Hogyan lehet egy bizalmon, személyes jelenléten és kapcsolaton alapuló B2B bizniszt átemelni az online világba? A jó minőségű húsokra és halakra fókuszáló, séfeket célzó Saltz épp ezt teszi. Transzparens, farm-to-table modellel és komoly ex-Shopify-os IT-háttérrel már Budapesten is egyre ismertebbek. Bizalomépítési, növekedési és marketingstratégiáról is beszélgettünk a cég magyar képviselőjével, Ligetfalvi Anikóval.
– A Saltz még B2B-s szemmel is egy specifikus szegmensben működik: termelőket és séfeket összekötő marketplace, amelynek célja, hogy jó minőségű húsokat, halakat és egyéb különleges hozzávalókat tegyen elérhetővé éttermek számára, fine diningtól a hétköznapi vendéglátásig. Noha a célcsoport speciális, azt halljuk, hogy a népszerűsége a magyar piacon is nő. Másfél év jelenlét után milyen a séfeknek készült piactér penetrációja hazánkban?
– Tényleg egyre többen beszélnek róla, de eddig még senki sem akart ebből interjút csinálni! De viccet félretéve, valóban növekszünk, és szájról szájra terjed a márka híre, és a látogatásaim alatt egyre kevésbé találok olyan éttermet, amelyik ne hallott volna rólunk.
Ez is érdekelhet
-
Tony Nesterov: “Az a kulcs, hogy maradj közel a vásárlóhoz, és tényleg hallgasd meg, mit akar”
-
Báti Márton: „Minden évben veszünk egy céget – mindig egyre nagyobbat”
-
Mérlegen a Fizz: csupán egy kétéves kísérlet, ami nem sikerült?
-
Nagy Edina: „A nulláról építkezés legfontosabb tétele, hogy kell legyen egy vízió”
Vagy azt mondják, hogy hallottak a termékeink minőségéről, vagy látták egy posztunkat vagy hirdetésünket. Borzasztó büszke vagyok erre, mert csak tavaly márciusban nyitottuk meg hivatalosan a magyar piacot.
– Akkor alapvetően három módja van a piacszerzésnek? A személyes, klasszikusabb sales-vonal, az online hirdetés, és a nagyon erős word of mouth?
– Igen, de talán az organikus a legerősebb. Kicsi piac a budapesti, különösen az éttermi vonalon. Ráadásul a vendéglátásban nagy a fluktuáció is, gyakran mennek innen-oda a dolgozók, nem feltétlenül csak a séfek. Így, ha van egy pozitív élménye egy vásárlónak, akkor hál’ istennek ezt továbbadja. Már most is van olyan ügyfél, aki azt mondta, hogy X, Y ajánlott, azért vagyunk most itt.

Most már vannak social kampányok is, amelyek egyértelműen segítik a regisztrációt. Ám a regisztráció után mindig vannak személyes találkozók és kóstolók is, amik szintén nagyon fontosak a bizalom és a személyes kapcsolat kiépítésében.
– Talán épp ez a legérdekesebb ebben a témában: az éttermi biznisz nekem nagyon bizalmi alapú dolognak tűnik. Alapanyagot beszerezni, főleg azokat, amelyek a Saltzon vannak, számomra a legnehezebb dolog. Hogy lehet ezt a bizalmat egy online marketplace-nél kialakítani?
– A bizalomépítés egy része a beszállítói oldalról jön, ami az egyik alapítónk, Reinis Štrodahs tudásából jön. Ő tulajdonképpen a disztribúció világából jön, és megvolt az a kapcsolati tőkéje és szakmai tudása, ami ehhez kellett. Az IT-oldal a másik. Itt nagyon sok ex-Shopify-os kollégával dolgozunk, akiknek nagyon-nagyon komoly hátterük van. Helyben pedig nekem is van egy komoly kapcsolati tőkém, ugyanis korábban a Bábelben és a Kioszkban voltam head of sales pozícióban. Emiatt kaptam bizalmat az iparágtól én magam is. De ettől függetlenül, hogyha a termék nem magáért beszél, akkor hiába van kapcsolati rendszer és IT-s tudás.
