A Chromium blogon nemrég jelent meg Chris Bentzel Google-mérnök írása a keresőóriás webböngészőjének hirdetésszűrőjével kapcsolatban. Mint ismert, a Google tavaly nyáron jelentette be, hogy felveszi a harcot a tolakodónak minősített reklámok ellen. Ez azt jelenti, hogy a weboldalakról eltávolítják azokat a hirdetéseket, amelyek nem felelnek meg a Better Ads Coalition által elfogadott sztenderdeknek. A gyakorlatban arról a törekvésről van szó, hogy a Chrome böngésző megkímélje felhasználóit ezen reklámok bosszantó látványától.

Hogyan működik a hirdetésszűrés?

A Google Chrome idén február 15-én indult új filtere azokat a hirdetéseket igyekszik kiszűrni, amelyek a cég több mint 40 ezer fős amerikai és európai kutatásai alapján a netezők többségének nem felelnek meg. A két leginkább bosszantónak tartott típus: azok az egészoldalas hirdetések, amelyek eltakarják a weboldal tartalmát (prestitial ads), valamint a villódzó animációt tartalmazó (flashing animated ads) reklámok.Flashing ads

A legidegesítőbbnek tartott hirdetésformák

Habár az iparági összefogással meghatározott új elvárásokat jellemzően a reklám kreatívja sérti, az esetek többségében mégis a weboldalak kezelői a felelősek a felhasználókat bosszantó reklámokért – mint például a túl sok megjelenés vagy a nagyméretű, visszaszámoló felugró ablakok. Ez a felismerés vezetett az Google-szűrés által alkalmazott megközelítéshez, amelynek részeként a szoftver

  • értékeli, hogy a webhelyek mennyire felelnek meg a Better Ads hirdetési szabványoknak,
  • tájékoztatja a webhelyeket a felmerülő problémákról,
  • lehetőséget nyújt a webhelyek számára az azonosított problémák kezelésére, valamint
  • eltávolít olyan hirdetéseket a webhelyekről, amelyek hirdetéskezelése továbbra is problémás.

Problémás reklám formátumok

Webhelyek értékelése

A Google vizsgálatnak veti alá a webhelyeket, hogy feltárja az esetleges szabálysértéseket. Ennek keretében mintát vesz, és megvizsgálja annak néhány oldalát. Aszerint, hogy hány problémát talál az oldalakon, a Passing (átment), Warning (figyelmeztetés), vagy Failing (hibás) minősítéssel látja el az adott webhelyet. Az értékelések eredményét egy API-n keresztül lehet megnézni, az oldaltulajdonos pedig a Search Console használatával kaphat még részletesebb adatokat. Ezen jelentés alapján az üzemeltető kijavíthatja az esetleges hibákat, majd kérheti az oldal újbóli értékelését.

Szűrés a webhelyeken

Technikailag a dolog úgy néz ki, hogy amikor a Chrome-ot futtató felhasználó bármilyen weboldalra navigál, a Google hirdetésszűrője ellenőrzi, hogy az adott oldal olyan webhelyhez tartozik-e, amelyik nem felel meg a Better Ads szabványainak. Ha igen, az oldalon megjelenő hálózati kérelmek – például a JavaScript vagy a képek – összehasonlíhatók az ismert, hirdetésekhez kapcsolódó URL-minták listájával. Ha egyezést talál, a Google Chrome letiltja a kérést, tehát megakadályozza, hogy a hirdetés megjelenjen az oldalon. Ez a mintázati készlet az EasyList nyilvános szűrési szabályain alapul, és magában foglalja többek közt a Google saját hirdetési platformjait, az AdSense-t és a DoubleClick-et.

A cél a jobb felhasználói élmény

A Chrome tehát automatikusan blokkolja a hirdetéseket az olyan webhelyeken, amelyek nem felelnek meg a kialakított sztenderdeknek, a böngésző pedig tájékoztatja a felhasználót arról, hogy letiltott egy reklámot. Ezután természetesen lehetőség van a hirdetések kézi engedélyezésére, számítógépen az eddig is működő felugró ablakokat blokkoló értesítéshez hasonlóan, Android-nézetben pedig a képernyő alján jelenik meg a tájékoztatás. Az alapértelmezett beállításokat persze a felhasználó felülírhatja. A blokkolás a webhely üzemeltetőjének tájékoztatását követő 30. napon történhet meg.

A Google februári első vizsgálatai szerint Failing minősítést kapó webhelyek 12,4 százaléka rögtön javította is a hibáit és immár Passing értékelést kapott. A keresőcég célja pontosan ez: nem a tiltás, hanem jobb felhasználói élmény, jobb hirdetői tapasztalatok, minden fél megelégedésére. Saját szavaik szerint: „Olyan jövőt szeretnénk, amelyben hirdetésszűrésünkre egyáltalán nincsen szükség.”