Kevesen emlékszünk már rá, de a hőskorban sok e-kereskedő még telefonon fogadta a rendeléseket, és személyesen, postán volt kénytelen feladni az egyes csomagokat. A csomaglogiszika hatalmas fejlődéséről Pajda Mariannával, a Pactic kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk.
– A hazai és a környező országokbeli e-kereskedelem a késő ’90-es években indult, amikor még nem álltak rendelkezésre a maiakhoz hasonló csomagszállítási megoldások. A webshopok ekkor még jellemzően saját raktárból és saját flotta segítségével oldották meg a kiszállítást?
– A 90-es években működő webshopok számára a megrendelések kiszállítása nagy kihívást jelentett, mivel az e-kereskedelem még csak fejlődőben volt, és a modern logisztikai infrastruktúra, amit ma ismerünk, még nem létezett. Mivel jellemzően a belföldi piacon szereztek vásárlókat, a webshopok leginkább a hagyományos nemzeti postai szolgáltatásokra támaszkodtak. A csomagok kiszállítása ezért sokkal lassabb volt, gyakran több napot vagy hetet is igénybe vett. Egyes webshopok, főként a nagyobb piacokon, helyi futárcégeket használtak a gyorsabb kiszállításhoz. Ezek a cégek regionális kiszállítást biztosítottak, ami a postai szolgáltatásoknál gyorsabb, de a lefedettség korlátozottabb volt. A futárcégekkel való együttműködés drágább volt, és csak a nagyobb webshopok tudták megfizetni ezt a szolgáltatást.
A webshopok gyakran közvetlenül a saját raktáraikból szállították ki az árukat. A raktározási folyamat nem volt automatizált, így a megrendelések kezelése és feldolgozása több időt vett igénybe. A logisztika és készletkezelés manuális volt, ami növelte a hibalehetőségeket és lassította a kiszállítási folyamatot.
Pajda Marianna, a Pactic kereskedelmi igazgatója
Összességében a 90-es évek webshopjai sokkal egyszerűbb és lassabb rendszereken keresztül oldották meg a megrendelések kiszállítását, mint amit ma megszoktunk. Az e-kereskedelem fejlődése azóta hatalmas változásokat hozott a logisztikában, amit a technológia és a fogyasztói igények növekedése is folyamatosan formál. A vonalkódon alapuló logisztika fejlesztése és a modernebb ERP rendszerek megjelenése jelentette az internet kereskedelemben és az azt kiszolgáló logisztikában, fuvarozásban és a csomagkézbesítésben az áttörést a következő időszakokban.
– A 2000-es évekre több kiscsomagszállító is megjelent a piacokon, és egyre több lett a webshop is. Hogyan alakították át a netes vásárlást ezek a szolgáltatók?
– A globális e-kereskedelem növekedését a logisztikai szolgáltatások fejlesztése támogatta. Az olyan cégek, mint a DHL, a FedEx és az UPS, bővítették kapacitásaikat a határon átnyúló szállítmányok növekvő volumenének kezelésére, míg a helyi futárszolgálatok, melyek sorra jelentek meg a piacon, kulcsszerepet játszottak az utolsó kilométeres kézbesítésben.
Aztán még intenzívebb fejlődés történt. A futárcégek együttműködési szerződéseket kötöttek a webáruházakkal, vállalva a gyorsabb kézbesítést a webshop vásárlói számára, valamint tovább terjeszkedtek a kelet-európai régióban is. Ahogyan tette például a GLS, melyet 1989-ben alapítottak Németországban és a kelet-európai régióban – azaz Magyarországon is – a 90-es évek végén kezdett terjeszkedni. A nemzeti posták, a klasszikus postai szolgáltatók is kezdték megérteni a kiscsomaglogisztikában rejlő lehetőségeket és lassan ám, de kezdtek felzárkózni a versenytársakkal szemben: elindultak a modernizáció és automatizáció folyamatok.
Ebben az időben kezdődik a csomagautomaták története is, amikor a „Packstation” kifejlesztésével a Deutsche Post DHL a 2000-es évek elején úttörője lett ennek az innovációnak.
Magyarországnak 2014-ig kellett várnia, amikor a Webox Hungary Kft. 2014 szeptemberében elindította a csomagautomatás szolgáltatását 80 automatából álló hálózattal. Majd ezt követően a FoxPost megalapítására került sor, mely egyesülve a Webox-al elkezdte a csomagautomata korszakot hazánkban is. Mindez óriási hatással volt a vásárlók vásárlási és szállítási szokásainak formálására, a webáruházak által kínált csomagszállítási módszerek száma egyre bővült és a vásárlók száma is elkezdett növekedni, mivel az internetes vásárlás egyre kényelmesebbé és gyorsabbá vált.