– Ezt értem, de szerintem sokunk fejében az él, hogy egy séf kimegy a piacra vagy a nagykerbe, megnézi maga a termékeket, és kiválogatja, ami neki tetszik. Hogyan lehet elvinni ezt a folyamatot egy online piactérre?
– Igen, sokszor nagykereskedőkkel állnak kapcsolatban a séfek. Ezek a nagykereskedők általában úgy működnek, hogy van egy termék, és akkor azt az egy terméket szórják szét a piacon, de nincsenek különböző méretek, beszállítói verziók, árlehetőségek. Ebből az is következik, hogy amikor van egy étterem, és az dolgozik egy beszállítóval, akkor nem tudnak egyenesen eljutni egy farmhoz.
Ezzel szemben mi gyakorlatilag farm-to-table szolgáltatást nyújtunk, hiszen transzparensen összekötjük a termelőt és a vásárlót. Ez a transzparencia a legnagyobb büszkeségünk, és pontosan emiatt bíznak bennünk a séfek. Látják, hogy mit csinálunk, mit kínálunk.
Sőt, van egy chat része is az applikációnak, amiben akár direkt a termelővel is tud beszélgetni a séf. Például, ha valaki nem teljesen biztos benne, hogy mondjuk, melyik helyettesítő terméket válassza, akkor közvetlenül tud kérdezni a termelőtől. Ez megint csak az átláthatóságot segíti. De jó a termelőnek is, mert közvetlen visszajelzést kaphat az étteremtől. A klasszikus nagykereskedői rendszerben ez nem lehetséges.
– És nem félnek attól, hogy akkor az étterem kikerüli a Saltzot és közvetlenül vásárol?
– Nem, mert a beszállítói oldal nem igazán tudja megoldani azt a logisztikát, amit mi. Már Budapesten is hetente háromszor szállítunk friss termékeket a termelőtől, miközben más cégek sokszor nagy mennyiségben vásárolnak be és raktároznak. Nekünk raktárunk sincs, mert mi a csütörtökön kifogott halat, szombatra idevarázsoljuk.

Ehhez kell az is, hogy a logisztikát házon belül tartsuk, de ez is egy tudatos döntés volt. Egy termelő viszont se közvetlenül, se nagykereskedőn keresztül nem tudja megoldani, hogy Amerikából, Uruguayból, Argentinából, Új-Zélandból, Japánból, de akárcsak Európából úgy szállítson, mint mi. Mindez kisebb mennyiségek esetében még nehezebb lenne.
A mi megoldásunk leveszi ezt a terhet mindkét fél válláról, miközben kialakulhat egy olyan közvetlen munkakapcsolat az étterem és a farm között, aminek a végén mindenki tudja, hogy mit kap pontosan.
– Ha jól értem, akkor itt jön be az erős kontroll az alapító, Reinis Štrodahs vonalán. Mert egy marketplace-nél mindig fennáll a veszélye, hogy az árus maga nem üti meg a szintet…
– Így van. Csakis ellenőrzött beszállítókról beszélünk, akik mielőtt felkerülnek a platformra, le vannak tesztelve mind a logisztikai vonalon, mind a termékminőség-vonalon. Vannak nálunk tesztméretek is, tehát a séf meg tudja kóstolni a terméket, mielőtt 150 kilót rendelne valamiből.
– És akkor ez egészül ki az ex-Shopify-os IT-csapattal? Azért kérdezem, mert visszatérő téma nálunk, hogy sok B2B-cég el van maradva a digitalizációban, még a nagyok is, mert félnek attól, hogy drága vagy bonyolult lenne fejleszteni. Eközben látjuk azt is, hogy már B2B-ben is megjelent a fiatalabb generáció, ami igényli a digitalizációt.
