Az átlagos e-kereskedő Magyarországon azzal küzd, hogy a koronavírus után kibontakozó gazdasági válságban (infláció, ellátási nehézségek, elszabaduló forintárfolyam, emelkedő energiaárak, munkaerőhiány stb.) és a külföldről belépő szereplők által diktált versenyben talpon maradjon – mindeközben a CB Insights 2030-ról szóló e-kereskedelmi riportja már MI vásárlási tanácsadókról, kriptopénztárcákról és a metaverzum online vásárlásra gyakorolt hatásairól készített víziót. Ez könnyen valósággá válhat az évtized végére, és tovább tágulhat a szakadék a webshopos kényszervállalkozók és az adatvezérelt működésben lehetőséget látó profi e-kereskedők között. Fontos tehát megismerkedni azzal, milyen jövőre készülnek az e-commerce trendeket diktáló nagy szereplők, hogy időben lehessen reagálni rájuk.
A CB Insights az egyik legizgalmasabb amerikai think tank (agytröszt), ami a kockázati tőke és a technológiai trendek iránt érdeklődők számára napi szinten ontja a híreket és a háttérelemzéseket. Bár sok anyag előfizetéssel érhető csak el, a pár hete napvilágot látott The Future of E-Commerce: How AI advisors, crypto wallets, and the metaverse will enable shopping in 2030 című, 35 oldalas riport pár személyes adat megadása után szabadon letölthető. Nézzünk bele röviden, hogy a cég szerint mi lesz az a hat technológiai trend, ami meghatározhatja az évtized végére az e-kereskedelmet!
1. A „beszélgetős kereskedelem” (conversational commerce) közvetlen kapcsolatot biztosít a vásárlóknak a szolgáltatással
A „beszélgetős kereskedelem” az e-kereskedelem olyan formája, ahol a kereskedők vagy a márkák beszélgetésre, interakcióra alkalmas platformokat használnak, mint amilyen az SMS, a Messenger vagy a Viber. Ez sokkal személyesebb, mint a tömeges marketingeszközök, például a hírlevelek vagy a közösségi médiás reklámok. A beszélgetést kezdeményezheti a vásárló, de a kereskedő is, és az ő oldaláról lehet részben automatizált is. A megoldás segíthet kitűnni a marketingzajból, miközben személyesebbé teszi a kapcsolatot, és magában foglalhatja a rendelést, illetve a fizetést is. Bár a „beszélgetős kereskedelem” nem új, a mostani, szövegalapú üzenetekhez képest a hangasszisztensek bevonása és az MI támogatta virtuális avatárok is megújítják azt – de az MI a határon átnyúló értékesítést is egyszerűbbé teheti. (A CB Insights anyaga több úttörő kezdeményezést és céges szolgáltatást is megemlít mind a hat trendnél. Aki mélyebben is kíváncsi arra, hogyan néz ki mindez már ma, annak érdemes lehet megnézni ezeket.) Ez a trend elsősorban Kínában erős, ahol az e-mail alacsony elterjedtsége miatt már évek óta a chat jelenti azt a kommunikációs platformot, ami támogatja az online vásárlást.
2. A headless technológia mindenhol elérhetővé teszi az e-kereskedelmet
A Google adatai alapján már ma is az online kereskedelem 60%-ára igaz, hogy a vásárló nem azon a platformon, eszközön fejezi be, ahol elkezdte a vásárlást. A headless technológia abban segít, hogy támogassa a platformok sokféleségének észrevétlen együttműködését, így könnyen tud váltani a potenciális vevő mondjuk a mobilalkalmazás, a közösségimédia-oldal és a boltban elérhető interaktív kioszk között. Miközben a front-end időről időre változik, a háttérben a back-end pontosan „látja”, hogy ugyanarról a vásárlóról van szó, és nem kell elölről kezdeni a folyamatot. De a headless tech az olyan új értékesítési csatornák gyors integrálását is lehetővé teszi, mint a metaverzum vagy a viselhető okos szemüvegek. Az Amazon Prime, a Walmart, a Target vagy a Nike már most is próbál ennek a trendnek megfelelően működni, idővel azonban ez általánossá és kötelezővé válhat a kereskedők számára. A kisebb kereskedők számára jó hír, hogy a Shopify is igyekszik ezt a trendet elérhetővé tenni mindenkinek, várható tehát, hogy idővel a nagyobb, bérelhető webshopmotorok is magukévá teszik ezt a működési elvet.
3. A személyre szabott technológia az egyes vásárlók igényeihez igazítja a választékot
Az MI és a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy a vásárlás személyre szabása gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb legyen. Ilyenek például az automatizált termékcímkézés, vagy a webáruházon belüli, preferenciaalapú termék kereső és ajánlórendszerek. De ebbe az irányba mutat a vásárlói utak és adatok gyűjtése is, amely támogatja a személyre szabást. Bár a riport nem említi, de ebben azért Európában 2030-ig meghatározó lesz a szabályozás alakulása, a GDPR vagy a Google Analytics földrengésszerű változásokat ígérő módosítása is, amik mind gátolják azon adatok könnyű hozzáférhetőségét, amik a személyre szabhatóság alapját jelentik. Az olyan szolgáltatások személyre szabott ajánlásai, mint a Netflix, normává teszik a trendet, amihez mindenkinek igazodnia kell idővel. De a D2C kereskedelemben is erősödik a személyre szabás: csak a Nike három, adatelemzéssel foglalkozó céget vásárolt fel már 2018 óta, hogy hatékonyabban ki tudja szolgálni a vásárlók egyedi igényeit.