– A fulfillment és dropshipping megoldások mennyiben hoztak új lehetőségeket az ügyfelek számára?
– A piac és a technológia fejlődés magával hozta az „order fulfillment” megoldást, amely ma már a teljes logisztikai folyamatot lefedi. A webáruházak elkezdték kiszervezni logisztikai tevékenységeiket harmadik fél logisztikai szolgáltatóknak. Ez lehetővé tette a cégek számára, hogy a fő kompetenciáikra összpontosítsanak, miközben a logisztikai szakértőkre bízták az ellátási lánc hatékony irányítását. Az olyan nagy cégek, mint az Amazon, elkezdtek létrehozni saját fulfillment központokat. Ezek az óriási, gyakran szinte teljesen automatizált raktárak hatékonyabbá tették a rendelésfeldolgozást, és lerövidítették az időt a rendelés leadása és a csomag átvétele között. A szállítószalag rendszerek, az automatizált tároló- és visszakeresési rendszerek, valamint az optimalizált készletkezelés jelentős szerepet játszottak az e-kereskedelmi logisztika gyorsaságának és pontosságának növelésében.
Mielőtt a „dropshipping” kifejezés egyáltalán megszületett volna, postai rendelési vállalkozások már hasonló modellt működtettek. Ezek a cégek katalógusokban hirdették termékeiket, amelyeket postán küldtek ki potenciális vásárlóknak. Amikor megérkezett a megrendelés, a terméket közvetlenül az ügyfél ajtajához szállították, így nem volt szükség fizikai boltokra. Ahogy a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején az internet és az e-kereskedelem forradalmasította a világot, a dropshipping is új lehetőségekkel gazdagodott. A vállalkozások globális közönséget érhettek el, a vásárlók pedig minden korábbinál szélesebb termékkínálathoz férhettek hozzá. A dropshippinget hatékonyabban használhatjuk amennyiben a termékek könnyen szállíthatóak és nagyobb rájuk a kereslet – például a divat, műszaki cikkek, FMCG termékek, lakberendezési kiegészítők esetén. Habár a dropshippingnek sok előnye van, fontos, hogy külön figyelmet fordítsunk az áru megbízható szállítására, hatékony szállítási és visszaküldési folyamat működtetésére.
Amennyiben a kiszervezésről beszélünk, hadd említsem meg, hogy a logisztikai platformok (konszolidátorok) megjelenése is hasonló célokat szolgált. Éppen úgy, ahogyan a fent említett fulfillment és dropshipping szolgáltatás is.
Hiszen ez a modell felgyorsította az e-kereskedelem növekedését, lehetővé téve a webáruházak számára, hogy alacsony költségekkel, egy integrációval több last mile szolgáltatót több országban érjenek el. A logisztikai platformok használata támogatja a webáruházak határon átnyúló kereskedelem növekedését, leegyszerűsítette a logisztikai és pénzügyi folyamatokat, skálázhatóvá tette a vállalkozást.
– Közben a távol-keleti és tengerentúli kereskedők is erőteljesen megjelentek Európában. Milyen hatással volt ez a nemzetközi szállítási trendekre?
– Az olyan cégek, mint az Amazon és az Alibaba, megváltoztatták a fogyasztói elvárásokat a kézbesítésekkel kapcsolatban. Növelték például az igényt a gyorsabb, pontosabb és költséghatékonyabb logisztikai megoldásokra. Megnövekedett a kis csomagok száma, és új szállítási módok jelentek meg, mint például a másnapi vagy az aznapi kézbesítés. A valós idejű követési és monitorozási rendszerek lehetővé tették a logisztikai cégek számára a készletek hatékonyabb kezelését, míg a nagy adatokat elemző eszközök segítettek az ellátási lánc műveleteinek optimalizálásában és a költségek csökkentésében. Külön venném azonban a tengerentúli és a távol-keleti óriások által gyakorlott hatások vizsgálatát, mivel sok különbség van a kettő között. Amennyiben az Amazon hatásról (Amazon effect) beszélünk, arra a hatalmas hatásra utalunk, amelyet a piactér gyakorol a hagyományos üzleti modellre, a vásárlási szokásokra, a vásárlói elvárásokra és az új versenykörnyezet megváltozására.