– Nagyon-nagyon igaz ez, és azt gondolom, hogy a legmegfelelőbb időben érkezett meg a Saltz. A séfeknél is van egy ilyen generációváltás, és ők egyszerűen igénylik ezt. De őszintén szólva, sokszor az idősebbek is pillanatok alatt átállnak erre a rendszerre, amikor látják, hogy van 100 beszállító, 10.000 termék, és egy platformon össze tudják hasonlítani a termékeket és árakat.
– Kicsit túlzóan építettek egy olyan rendszert, amely B2B-ben hozza azt, ami B2C-ben jobb esetben már standard?
– A beszállítói piacon, igen. Nálunk a séf tudja trackelni az autót, amivel szállítunk, pontosan tudja, mikor érkezik az áru, értesítést kap arról, ha előbb vagy valamitől épp később jön a futár. Ha pedig bármi gond lenne, van mögöttünk egy szuper ügyfélszolgálati csapat, ahol azonnal felveszik a telefont, újraküldik az árut vagy visszatérítik a pénzt.
Eközben folyamatosan olyan fejlesztéseken megy át az applikáció, amelyek a napi működés megkönnyítését segítik. Például: most már egyetlen klikkel lehet különböző szállítási dátumokra tenni ugyanazt a terméket. Régen ez sokszor úgy ment, hogy a séf beszélt hat beszállítóval telefonon, és próbálta elmondani, hogy: „Jaj, de azt ideírd, azt odaírd!”. Ezek után a rendelés le volt írva 66 kis füzetkébe, amiből teljes káosz tudott lenni.
– Úgy látom, hogy a social médiában is próbálják ezt a fiatalosabb irányt követni. Ez is mind tudatos?
– Igen, ez egy erős, modern, fiatalos vonal, amit én nagyon szeretek. Az is nagyon tudatos, hogy nem a tipikus ipari halfotókat posztoljuk. Van egy ízlés mögötte, ami nagyon sokat dob a márkán.
– Ma már egyszerűen nem lehet megkerülni: használnak AI-képeket, vagy a bizalom miatt alapvető fontosságú, hogy az oldalon és a közösségi médián igazi fotók legyenek?
– Minden igazi, nem generálunk AI-képeket. De nincs is rá szükség, hál’ istennek. Sőt, megosztjuk meetingjeinket és rendezvényeinket is. Tehát minden igazi.
– Sokat beszéltünk arról is, hogy ez egy niche termék egy niche piacon. Jelenleg Budapesten kívül öt másik országban, Németországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban, összesen 15 városban vannak jelen. Nem kicsi, de azért még mindig egy erősen limitált piac. Hogyan lehet így növekedni?
– Én leginkább Magyarországról tudok beszélni. Jelenleg 4-500 étteremmel vagyok kapcsolatban, és Budapestre fókuszálok 100%-ban. Először maximalizálni szeretném a fővárosi piacot, utána jöhet a többi. De növekedési potenciál még itt is van bőven.

Az értékesítési stratégia pedig nagyjából az, hogy a fine dining éttermektől haladunk lefelé. Ma már van szálloda, catering-cég, bisztró és büfé is az ügyfelek között. Abból indultunk ki, hogy Budapest egy modern piac, ahol van igény minőségi tenger gyümölcsei termékekre. De fontos az is, hogy a Saltz alapvetően mindenkié, ezért nem is szeretnénk bekategorizálni magunkat, hogy mi csakis kizárólag prémium termékekkel foglalkozunk. Ez ellehetetlenítené a folyamatos növekedést is, mind vásárlói, mind beszállítói oldalon.
Mert marketplace-ként a növekedésben a beszállítói oldal is fontos. Azzal például, hogy már van nálunk szalámi, megnyílnak a pizzériák és kávézók. Azzal, hogy lesz fagyasztott gyümölcspüré, kinyílik a cukrászdai szegmens is.
Inkább ez az átgondolt növekedés a stratégiánk jelenleg, mert ez egy bonyolult piac, ahol a transzparencia és a megbízhatóság a legnagyobb értékünk, és emiatt bíznak meg bennünk a séfek.
