2021-ben új alapokra helyezik az online értékesítés szabályozását az EU-ban, az unió teljes területén megváltoznak az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa- és vámszabályok. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A közösségi és import B2C szolgáltatások, illetve a termékértékesítések szabályai is megváltoznak 2021. július 1-jétől az Európai Unió új e-kereskedelmi áfacsomagja miatt.
Egyszerűsödő távértékesítés
Az EU-n belüli B2C online kereskedelem a távolsági értékesítés kategóriájába tartozik, aminek szabályai a jövő év közepétől jelentősen leegyszerűsödnek. Eddig azoknak, akik távolsági értékesítéssel foglalkoztak, folyamatosan nyomon kellett követniük, hogy melyik tagállamba milyen összértékű árut értékesítettek és ismerniük kellett, hogy az adott tagállam milyen értékhatárt alkalmazott. Továbbá szükség esetén az adott tagállamban adószámot is kellett igényelni, adóbevallást kellett benyújtani és az adott tagállam áfáját megfizetni. Ezeket az adminisztrációs és jogi megfelelőségi terheket kívánta az EU csökkenteni az új e-kereskedelmi csomag keretében az alábbiakkal:
- 2021. júliusától a távolsági értékesítés esetében is bevezetik az elektronikus szolgáltatásoknál már eddig is alkalmazott mini egyablakos rendszert (MOSS), ami egyablakos rendszer (one-stop shop, OSS) néven fut majd.
- Megszűnik a célországbeli regisztrációs kötelezettség, helyette az uniós szinten kibővített OSS alkalmazható. A távértékesítő saját nyelvén, egységes portálon keresztül tehet eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének.
- Az új jogszabály eltörli a 35 ezer EUR/100 ezer EUR értékhatárokat.
- Az eladók értékhatártól függetlenül a saját tagállambeli közösségi adószámukról tudják az adófizetési kötelezettséget teljesíteni.
Az OSS alkalmazása opcionális, így a gazdálkodó továbbra is választhatja azt a megoldást, hogy minden olyan tagállamban bejelentkezik, ahová távolsági értékesítést teljesít, és mindig az adott tagállami adószámáról az adott tagállami áfát számlázza ki a magánszemély részére. Amennyiben élni kíván az OSS adta lehetőségekkel, akkor ezt még a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell az adóhatóságnak.
A fentiek alól mentességet kizárólag azok a gazdálkodók kapnak, akiknek csak egy tagállamban van gazdasági célú letelepedésük, valamint az adott naptári évben és az azt megelőzőben másik tagállamokba teljesített távolsági értékesítéseik adó nélküli összege nem haladja meg évente a 10 ezer EUR-t. Az ebbe a kategóriába eső magyar kisvállalkozás tehát számlázhat magyar adószámáról magyar áfával pl. egy francia magánszemély vevő részére.
Eltörlik a 22 eurós értékhatárt
Az új szabályozás szerint áfa szempontból kiegyenlítettebb lesz a verseny az uniós és nem uniós vállalkozások között, hiszen megszűnik a harmadik országból érkező 22 eurós értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfamentessége a B2B és a B2C kereskedelemben egyaránt.
Amikor 50 évvel ezelőtt ezt a de minimis értékhatárt bevezették az EU-ban, az vezérelte a jogalkotókat, hogy ezen kisértékű küldemények adminisztratív kezelése és az áfa beszedése nagyobb költséggel jár, mint amennyi helyi érdekű adó (HÉA) beszedhető belőle. A globalizáció és az e-kereskedelem elterjedésével a rendszer elavult, és jócskán megnőtt az ezzel kapcsolatos csalások száma is: kutatások szerint a kisértékűnek nyilvánított termékek mintegy 65%-ának értéke valójában meghaladja a 22 eurót.
Ezek a változások egyes tagállamok becslése szerint a vámkezelések számában tagállamonként naponta mindegy 100-150 ezer tételes növekedést fog okozni – véli Gombás Otília. A logisztikai szolgáltatásokra specializálódott adótanácsadó J&J Center Kft. szakértője szerint ezt a növekedést a jelenlegi rendszerben lehetetlen kezelni. A probléma kiküszöbölése érdekében az Európai Unió további egyszerűsítéseket vezetett be 2021. második felétől:
- A távértékesítés fogalma alá bevonják a 150 EUR belső értékkel rendelkező, tehát vámmentes B2C termékimportokat is (kivéve az új közlekedési eszközöket, és a fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítéseket)
- A távértékesítés pontos fogalmát mind uniós, mind harmadik országos viszonylatban az áfa törvény 12/B. §-a fogja tartalmazni július 1-től.
- Távértékesítésnél a teljesítési hely az a tagállam lesz, ahová a termék a nem adóalany vevőhöz megérkezik. A teljesítési hely határozza meg, hogy az adott termékre mely tagállam adójogszabályai vonatkoznak.
- 2021 júliusától a 150 EUR érték alatti, nem jövedéki adó köteles, harmadik országos távértékesítéseket is bevonják az OSS-ba, amit ezekben az esetekben I-OSS-nak hívunk.
Összegezve tehát óriási kihívás lesz a következő év a postai és futárszolgáltatóknak, ha a rendkívüli mértékben megnövekedett áruforgalmat hatékonyan szeretnék kezelni. Kulcstényező lesz az automatizáltság foka, és hogy a csomagok mekkora része lesz az eladótól rendelkezésre álló adatok alapján automatikusan vámkezelhető – magyarázza Gombás Otília.
Online platformok adófizetési kötelezettsége
Az elektronikus kereskedelem adótisztaságát segítenék elő azzal az új szabályozással, amely az eladókat tömörítő online platformokat, piactereket is bevonja az adófizetési kötelezettek körébe. Az OECD számításai alapján az e-kereskedelem több mint 50%-a ezeken az online piactereken keresztül történik. Áfa szempontból tehát a piactér minősül eladónak B2C küldeményeknél, mind a 150 EUR alatti harmadik országos távolsági értékesítések, mind az olyan EU-s távolsági értékesítések esetén, ahol a termékek eladója unión kívüli adóalany.
A jogszabály úgy tekinti áfa szempontból, mintha a piacterek bekapcsolódnának a tényleges eladó és a végső vevő közötti értékesítési láncba, és kvázi eladóként szerepelnének az áfa ügyletben. Az áfa formalitások elvégzésén kívül további nyilvántartási kötelezettségük is lesz ezeknek a platformoknak, amit 10 évig meg kell őrizni.
Gombár Otília szerint a fentiek teljesítéséhez nagy valószínűséggel IT fejlesztésekre lesz szükség a különböző adókulcsú áfák beállításához, illetve a piactereknek gondoskodniuk kell arról is, hogy miként tudják beszedni a végső vevőt terhelő áfát. Ezen kívül érdemes a felelősségi köröket az eladókkal írásos megállapodásban tisztázni, hiszen a webáruház csak az áfa megfizetésére lesz kötelezett, a termékfelelősség továbbra is az eladót terheli.
Az OECD javaslatára nem csak az EU, hanem számos egyéb ország (pl. USA, Ausztrália, Új-Zéland) is vezetett be hasonló rendelkezéseket a webáruházakkal kapcsolatban, így az EU-n kívülre értékesítő platformoknak ezen rendeltetési országok szabályait is figyelembe kell venni.
