Nem félni kell a Temutól! – avagy továbbra is érdemes webáruházat indítani, de nem mindegy, hogyan

Az elmúlt évek arról szóltak a magyar online kereskedelem piacán, hogy egymás után jelentek meg a távoli és a közeli külföldről érkező versenyzők, akik kihasítottak egy nagy szeletet a hazai e-kereskedők bizniszéből. Ez elriaszthatja azokat, akik webáruház alapításán gondolkodnak 2025-ben, pedig ha jobban belegondolnak, nincs rá okuk.

Csalódni fog, aki rákeres az interneten a “webáruház indítása 2025” fogalomra (akár a német nyelvterületen elterjedt “webshop”, akár az angolban ismert  “ecommerce site” alakot hasznáva is). Ha arra kíváncsi, hogy mit ajánlanak az e-kereskedelem külföldi szakértői azoknak, akik idén akarnak webáruházat alapítani, akkor lényegében nem fog újdonsággal találkozni.  Látszólag majdnem minden ugyanaz az online boltok nyitásával kapcsolatban, amit évek óta leírnak a szolgáltatók.

Még az egyik legismertebb cég, a Shopify sem kínál újdonságot az ötlépéses alapokon túl. Találjuk meg a terméket, amivel kihasználhatunk egy piaci rést. Mérjük fel a versenytársakat és dolgozzunk ki egy üzleti modellt. Válasszunk egy ütős nevet és hozzuk létre online megjelenésünket. Tűzzünk ki marketing célokat, döntsük el milyen fizetési és szállítási stratégiát követünk.

Ebből nem derül ki, miért lehet érdemes éppen 2025-ben webáruházat indítani, főként Magyarországon, ahol az elmúlt években megjelentek az olyan irtózatos versenytársak, mint a kínai  Temu és Shein, illetve egymás után köszönnek be a régiós nagyok, a csehek és románok után például a lengyel Allegro.

Meglepő felütéssel ajánlja a webshop-alapítást a szakértő

Ennek tükrében eléggé meglepő, hogy Szávai Norbert, a Shoprenter szakértője úgy véli, bizonyos szempontból soha nem volt jobb alkalom arra, hogy belekezdjünk egy (magyar online) webáruház üzemeltetésébe. Szerinte a külföldi versenytársak megjelenésének volt egy hasznos mellékhatása. Nevezetesen az, hogy a magyar fogyasztók körében is erősödött az online vásárlás népszerűsége.

A szakértő idézi a GKID tanácsadó cég adatait. E szerint 2023-ban 32 százalékkal nőttek a magyar vásárlók internetes rendelései az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai e-kereskedők hétszázalékos bővülést könyvelhettek el.

Az e-kereskedelem teljes kiskereskedelmen belüli részaránya 9,8 százalék volt 2023-ban. Ez 8,5 százalékos emelkedés 2022-höz képest. A piac forgalma elérte a 1474 milliárd forintot.

Nem a jelenre kell figyelnünk, hanem a lehetőségekre!

Az online kereskedelem tízszázalékos aránya a teljes kiskereskedelmen belül azonban nem kell, hogy eltántorítsa azokat, akik webáruház nyitásán gondolkodnak 2025-ben, mert éppen azt mutatja, hogy van tér a növekedés előtt. A Shoprenter szakértője szerint feltételezhető, hogy a Temu és társai nemcsak a hazai szereplőktől vettek el piacot (akik még ha kisebb mértékben is, de szintén növekedtek), hanem sikerült új vásárlókat is megszólítaniuk.

Egy olyan réteget, amely korábban egyáltalán nem vásárolt a neten. Ezt a feltételezést támasztják alá az NMHH kutatási adatai . Ezek szerint 2023-ban a magyar felhasználók 80 százaléka (több mint 6,7 millió fő) vásárolt legalább egy terméket online. Összesen 102 millió rendelés történt. Soha ennyi korábban nem volt még.

„A vállalkozási lehetőségek elsősorban nem ott jelentkeznek, ahol van egy statikus kialakult világ. Hanem ott, ahol a világ alapjaiban változik, ahol új dolgok jönnek be, amelyekre a régi nagy öregek ismert okokból nem reagálnak olyan gyorsan, mint a fiatalabb cégek” – idézte az ekerstat.hu Bőgel Györgyöt, a CEU professzorát, az Ecommerce Hungary nemrégen leköszönt elnökét.

