Új fogalmakat kell megtanulniuk a szakembereknek: de az influencermarketing és a közösségimédia-kereskedelem egyelőre inkább káros jelenségekre utal az e-kereskedelemben.
A közösségi média influencerei jelentős szerepet játszanak a hamisított termékek online értékesítésének bővülésében. Legalábbis ez derült ki a brit Portsmouth University kétezer fős mintán készült felméréséből. Az adatok elemzése után kiderült, hogy a közösségi média aktív felhasználóinak 22 százaléka influencerek ajánlásai alapján vesz hamisított termékeket. Az egyetem munkatársai úgy vélik, ők az elsők, akik ilyen kutatást végeztek.
Munkájuk legfőbb tanulsága, hogy a hamis, sokszor az emberek egészségét is veszélyeztető termékeket kínáló bűnözők kihasználják az internet új sztárjainak befolyását bűncselekményeikben.
„A hamis termékek sérüléseket okoznak és részük van több száz ember halálában a világ minden táján”
– mondta a kutatást ismertető The New Web hírportál tudósítása szerint David Shepherd, a tanulmányt író kutatócsoport vezetője. Szerinte a bóvlit gyártó üzemek nem biztonságosak, ezért azzal a kéréssel fordult az internetes vásárlókhoz, hogy „Ne hagyják, hogy a közösségi média influencerei hülyét csináljanak önökből!”
Főként a fiatalok és a férfiak óvatlanok
Az influencerek kétes sármja főként a fiatalokra és a férfiakra hat, bár más-más okokból. A tanulmány szerint a 13–16 évesek a 34–60 éveseknél háromszor valószínűbben vásárolnak kétes árut annak alapján, hogy azt valamelyik, általuk követett influencer ajánlja. A hamisított termékek vásárlóinak 70 százaléka férfi. A fiatalok esetén a tapasztalatlanság az oka, hogy könnyen lépre csalhatók. Nincsenek tisztában a hamisított termékek rossz minőségéből fakadó kockázatokkal. A férfiaknál viszont az átlagosnál nagyobb kockázatvállalási hajlandóság játszhat szerepet a vásárlásokban.
Sokan úgy vesznek hamisított terméket, hogy megmagyarázzák maguknak, miért nem jelent ez gondot. Elsősorban a luxuscikkeknél működik ez a gondolkodási mechanizmus. Az mondják maguknak, hogy a luxustermékek irreálisan drágák. Nem kínálnak annyival jobb minőséget, amennyivel többet kell fizetni értük.
A kutatásból az is kiderült, hogy azokat könnyebb megvezetni, akik egyébként is hajlamosak kikérni mások – barátok, családtagok – véleményét a vásárlások előtt.
„A közösségimédia-kereskedelem a marketing új területe és a közösségi média influencerei ennek a világnak a hercegi és grófjai” – mondta Mark Button a tanulmány egyik szerzője. Hozzétette, hogy az e-kereskedelem piacterein vásárolók kénytelenek figyelembe venni a termékekről szóló információkat, „mert általában nincs módjuk közvetlenül szemügyre venni, megfogni, kipróbálni a portékát.” Ez utat nyit az inluencermarketing előtt. Ennek során valójában az történik, hogy a fogyasztó helyett az ismert személyiségre hárul az a feladat, hogy kipróbálja a terméket és felmérje a megvásárlásával kapcsolatos kockázatokat. Ezt persze vagy megteszi, vagy nem, de ha meg is teszi, ez nem helyettesítheti a vásárló döntési felelősségét.
Már világjelenség
A kutatás ugyan az Egyesült Királyságban készült, ám a hamistermék-biznisz világjelenség. Az Európai Unió szerzői jogokkal foglalkozó hivatalának (Intellectual Property Office, EUIPO) becslése szerint a hamis táskák, ruhák, elektronikai cikkek és más áruk évente 434 ezer munkahely elveszésével járnak és 60 milliárd euró (23 milliárd forint) anyagi kárt okoznak Európának.
„A kutatás komoly aggodalmakat vet fel azzal kapcsolatban, milyen káros hatása lehet az influencermarketingnek a fogyasztók magatartására. Különösen a sérülékenyebb, fiatal rétegek esetén” – mondta Button. Hozzátette: „a márkatulajdonosoknak, a szabályozó hatóságoknak és a bűnüldözés szervezeteinek fel kell lépniük a kárt okozó influencerek és a mögöttük lévő sötét hálózatok illegális tevékenysége ellen.”
