Gondban az elektronikai ipar: emelkedő kereslet, akadozó ellátási lánc

Gondban az elektronikai ipar: emelkedő kereslet, akadozó ellátási lánc

Továbbra is rohamosan emelkedik az elektronikai termékek iránti kereslet, de az iparág nehézségek sorával néz szembe. Nem meglepő módon a világjárvány alatt nagyon megugrott a szórakoztató elektronikai termékek iránti igény, csakhogy a világpolitikai helyzet, az orosz-ukrán háború jelentős veszélyeket hordoz magában az iparágra nézve. Sőt, a megnövekedett kereslet akár fel is boríthatja az ellátási láncot.

Mindannyian emlékszünk még azokra az időkre, amikor a koronavírus-járvány miatt bezártak a boltok, éttermek, kávézók, mozik. Rengetegen tértek át távmunkára, sokan kénytelenek voltak hosszú távon otthoni munkavégzésre berendezkedni. Tömegek lettek saját, home office-szá avanzsált otthonuk rabjai. Ekkor jelentősen megugrott az online kereskedelem: az Internet Retailing cikke szerint a legjobban az élelmiszerboltok, italboltok (30%), az otthoni, kertészeti üzletek (27%), a könyvek, filmek, zenék (25%) és a fogyasztói elektronikai eszközök (24%) forgalma növekedett.

Jól látható, hogy szinte mindegyik kiemelkedő ágazat az otthoni életvitelre összpontosít, az otthonlétet könnyíti meg. Az elektronikai piacnak az adta a lendületet, hogy sokan vásároltak otthonra új számítástechnikai eszközöket: laptopot a munkavégzéshez, vagy épp az online oktatáshoz, okostévét, okostelefont, tabletet.

Beszédes az is, hogy amíg az online fogyasztói elektronikai piac éves bevétele Európában 2017-ben még 64,24 milliárd euró volt, addig 2022-re már 112,95 milliárdra eurót tett ki.

A legnagyobb mértékben pedig pont a járvány elején, 2019 és 2020 között emelkedett a kereslet. Magyarországon 2021-ben az előző évhez képest a műszaki elektronikai cikkek összforgalma 11 százalékkal növekedett. Legnagyobb részét ennek a telekommunikációhoz tartozó okostelefonok, és viselhető okoseszközöt tették ki, amelyek összforgalma 12 százalékkal nőtt. Hasonló nagyságrendben nőttek az IT termékek és a háztartási nagygépek is.

Világviszonylatban is kiemelkedő iparágról beszélünk. Az elektronikai cikkek globális online értékesítésének értéke 2020-ban 473,2 milliárd dollár volt, 2027-re pedig várhatóan eléri az 540 milliárd dollárt. Bár várhatóan kisebb mértékben, de a növekedés az elkövetkező évtizedben is folytatódni fog.

A háború miatt nem csak az üzemanyag és az élelmiszer ára emelkedik, de az elektronikai eszközök is drágulhatnak.

Nem a koronavírus-járvány lecsengése az egyetlen ok, ami miatt várható egy kisebb lassulás a növekedésben. A világpolitikai tényezők nagyban kihatnak ez elektronikai szektorra. Ez az ipar jelentősen kitett a nemzetközi áruk elérhetőségének, a globális piacnak. Mint arra az Internet Retailing is rámutat: a chipeket Kínában gyártják az Oroszországban bányászott lítiumból, amelyet Európában, az Egyesült Államokban és Koreában tervezett berendezésekbe helyeznek, és a nagykereskedők, viszonteladók, kiskereskedők és telekommunikációs szolgáltatók széles köre értékesíti a világ minden táján.

Csakhogy vannak ezt a folyamatot nagyban befolyásoló politikai tényezők. Ilyenek miatt van nagyon nehéz helyzetben a félvezetőipar, ami elengedhetetlen alkatrész az elektronikai eszközök gyártásában. A világjárvány már magában is megtépázta a félvezetőipart a hirtelen keresletnövekedéssel, erre pedig rátett egy nagy lapáttal az orosz-ukrán háború. A félvezetőipart is érintő szankciók és korlátozások például nem csak az oroszoknak, de a globális ellátási láncnak is komoly érvágást jelentenek. Emiatt is tartanak sokan attól, hogy kevesebb autó, telefon és számítógép kerülhet piacra.

