Tartalommarketing 2018-ban: 5 dolog, amire érdemes odafigyelni

Tartalommarketing 2018-ban: 5 dolog, amire érdemes odafigyelni

Ahogy a médiakonvergencia elmossa a határokat például a televízió és az internet között, úgy lesz egyre vékonyabb a tartalommarketinget a tartalomszolgáltatástól (és a kiadástól) elválasztó vonal is. A kereskedelmi vállalatok vagy kommunikációs ügynökségek által gyártott tartalmak egyre értékesebbek, magasabb minőségi színvonalat ütnek meg, legyen a szóban forgó tartalom formája e-könyv, blog, újság, videó vagy bármi más. Céljuk minden esetben magukhoz vonzani, bevonni és megtartani a vásárlót, miközben folyamatosan meghatározzák a márka történetét és építik arculatát.

1. Még több mozgókép

Körülbelül 2015 óta uralkodik online marketinges körökben az a vélekedés, hogy a tartalom legjobb formája a mozgókép, azon belül is a webes videó. Magyarországon is sok márka alkalmazta hatalmas sikerrel, a Nosalty például gyakorlatilag ennek az egyetlen eszköznek az újító használatával lett milliárdos értékű brand. A trend nem látszik lassulni, a 2017-es nemzetközi felmérések szerint a vállalatok 48, illetve 46 százaléka tervezi, hogy új kommunikációs csatornát nyit meg vagy fejleszti a meglévőt a Youtube és a Facebook videómegosztó szolgáltatásán keresztül.

Még mindig tartja magát a Facebook élő bejelentkezéseinek népszerűsége, de érdemes Youtube-ra a webáruház által forgalmazott termékek használatát, be- vagy összeszerelését, kicsomagolását bemutató videós tartalmakat is készíteni.

2. Befektetés az emberi erőforrásba

Általában elmondható, hogy a nagyobb anyagi befektetéssel elkészülő tartalom jobb minőségű lesz, így jobban vonzza, vonja be és hatékonyabban tartja meg a vásárlókat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szövegírónk biztosan jobb blogokat fog előállítani nekünk, ha karakterenként többet fizetünk neki. Inkább azt, hogy érdemes egy jobb, tapasztaltabb, kreatívabb szófaragót megbízni, aki minden bizonnyal jobb tartalmat fog előállítani. Ez persze a videóra még inkább igaz: egy tapasztaltabb operatőr munkája valószínűleg minőségibb lesz, mint egy hobbifotós által készített felvétel. 2018-ban már nem érdemes beáldozni a minőségi elvárásainkat a mennyiség javára, a kreatív embereket meg kell becsülni.

3. A hangvezérlés feljövőben

2017-ben Magyarországon egyelőre gyakorlatilag senki sem használja az Amazon Alexa, a Google Home vagy hasonló hangvezérelt szolgáltatásokat. Ennek legfőbb oka, hogy a technológiai cégek még nem terjesztették ki szolgáltatásaikat a Európa keleti felére. Az Apple Siri, a Microsoft Cortana és a Samsung hasonló asszisztense, a Bixby is a lehetséges képességeinek csak töredékét tudja nyújtani, hasonló okokból. A jövő azonban egyértelmű, ehhez nem kell a tengerentúlra figyelnünk: Németországban például már nagyon is teret hódítanak a hangvezérléses kütyük, amiktől például vasúti menetrendi információkat is kérdezhetünk.

A magyarországi elterjedés tehát még nagyon kérdéses, de a nagyobb vállalatok 2018-ban már biztosan kísérletezni fognak a hangvezérelt kütyükre fejlesztett képességekkel. Ha pedig ez így lesz, a kisebbeknek sem kell soká várniuk. Mindenesetre addig se felejtsük el hangalapú keresésre optimalizálni a webshopunkat!

4. Tartalom sorozatgyártásban

Sokak szerint az Amazon Prime sikere elsősorban annak köszönhető, hogy a közvetlen e-kereskedelmi lehetőségek mellett rengeteg olyan eredeti tartalmat – például sorozatokat – kínál, amelyek szórakoztatóak és képesek a közönséget hozzákötni a szolgáltatáshoz.
Ezt kicsiben bárki megteheti. Gyártsunk előre kiszámítható ütemezés szerint sorozatos tartalmat, például heti két rövid videót webáruházunk Facebook-oldalára, amelyekben termékeink használatát mutatjuk be érdekes, szórakoztató, humoros módon. Ez ma már nem túl eszközigényes, egy középkategóriás okostelefon és egy számítógép elég hozzá, aztán amennyiben a tartalom sikeres, érdemes komolyabb erőforrásokat is bemozgatni a gyártásba.

5. Tegyük pénzzé a tartalmainkat

A vállalat üzleti tartalma és közönsége értékes. 2018-ban próbáljuk közvetlen bevételi forrásként kezelni. Ennek két módja van. Elsőként kooperálhatunk egy márkával: elhelyezünk olyan hirdetéseket, amely az általunk forgalmazott márkát népszerűsíti saját említésünk nélkül, cserébe a márka tulajdonosa megtéríti nekünk a marketingköltségek egy részét pénzben vagy valamilyen bartermegállapodás részeként. Másodszor, csakúgy, mint egy kiadó vagy műsorszolgáltató, a tartalmak maguk vonzóak lehetnek lehetnek más vállalatok hirdetéseinek megjelenítésére. Ez elsősorban a Youtube-on jellemző, de például blogjainkon is megjelentethetünk hirdetéseket, amikből bevételünk származik. Sőt, ha például előállítottunk egy videósorozatot, mely önálló brandként is népszerűségre tett szert, reklámidőt vagy termékelhelyezést is értékesíthetünk benne, szponzorációs megállapodást köthetünk rá.

A tartalommarketing olyan dolog, ami nélkül az e-kereskedők egyre kevésbé lehetnek meg. Trendek ebben is vannak, de természetesen nem muszáj őket követni. Minden webáruház más és minden célközönség egyedi. Csinálni viszont szükséges. A Google organikus találatai már ma is eléggé emberarcú algoritmusok alapján állnak össze, a kereső úgy osztályoz, mintha ember olvasná a weblapjainkat. Azok az oldalak érik el tehát a jobb helyezéseket, amelyeken a célközönségük számára releváns tartalom érhető el. Egy rendszeresen vezetett, minőségi, eredeti tartalmat szolgáltató blog kiválthatja a fizetett hirdetések jelentős részét, felhasználók pedig úgy érzik majd, hogy itt nem csupán eladni próbálnak nekik valamit, de tudást adnak át vagy éppen szórakozást nyújtanak nekik. Legjobb, ha mindkettőt egyszerre.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, social media tanácsadó, copywriter. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!