Az online kereskedőket kiszolgáló raktárak nem tudnák tartani a lépést a gyorsan pörgő kereskedelemmel, ha nem építenének az okos automaták reakcióidejére. A robotizácónak több egymással párhuzamos trendje is van.
A koronavírus-járvány alatt felpörgött elektronikus kereskedelem magával húzta a raktárakat is. Magasabb sebességre kellett kapcsolniuk, ami felgyorsította a robotok és a hozzájuk kapcsolódó irányítási, adatgyűjtési technológia terjedését. A cél az, hogy a logisztikának ez az ága, legalábbis a legnagyobb raktárak esetén minél kevesebb emberi közreműködéssel működhessen.
A European Business Review (a HKR Training szoftvertovábbképző intézet közreműködésével) több kiemelkedő trendre bontotta az automatizáció hódítását a raktározásban és az elektronikus kereskedőket közvetlenül támogató fulfillment szolgáltatásban. A leglátványosabb irány, a robotok megjelenése és terjedése. Becslések szerint 2025-re összesen ötvenezer teljesen automatizált raktárkomplexum lesz a világon, amelyekben négymillió robot fog szorgoskodni. Ezeket sok mindenre fogják használni. Elsősorban
- az áruk felvételére,
- csomagolására,
- válogatására,
- csoportosítására,
- szállítására,
- átvizsgálására,
- biztonsági ellenőrzésére.
A nagy logisztikai vállalatok évek óta dollármilliókat költenek fulfillmentközpontjaik bővítésére és kézbesítési képességeik hatékonyságának javítására. A robotok azok, amelyek képesek ezt támogatni azzal, hogy hetente sok ezer rendelést tudnak kiszolgálni milliószámra mozgatva a termékeket. Jó esetben nem csupán növelhetik az árukezelés hatékonyságát, hanem hosszabb távon még olcsóbbak is lehetnek, mint az emberi munkaerő.
Nyugdíjba vonulnak a futószalagok
A mobil robotoknak két nagy csoportjuk van. Az Automated Guided Vehicles (AGV) és az Autonomous Mobile Robots (AMR). Az előbbi automatikusan mozgó járműveket jelent, amelyek valamilyen kötött pályán, külső irányítással haladnak. Az utóbbi az önállóan tájékozódó robotok összefoglaló elnevezése.
Az elmúlt években ezeket az automatákat elsősorban anyagok mozgatására használták ipari környezetben és raktárakban. Egyik legfigyelemreméltóbb alkalmazásuk a termékek átszállítása a tárolásukra szolgáló polcokról a fulfillment zónákba. Elsősorban az AMR-ek népszerűek, mert használatukhoz csak kicsi átalakításra van szükség a raktárak meglévő infrastruktúrájában. Számos különböző változatuk létezik, amelyek variálhatók. Az AMR-eket a legkülönbözőbb feladatok végrehajtására lehet programozni.
Áruk ma már nem csillagászati, minimális tréninggel használhatók szállításra, rakodásra és csomagolásra.
Ennél magasabb szint, amikor az ilyen robotok teljes polcsorokat rendezhetnek át igazodva a kereskedési trendekhez, amiket a logisztikai cégeknek ki kell szolgálniuk. A kereskedelmi csúcsszezonok idején különösen hasznos lehet ez a képességük. Az áruk rugalmas szállításában olyan sokat fejlődtek, hogy kezdik feleslegessé tenni a futószalagokat. A bonyolult futószalagrendszerek nagyon sok helyet foglalnak, ami további érv amellett, hogy nyugdíjba vonuljanak.
Nem feltétlenül kell kirúgni az embereket
A robotok repülő változatai, a drónok is rengeteget fejlődtek az elmúlt években. Ki hinné, hogy 2013 táján jelentek meg először a raktárépületekben. Sokat javultak mind a hardverjeik, mind a szoftverjeik.
- A drónok ma már biztonságosan navigálnak GPS nélkül is.
- Meglehetősen pontosak a raktáron lévő készletek felismerésében.
- Áruk megfizethető és skálázhatóak.
- Képesek együttműködni a vonalkódos nyilvántartási rendszerekkel.
- A modern drónok nagy felbontású videókamerákkal dolgoznak és együttműködnek a felhőszámítástechnikai megoldásokkal. Önállóan tájékozódhatnak a raktárakban, ahol bárhonnan bárhová eljuthatnak.
Végül a robottechnika átmeneti fajtáját képviselik a cobotok, azaz az emberekkel együttműködve működő robotok. Ezek megint csak bármire alkalmasak az áruk kiválogatásától a termékek összerendezésén át a raklapok összeállításáig. Népszerűségük titka az lehet, hogy alkalmazásuk nem jár párhuzamosan az alkalmazottak elbocsátásával. Más kérdés, hogy a felvételüknél figyelembe kell venni, hogy robot-ember kapcsolatban akarják őket foglalkoztatni, amire nem feltétlenül mindenki képes.
„Méhkassá” válik az árukezelés
Ha mindezt kiegészítjük az IoT (Internet of Things) fogalmával, amelyen a rögzített és a mozgásban lévő eszközök kommunikálnak valamilyen ellenőrzőrendszerrel, megmutatva pillanatnyi állapotukat, helyüket, akkor nagyon gyorsan kirajzolódhat előttünk egy „méhkas” képe. Ebben a raktárak polcai jelentik a méhsejteket, amelyek között szorgos robotok úgy szállítják a termékeket, mint a méhek. Széthordják a beérkező és összerendezik a kiszállításra váró árukat, miközben minderről kommunikálnak a „méhkas” agytrösztjével, azaz központi számítógépével.
A rendszerben még a méhkirálynő megfelelője is megtalálható, mégpedig vezeték nélküli eszközmenedzsment formájában. Ezen a rendszeren keresztül a raktár irányítója követheti az épületen belüli történéseket. Ellenőrizheti az emberek és a gépek mozgását és beavatkozhat, ha arra van szükség. Egyebek mellett RFID tagek használatával információkat gyűjthet a rendszer működéséről, ami a további fejlesztések alapja lehet. Szükség lehet szakmai tanácsadók bevonására is, de az biztos, hogy a raktári automatizáció elindult világhódító útjára.