Mivel az online vásárlók folyamatosan olyan cégeket keresnek, amelyek kényelmet és gyorsaságot kínálnak, a beszállítói láncoknak is integrálniuk kell azokat a technológiákat, amelyek optimalizálják folyamataikat. A webáruházak beszállítói láncainak és kézbesítési módjainak is alkalmazkodniuk kellett a külső piacokhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Ezenkívül a fókusznak az agilitásra, hatékonyságra, láthatóságra és a nyomon követhetőségre kellett helyeződnie. Ma is érvényes az állítás, hogy míg az „Amazon hatás” zavaró tényező, arra is ösztönzi a vállalkozókat, hogy a jövőre gondoljanak és megértsék, merre tart a piac. A vásárlói elvárások növekedésének tudatában mind a kiskereskedelem, mind a beszállítói láncok virágozhatnak.
Ami a távol-keleti óriásokat illeti, ebben az időben Kína kezdett globális vezetővé válni az e-kereskedelemben, amit az olyan online vásárlási platformok, mint az Alibaba Taobao és Tmall, valamint a JD.com gyors terjedése hajtott. A mobilfizetések elterjedése, az okostelefonok széles körű elterjedése és a középosztály növekedése hozzájárult Kína e-kereskedelmi robbanásához.
2010 után az érdeklődés középpontjába került az utolsó mérföld logisztikája, vagyis az a szakasz, amely a disztribúciós központból a vásárlóhoz vezet. A kiscsomagszállító cégek gyors és rugalmas kézbesítési lehetőségeket kezdtek kínálni, ami hatással volt az e-kereskedelemre is. Az ügyfelek ugyanis elkezdték elvárni, hogy az áru ugyanazon a napon, vagy legfeljebb másnap megérkezzen.
– Logisztikai szempontból hogyan vehetik fel a versenyt a hazai e-kereskedők a nemzetközi szereplőkkel?
– A nagy piacterek jelentős tőkével rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatalmas összegeket fektessenek be. A kisebb webshopok helyzete a piacterekkel szemben kezdetben problémásnak tűnhet, de számos előnnyel rendelkeznek. Ezeket az előnyöket időben fel kell ismerni, ki kell használni, és ezekre építve érhetnek el sikereket. Többek között a szakemberek a következő előnyöket emelik ki: erős márka építése, okos árstratégia, termékminőség, vámmentesség az EU-ban, minőségi ügyfélszolgálat, egyszerű reklamációs folyamat és a hosszabb garanciális időszak, az európai szabványoknak megfelelő termékek értékesítése, helyi nyelvű kommunikáció stb.
Ami a logisztikai szempontot illeti, mindezekre érdemes fókuszálni:
- a szállítási lehetőségek bővítésére,
- gyorsabb szállítási lehetőségek kínálatára,
- az ügyfélszolgálati folyamatok fejlesztésére,
- valamint a visszaküldési folyamat egyszerűsítésére
- és a zökkenőmentes reklamációkezelés biztosítására.
Véleményem szerint a webáruházaknak nem érdemes a piacterek módszereit másolni. Inkább a saját erősségeikre kellene összpontosítani, mint például az ügyfélszolgálatra és a minőségi termékekre. Viszont a piacterek is előnyösek lehetnek a webshopok számára, hiszen új piacokra való belépést is lehetővé tesznek. Mindig figyeljük a piaci trendeket, és alkalmazkodjunk a változásokhoz, hiszen a jövő kereskedelmi környezete folyamatosan változik.
– Az erős verseny miatt manapság rengeteg logisztikai szolgáltató, szállítási opció, utánvétkezelési rendszer közül választhatnak a kereskedők. Mik a legfontosabb szempontok számukra, amikor döntenek, hogy melyiket válasszák?
– A webáruházak logisztikai partnert több tényező figyelembevételével választanak. Az egyik legfontosabb szempont a költséghatékonyság, hiszen a jó ár-érték arány elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához. Ezen kívül fontos szerepet játszik a megbízhatóság és a szállítási idő, hiszen a gyors és pontos kézbesítés alapvető elvárás a vásárlók részéről. A különböző szállítási opciók, mint például a házhoz szállítás, csomagpontok és csomagautomaták igénybevételének lehetősége, szintén vonzóvá teszi a logisztikai partnert. Emellett a nemzetközi szállítási lehetőségek bővítése és a visszáru kezelés hatékonysága is meghatározó, különösen az olyan webáruházak számára, amelyek külföldi piacokra kívánnak terjeszkedni.
A megfelelő szállítási megoldás kiválasztása nem egyszerű; figyelembe kell venni a termékek típusát, a vásárlók igényeit, a webshop platformját és az üzleti célokat.
