Az önműködő webáruházak nyomában – Mit, mivel, hogyan?

Az önműködő webáruházak nyomában - Mit, mivel, hogyan?

A webáruházak tervezésének és fejlesztésének egyik legkritikusabb pontja az integráció, mellyel ma már szinte kivétel nélkül minden projektünknél találkozunk, hiszen még a legkisebb shopoknak is szükségük lehet összekötésre a számlázás, szállítás, készletkezelés vagy az árazás kapcsán.

Bármilyen okból is történjék egy külső szoftver használata, a cél minden esetben az automatizáció, hogy megkönnyítsük és meggyorsítsuk az adminisztrátorok munkáját, valamint redukáljuk a hibalehetőségeket, és minél tökéletesebb felhasználói élményt biztosítsunk látogatóinknak. Ezen igények összessége is jól mutatja, hogy milyen komplex feladat az integráció, ahol a webáruházat fontos rendszerekkel kell összehangolni, hogy egy egységes ökoszisztémát alkossanak.

Mit lehet egy webáruházban automatizálni?

Röviden és tömören: mindent. De hogy ne csak általánosságban beszéljünk, íme néhány alapvető integrációs folyamat:

A webáruházak esetében az egyik leggyakrabban előforduló integrációs igény, nagy shopoknál pedig egyenesen alapkövetelmény a termékek szinkronizálása külső forrásból, legyen az egy beszállítótól származó XLS táblázat, vagy akár egy teljesen különálló termékmenedzsment szoftver. A tömeges termék betöltéssel kiválthatjuk az adminisztrátorok munkáját, illetve – a szinkron gyakoriságától függően – naprakész termékkínálatot mutatunk vásárlóinknak, beleértve a termékek elnevezéseit, webes értékesítés szempontjából fontos paramétereit (kategorizálás, szín-méret jellemzők), és akár a termékek képei is kezelhetőek.

A termékek kapcsán kiemelt jelentősége van a készletek megjelenítésének és frissítésük gyakoriságának. Automatikus készletfrissítésnél különösen nagy kihívás, hogy milyen sebességgel frissülnek az adatok, hiszen vannak olyan kampány időszakok (például: Glamour, Black Friday), amikor nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyenek naprakészek az adataink.

Az árak érkezhetnek a termékekkel együtt, amennyiben egy helyen kezeljük őket, de teljesen önálló adatforrásokból is származhatnak, ha azokat egy különálló rendszerben határozzuk meg. Felmerülhet az igény, hogy különböző vásárlói csoportok különböző árakat lássanak, előfordulhat, hogy időzített akciókat szeretnénk használni, netán bevezetnénk az automatikus árazást versenytársaink ajánlatai alapján, vagy a teljes terméktörzshöz szeretnénk új árlistát betölteni.

Mindezen igényeket gyorsan és hatékonyan tudjuk megvalósítani egy köztes réteg szoftver (middleware) használatával, úgy hogy a csatlakozó rendszerekben a legtöbb esetben nincs szükség új fejlesztésekre.

Szintén tipikus igény a vásárlók adatainak továbbítása a különböző vállalatirányítási és marketing automatizációs rendszerek felé. Gondoljunk csak bele: a számlázástól, a futárszolgálaton át a hírlevél kiküldésig hányféle szoftvernek van szüksége a felhasználók adataira a megfelelő működés biztosításához.

A minél gyorsabb rendeléstovábbítás a webáruházak egyik legkritikusabb funkciója. Az információtovábbítás a különböző rendszerek felé történhet egyedi igények szerint is, ha például készletleosztásra van szükség (azaz boltok és raktárak között a köztes réteg rendszer osztja le a tételeket, figyelembe véve az elérhető készleteket), de előfordulhat, hogy szét szeretnénk bontani egy rendelést (bizonyos termékek külön rendelésként érkezzenek, üzleti vagy jogszabályi követelmények miatt).

Bár más jellegű, de ugyanolyan fontos a webáruházunk különféle analitikai szoftverekkel való összekötése, hogy minél pontosabb képet kapjunk felhasználóink tartalomfogyasztási és vásárlási szokásairól. A különböző elemzési eszközök használatának köszönhetően folyamatosan paraméterezhetjük site-unkat és optimalizálhatjuk mind tartalmát, mind megjelenését.