Van, amire nem igaz, hogy régen minden jobb volt

Volt idő, amikor komolyabb informatikai tudás hiányában nehéz feladat lett volna egy webáruház elindítása külső segítség nélkül. A bérelhető webáruházrendszereknek köszönhetően ma már programozói tudás nélkül, gyorsan elindítható egy webáruház – sorol fel újabb érvet a webáruház nyitása mellett Szávai Norbert. Ezek a rendszerek nemcsak az informatikai hátteret adják, de széles választékát nyújtják az előre elkészített design sablonoknak, fizetési, szállítási lehetőségeket biztosítanak és marketingszolgáltatásokat, mérő és optimalizálási eszközöket kínálnak. Ezek az eszközök az évek során sokkal jobbak lettek és viszonylag olcsón elérhetők.

A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások sok folyamatot tettek egyszerűbbé. Ezek közé tartozik a termékleírások megírása, az idegen nyelvű szövegek lefordítása, a külföldi partnerekkel folytatott levelezés. Itt érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan külföldi szolgáltatók, amelyek szerint az MI segítségével „gyerekjáték” a webshopok létrehozása.

A Hostinger webtárhely-szolgáltató például nem több, mint három lépésből álló megoldást kínál. Az elsőben a mesterséges intelligencia a megadott paraméterek alapján a meglévő sablonokból felépít egy webáruházat. A másodikban a további információknak megfelelően a megrendelő igényeihez igazodva „személyre szabja” azt. A harmadikban jöhet a domainnév és indulhat a biznisz. A folyamat a valóságban persze nyilván macerásabb a leírtaknál.

További tényezők, amelyek szerint ma jobb a helyzet, mint régen

A Shoptenter szakértője felhívja a figyelmet még jó pár olyan körülményre, amelyek amellett szólnak, hogy 2025-ben érdemes belevágni a webáruház indításába, mert az elmúlt években nagyot fordult a világ az e-kereskedelem technikáiban.

Aki tíz évvel ezelőtt webáruházat nyitott, jórészt a sötétben tapogatózott. Sokszor a saját kárán volt kénytelen megtanulni az e-kereskedelmi praktikákat. Ma messze nem marad magára a vállalkozó. Ha valaki például a ChatGPT-től érdeklődik a tudnivalókról, annak érdemes regisztrálnia és bejelentkezett állapotban használnia az MI-t, mert relevánsabb, forrásokkal alátámasztott válaszokat fog kapni.

Ez persze csak az első lépés, rengeteg tudásanyag halmozódott fel az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok weboldalain és a blogokban az online biznisz minden titkáról. Tanulságos – siker-bukás – esettanulmányokban sincs hiány. További érv a webshop alapítása mellett, hogy a tulajdonosnak már nem kell napi nyolc-tíz órát a bolt üzemeltetésével töltenie. Sok mindent kiszervezhet szakértőkhöz a logisztikai feladatok ellátásától kezdve a marketingen át az ügyfélszolgálatig.

Van, amire az e-kereskedelmi szakmán kívül állók nem is gondolnak

Hajmeresztő ötletnek tűnik, hogy valaki saját értékesítendő termék nélkül nyisson webáruházat, pedig ez az elektronikus kereskedelem egyik normális gyakorlata, és dropshippingnek hívják. Ebben az üzleti modellben úgy értékesíthetünk termékeket a webshopunkban, hogy egyáltalán nem kell érintkeznünk vele.

Mindent a dropshipping-ellátó fog gyártani/rendelni. Ez a szolgáltató fogja a logisztikát és a raktározást is intézni. Ennek az üzleti modellnek egyik leágazása az, amikor még a termék kész sincs a rendelés pillanatában. Azaz csak akkor indul meg a gyártás, amikor az árucikket megrendelik. Ezt hívják print on demand-nek. Mindezek alapján azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag minimális induló tőkével, rendkívül alacsony kockázattal és széles termékkínálattal nyithatunk saját webshopot.

A bérelhető rendszernek köszönhetően havi négy-ötezer forinttól működőképes, stabil webáruházat kapunk. A bankkártyás fizetést tartalmazó csomagoknál sem több tízezres tételekkel kell számolnunk. A szolgáltatók jellemzően éves csomagokat is kínálnak, ami további kedvezményeket tartalmazhat.

Végül azt is jó tudni, hogy hazai és európai uniós pályázatok külső kiegészítő forrást kínálnak azoknak, akik webáruházat nyitnak 2025-ben.