Összességében a logisztikai partner kiválasztásakor a webáruházak az átfogó szolgáltatásokra, az ügyféltámogatásra, valamint a partnerek technológiai integrációjára is figyelmet fordítanak, hogy gördülékeny és zökkenőmentes legyen a folyamat. Amikor a logisztikai partner kiválasztásra kerül, érdemes tesztelni a szolgáltatást. Ellenőrizhetjük a szállítási időket próbacsomagok feladásával, valamint az ügyfélszolgálat válasz idejét. Tisztában kell lenni a partner erősségeivel és gyengeségeivel, hiszen nincs tökéletes szolgáltatás, azonban, ha ismerjük a hiányosságokat, fel tudunk felkészülni azokra.
Alternatíva lehet egy webáruház számára a logisztikai platformok kiválasztása. Ebben az esetben egyetlen rendszerrel a webshop több szállítót is bevonhat a működésébe. Ezzel a megoldással több szállítási opcióhoz férünk hozzá egy helyen, egyetlen integrációval több szállítási módot kínálhatunk vásárlóinknak. A különböző szállítók árait összehasonlítva optimalizálhatóak a költségek, hiszen egy kapcsolattartóval van dolga a webáruháznak, egy számlát kell feldolgozni több szállító esetében is, valamint sokkal egyszerűbb a reklamációkezelés is. A logisztikai megoldások kiválasztása összetett folyamat, de a megfelelő kérdések feltevésével és teszteléssel könnyen megtalálhatjuk a legjobb opciót. Legyen szó futárról, csomagautomatáról vagy egy logisztikai platformról, fontos, hogy a vásárlóink igényeihez igazítsuk a szállítási megoldásokat.
– Mik jelentik ma a csomagszállítás legnagyobb kihívásait?
– A feszült nemzetközi politikai helyzet ellenére a közúti szállítmányozó vállalatok közötti verseny fokozódik. Az utolsó időben zajló konszolidációs folyamatok hatása a csomagszállító piacra még csak az elkövetkező időszakban lesz látható. Csak hogy néhányat említsek:
- a CVC és az Emma Capital befektetői alapok által végrehajtott felvásárlások (Packeta és Foxpost),
- a Sprinter felvásárlása a Sameday Group által,
- a cseh milliárdos Daniel Kretinsky most készül befejezni a brit Royal Mail felvásárlását,
- és az utóbbi időben véghez vitt több kisebb konszolidációs tranzakciót is ide sorolom.
Ezek a folyamatok nyomást gyakorolhatnak az árakra és a haszonkulcsokra. A vállalatoknak meg kell találniuk a módját, hogy helyt álljanak a kiélesedő konkurencia környezetben. Az üzemanyagköltségek jelentős kihívást jelentenek a logisztikai cégek számára. Az árak pedig tovább emelkedhetnek a következő években különböző tényezők, például a globális kereslet és a geopolitikai feszültségek miatt. A vállalatoknak meg kell találniuk a módját ezeknek a költségeknek a kezelésére, hogy versenyképesek maradjanak.
A vállalatoknak lépést kell tartaniuk a szabályozások és politikák változásaival! Gondolok itt elsősorban például a károsanyag-kibocsátásra és a biztonsággal kapcsolatos változásokra, hogy meg tudjanak felelni az előírásoknak. A saját célok kitűzése és az ökológiai lábnyom javítása komoly kihívás, amelyet az iparág számos vállalatának le kell küzdenie. Ennek megfelelően a logisztikai folyamatokat erőforrás-takarékossá és szén-dioxid-semlegessé kell alakítani – ez egy óriási feladat. Jelenleg még mindig túl kevés lehetőség van például a szén-dioxid-kibocsátás értelmes meghatározására. A digitalizáció előrehaladtával azonban itt is lesznek megoldások a logisztika zöldebbé tételére. A közlekedési ágazat továbbra is nyomás alatt van, hogy az elkövetkező években jelentős előrelépést tegyen a digitalizálás terén.
A logisztikai cégek célja az kell legyen, hogy képesek legyenek intelligensen kombinálni a különböző technológiákat az üzleti partnerekkel és ügyfelekkel való kapcsolatteremtés és a további növekedés érdekében.
Az új és innovatív problémamegoldó megközelítések minden eddiginél fontosabbak a logisztikai iparban a hosszú távú fennmaradás érdekében. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia hozzájárulhat számos logisztikai kihívás leküzdéséhez, és mindenekelőtt a hatékonyság és az ellenálló képesség növeléséhez. A gazdaság fellendülésével nagyobb kihívást jelenthet a vállalatok számára a legjobb alkalmazottak vonzása és megtartása. A logisztikai vállalatoknak az alkalmazottak fejlesztésére és megtartására kell összpontosítaniuk, hogy erős és képzett munkaerőt építsenek ki.