Sokszor előfordul, hogy egy adatforrás (például termékinformáció), nem csak a webshop számára fontos, hanem egy másik (például készletkezelő) rendszer felé is továbbítanunk kell az adatokat. Így az “egy a többhöz kapcsolat” kialakításával, nem csak a webshop-hoz kapcsolódó adminisztratív munkákat, hanem más, az értékesítési folyamatban résztvevő rendszerek folyamatait is tudjuk optimalizálni.

Ilyen rendszerek lehetnek tipikusan a külső marketingmegoldások is. Azaz naprakész termékinformációkat továbbíthatunk a különféle árösszehasonlító oldalak, a Google Ads, a Google Shopping vagy a Facebook Catalog felé, ezzel is növelve konverzióinkat.

Azonban minél több mindent akarunk automatizálni, annál komplexebb folyamatokban kell gondolkodnunk, hiszen a különböző rendszereknek nem csak a webáruházzal, hanem sok esetben egymással is kommunikálniuk kell, ráadásul számtalan szcenáriót kell felvázolnunk, hiszen a vásárlók viselkedése is sokféle lehet.

Ezért van szükség egy úgynevezett köztes rétegre, mely a küldő fél (pl.: vállalatirányítási rendszer, készletkezelő, stb.)  és a fogadó fél (pl.: webáruház) közötti middleware rendszer, mely két vagy több alkalmazás közé beékelődve vezérli az integrációt. Lényege, hogy az egyes célszoftvereket közvetlen összekapcsolás helyett egy központi „hub-hoz” illesztjük, és egy köztes réteg szolgálja ki a digitális ökoszisztéma integrációs folyamatait.

Néhány érv a middleware mellett:

  • Egy köztes réteg használatával az integráció biztonságosabb, és sokkal kisebb hibalehetőséggel működik.
  • Rugalmasan alakítható, fejleszthető az egyes végpontoktól függetlenül, így lehetőség van az egyedi igények kiszolgálására is.
  • Mivel egy központi „hub-ról” van szó, ezért nincs szükség az egyes vállalatirányítási rendszerekhez való egyedi integrációra, ezáltal sokkal gyorsabban és kisebb fejlesztési költséggel valósítható meg az összekötés.
  • Az integráció adatfeldolgozási sebessége villámgyors, hiszen a feladatot egy erre optimalizált rendszer végzi.
  • A middleware-en belül lehetőség van a különböző rendszerekből érkező adatok összedolgozására (például, ha a termékek a termékmenedzsment szoftverből, az árak pedig egy vállalatirányítási rendszerből érkeznek, akkor megvárjuk mind a kettőt, és csak akkor hozzuk létre a termékeket, ha a termék és az ár is a rendelkezésünkre áll).
  • A köztes rétegben megoldhatunk üzleti logikákat, például priorizálhatjuk a készlethelyeket, megadhatunk készletelosztási logikákat (például oda foglaljuk be a beérkező rendeléseket, ahol a több darabszámú termék van készleten, vagy ahol minden termékből van készlet, stb.)
  • Átveszi az integrációval járó terhelést mind a webáruházról, mind a vállalatirányítási rendszerről, így azok teljesítménye javulhat, gyorsulhatnak.

(Támogatott tartalom)

Most induló cikksorozatunkban az e-kereskedelemben rejlő automatizációs lehetőségeket tárjuk fel. Az elkövetkezendő hetekben részletesen végigvesszük az automatizálási lehetőségeket, külön figyelmet fordítva a legkritikusabb pontokra. Következő cikkünkben a készletkezelés integrációjában rejlő lehetőségekről írunk majd.

Szükséged lenne automatizációra?

Mi már biztosan megcsináltuk.
Nézd meg az OANDER saját fejlesztésű integrációs platformjának, az Oander Connect-nek a funkcionalitását, vagy írj nekünk egy üzenetet!

mm
Roskó Dávid

Integrációs szakértő, automatizációs specialista. Az Oander Development Kft. integrációs üzletágvezetője 2016 óta.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!