóbb, tisztességesebb és kiszámíthatóbb környezetet és hatékonyabb jogorvoslati lehetőséget fog biztosítani azon üzleti felhasználók számára, akik tevékenységüket valamely online platformon végzik. Ez lesz az első olyan rendelet az EU-ban, amely kifejezetten az online platformokon működő vállalkozások és a platformot működtető szolgáltató közötti viszonyt szabályozza.

A különböző online platformok (e-kereskedelemi piacterek, termékösszehasonlító oldalak, keresőmotorok, közösségi média stb.) egyre fontosabb szerepet játszanak az üzleti életben. Az Európai Unió 28 tagállamában a vállalkozások milliós nagyságrendben használnak szolgáltatást ezeken keresztül annak érdekében, hogy minél könnyebben, minél szélesebb ügyfélkört tudjanak elérni. Az online platformok léte már ma is megkerülhetetlen, és egyre fontosabbá válnak, mivel meglehetős hatékony szolgáltatást nyújtanak a vállalkozások számára. Ezzel együtt a mai széttagolt piaci környezet, a piaci torzulások miatti káros gyakorlatok lehetősége, valamint a nem megfelelő jogérvényesítési lehetőség kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat, ezáltal gátolja azt, hogy a vállalkozások teljes mértékben ki tudják használni a lehetőségeiket.

Ezeket a problémákat felismerve kíván az Európai Unió új, egységes szabályozási környezettel kedvezőbb feltételeket biztosítani a vállalkozások számára. A szabályozás eredményeképpen az online platformok működése átláthatóbb lesz, világosabb és könnyebben hozzáférhető szabályzatokat kell készíteniük, és részletesebb indoklási kötelezettségük lesz a felhasználóik felé, akiknek pedig hatékonyabb jogorvoslati lehetőségek (belső panaszkezelés és bírósági út) állnak majd rendelkezésre. Ezáltal az online platformok működtetői kevésbé tudnak majd diszkriminatív döntéseket hozni, megkülönböztetni, rangsorolni az ügyfeleket, vagy eltérő szolgáltatásokat nyújtani felhasználóik számára. A rendelet hatálya alá tartoznak az online piacterek, az online szoftver alkalmazástékák és/vagy az online közösségi média, valamint az online keresőprogramok, akkor is, ha székhelyük az EU-n kívül található, amennyiben az EU-ban működő vállalkozások vagy területén tartózkodó felhasználók számára nyújtanak szolgáltatásokat.

Az EU döntéshozói azt várják a rendelettől, hogy ennek hatására a nagy online platformok jóval kevésbé tudnak majd visszaélni hatalmukkal, ezzel párhuzamosan az EU-ban működő, elsősorban kis- és középvállalkozások pedig jobban kihasználhatják a digitális gazdaság előnyeit, a verseny tisztábbá, a működésük pedig hatékonyabbá válik. Mindez végső soron az online platform működtetőinek is előnyös, mivel az erősebb szabályozási környezet hatására nagyobb bizalom alakulhat ki a piacon, így több felhasználót nyerhetnek, ami nagyobb forgalmat generál számukra is.

Az Európai Unió jogalkotási eljárása bonyolult egyeztetési folyamat, ezért meglehetősen hosszadalmas, de a tervezett szabályozás elfogadása a célegyenesben van, és úgy tűnik, széles körű támogatás övezi. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2017 szeptemberi programbeszédében fogalmazta meg az online gazdaság üzleti környezetének szabályozási szükségességét, majd a Bizottság 2018 áprilisában nyújtotta be rendeletjavaslatát az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018 szeptemberében adott véleményt a javaslatról, és ezt követően, 2018 novemberében a COREPER és a Tanács tárgyalta, és elfogadta azt a javaslatot, amelyet így az Európai Parlament elé nyújt be a Bizottság.

A rendeletről az Európai Parlament és a Tanács együttesen dönt. Ahhoz tehát, hogy a rendelet hatályba lépjen és alkalmazni lehessen, mindkét testületnek el kell fogadnia azt. Egyelőre ez nem történt meg, és még kérdés, hogy mikor kerül az EP napirendjére a rendeletről szóló szavazás, de vélhetően a szabályozási javaslat támogatását nem fogja befolyásolni az sem, ha a májusi európai parlamenti választást követően döntenek csak a rendelet elfogadásról.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!