Oroszország nagyon sok neongázt gyárt, aminek egy nagy részét Ukrajnába küldték. Az odesszai kikötőben működik például két vállalat, amelyek a világ neongázának 70%-át állítják elő. Ezeken a helyeken kivonják a neont, és megtisztítják az exportra – legalábbis a háború előtt ez volt a helyzet. Az USA a Forbes cikke szerint szinte kizárólag az Ukrajna-Oroszország párostól függ a neongázszükségletek kielégítésében. Bár sok gyártó neonkészletet halmozott fel, amikor már érzékelhető volt annak veszélye, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, de ezek a készletek egyszer elfogynak.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szankciók részeként az Egyesült Államok blokkolta a chipkészletek Oroszország felé történő értékesítését, ami jelentős bevételcsökkenést jelent sok gyártó számára. Kína azonban nem blokkolja oroszországi eladásait, ez pedig újabb feszültséget okozott a már amúgy sem rózsás amerikai-kínai viszonyban. Ez nem tesz jót a globális ellátási láncnak, többek között azért sem, mert becslések szerint Kína a világ lítiumtermelésének 60%-át finomítja, a globális akkumulátorcella-kapacitás 77%-át és a világ akkumulátoralkatrész-gyártásának 60%-át ellenőrzi.

Ha már a lítiumnál tartunk, vissza kell térnünk az orosz-ukrán háborúra: a Greendex írt arról, hogy az olyan kritikus ásványi anyagok, mint például a lítium iránti igény a következő években várhatóan megsokszorozódik az elektromos iparban. Csakhogy ellátásuk növelésének korlátot szab az új, fenntartható bányák nyitásának időigénye, valamint a geopolitikai feszültségek, mindenekelőtt az orosz-ukrán háború és következményei. Az akkumulátoros energiatárolók, az elektrolizátorok vagy az elektromos autók előállításához rengeteg olyan alapanyagot kell felhasználni, melyek kínálata már most is alig képes lépést tartani a robbanásszerűen bővülő kereslettel. Oroszország és Ukrajna viszont vezető szerepet tölt be ezen alapanyagok, például a nikkel, a réz, az alumínium és a vas globális termelésében. A háborús pusztítás, a szankciók, a nyugati cégek kivonulása blokkolhatják a nyersanyagok kitermelését, feldolgozását és piacra juttatását. Az EU már betiltotta bizonyos ásványi anyagok, köztük a vas és az acél orosz importját, az orosz elnök pedig megtiltotta a kritikus ásványkincsek exportját.

Persze a háború nem csak az elektronikai iparnak okoz károkat, a teljes világgazdaságot érinti. Ahogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése (WEO) is megerősíti, a globális gazdasági teljesítmény jelentősen lassul, és az inflációt emelő hatások tartósabbak lehetnek az előttünk álló időszakban.

Mindemellett nem múlt még el a világjárvány minden negatív hatása sem az elektronikai iparra nézve. A koronavírus-járvány tetőzése idején a világméretű válság miatt tömegeket bocsátottak el a légi, szárazföldi és tengeri logisztikai iparágakból: sofőröket, pilótákat, legénységet, kiszolgáló személyzetet. Ez a mai napig kihat a nyersanyag- és alkatrészellátásra, a késztermékek célpiacokra történő szállítására.

A feldolgozott anyagokhoz, az alkatrészekhez való hozzáférés folyamatos zavara, valamint a koronavírus-világjárványnak a beszállítói láncokra gyakorolt hatása mind-mind olyan befolyásoló tényezők, melyek jelentős hatással lehetnek az elektronikai iparra az elkövetkező hónapokban, sőt inkább években. A kereslet továbbra is emelkedni fog, de az árak is várhatóan tovább nőnek, köszönhetően mindezen faktoroknak.

mm
Zentai András

Tartalommarketing-specialista, copywriter, a Mondatmanufaktúra alapítója. A Kosárérték.hu állandó cikkszerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!