4. A 3D eszközök és a virtuális próbafülkék életre keltik a termékeket
A 3D eszközök magukba foglalnak minden 3 dimenziós tartalmat – ilyenek a VR és AR, a hologramok és a 3D termékrenderelés. Ezek több mindenre használhatók az e-kereskedelemben, a virtuális próbafülkétől kezdve a termék megjelenítésen át a virtuális világokban megvásárolható digitális tárgyakig. A 3D eszközök alkalmazásának ígérete a magasabb konverzió és az alacsonyabb visszáruarány, tehát a profitábilisabb működés. Ezek ugyanis pont azon segítenek, ami az online vásárlás legnagyobb hátránya, hogy nem vagyunk képesek megtapogatni, megforgatni, felpróbálni az interneten vásárolt dolgokat. A 3D magával ragadó, interaktív és növeli a fogyasztói bevonódást – feltéve, hogy jól csinálják, mint az IKEA a katalógusból „előbújó” bútorokkal vagy a L’Oreal a digitális sminkeléssel. A termékek virtuális bemutatása tulajdonképpen annyira jól sikerült, hogy saját jogon önálló termékké is váltak – ami szorosan összefügg persze a gaming világban elterjedt freemium modellel, ahol az ingyenes játékok skinek és egyéb eszközök eladásából tesznek szert bevételekre. Ennek a trendnek a megkoronázása a 2021-ben kezdődött NFT őrület, ahol a digitális tárgyak eredetiségének és kizárólagos birtoklásának igazolásával a fizikai világban nem létező dolgokért akár kisebb vagyonokat is el lehet elkérni. Mindez előrevetíti a Direct-to-Avatar (D2A) terület felértékelődését is, ahol gyártók és márkák eleve a digitális avatárok számára készítenek termékeket.
5. A Metaverzum technológia magával ragadóvá és vonzóvá teszi a vásárlást
Bár senki sem tudja még pontosan, hogyan fog kinézni a metaverzum, de a versenyfutás már tavaly elkezdődött, hogy virtuális boltok nyílhassanak ezekben, ahol emberek valós és virtuális termékeket is tudnak vásárolni maguknak vagy az avatárjuknak. Ugyanakkor a CB Insights óvatosságra int: szerintük nagyjából egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy a metaverzum víziója teljes egészében kiteljesedhessen. A metaverzum ígérete – a digitális javak értékesíthetőségén túl –, hogy teljes elmerülést kínál egy újfajta közegben a vásárlók számára, miközben a Z-generációval új fogyasztókat tud elérni, és ezáltal növeli a bevételeket is. A területen először a luxus- és divatmárkák jelentek meg, akiket követték a szépségápolással foglalkozó cégek, de továbbra is azt látni, hogy inkább a big tech és start-up cégek diktálják az iramot a területen – élükön azzal a Facebook-kal, ami még a saját nevét is Metára változtatta 2021 végén. A metaverzum elterjedése persze mindaddig vágyálom marad, amíg elegendő AR/VR eszköz nem lesz a felhasználóknál, így a CB Insights szerint ezek penetrációját érdemes figyelni, mielőtt valaki elkezd komolyabban foglalkozni a belépés gondolatával.
6. A kriptopénztárcák gyorsabbá és biztonságosabbá teszik a fizetést
A kriptopénztárcák olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy interakcióba léphessenek blockchain hálózatokkal, tehát képesek kriptopénzt küldeni és fogadni vele. Mindennek az az ígérete, hogy gyorsabban, biztonságosabban és transzparensebb módon lehet a fizetési tranzakciókat lebonyolítani. Mindeközben lehetővé teszi vevőként megszólítani a kriptopénzeket elsőként használó fiatal, technológiára nyitott generációkat. Persze a kripto minden hype ellenére még mindig a terjedés kezdetén áll, és sokan inkább befektetésként, mintsem valós fizetési eszközként tekintenek rá. Ennek ellenére a PayPal-lon keresztül 2021-től 29 millió kereskedőnél lehet kriptopénzzel fizetni külön integráció és extra díjazás nélkül. De a Visa is elindult ebbe az irányba 2021 végén, 60+ kriptopénztárca-partnerrel közösen. De az olyan platformok is, mint a BigCommerce, a WooCommerce és a Shopify is lehetővé teszi az ilyen fizetést. Most már a vásárlókon a sor, hogy élnek-e a lehetőséggel. Ezen segíthet, hogy a kriptopénzzel való fizetést loyalty rendszerek is támogathatják, a kereskedők pedig a gyorsabb checkoutban, a közvetítő szereplők kihagyása miatti alacsonyabb tranzakciós költségben és a nagyobb biztonságban láthatják a megoldás előnyét.
Tanulságok
A CB Insights szerint 2030-ra a kereskedők az új technológiai megoldások segítségével még inkább személyre szabott, magával ragadó (immerzív) és az eszközök, platformok közötti könnyed váltást lehetővé tévő vásárlói élményt érhetnek el. Persze az jó kérdés, hogy ezekből a technológiákból mi válik hétköznapi valósággá, és miből lesz idővel üres ígéret.
Szokás szerint a startupperek (és a mögöttük álló kockázatitőke-befektetők) mindent meg fognak tenni, hogy elhitessék, az adott technológia egyrészt forradalmi, másrészt velük és csakis velük lehet valóra váltani az azokban rejlő potenciálokat. Az ezeket alkalmazó kereskedők pedig költséghatékonyan és gyorsan akarják majd ezeket implementálni, miközben a vevőket nem a technológia, hanem a kényelem, az egyszerűség és az ár fogja érdekelni.
Úgyhogy egy valamiben biztosak lehetünk: bár 2030-ban másképpen fog kinézni az e-kereskedelem, de azért nem teljesen úgy, ahogyan azt a CB Insights elképzeli. Ha valami valóra válik majd a leírt technológiai trendekből, az javarészt rajtunk, kereskedőkön és a vevőkön múlik majd.
