Aki még mindig az ezredfordulót követő nagy gazdasági menetelése alapján ítéli meg Kínát, az vélhetően – pestisesen szólva – le van maradva egy brosúrával. Vége azoknak az éveknek, amikor egymást követő fiatal generációk nyomultak be a munkaerőpiacra olcsó munkaerőt kínálva a végeláthatatlannak látszó fejlesztésekhez. És ezt a Shein in nagyon-nagyon megérzi.

Az egykor virágzó kínai e-kereskedelmi iparág, amelynek átlagos hétköznapjait nagy felhajtással megszervezett, hírességeket felvonultató vásárlási banzájok szakítottak meg, kénytelenek elviselni, hogy hazai piacukon a pangó gazdaság nehezíti tevékenységüket és az elektronikus platformokon vásárló fogyasztókat már nem lehet a netes vásárlás újdonságának varázsával levenni a lábukról.

Az Amazon saját pályáján próbálja megverni két óriási kínai kihívóját a Temut és a Sheint. Bevezet egy olyan értékesítési modellt, ami majdnem teljesen lemásolja a két versenytárs módszerét. A hangsúly éppen annyira van a hasonlóságon, mint a különbségen. És persze ez a lépés feladja a leckét az amerikai politikusoknak is.

Tőzsdére készül a fast fashion divatrendjének üstökös cége, a kínai Shein, amely termékei olcsóságával és forgási sebességével megbolondította a vásárlókat és felpörgette a környezet szennyezését.

A japán fővárosban nyitott fizikai boltot a fast fashion iparág meglehetősen kétes módszereiről és alacsony árairól híres kínai nagyágyúja.

Egyre komolyabb figyelmet kap a közösségi médiában, hogy a Zara divatház termékeivel szinte teljesen megegyező ruhadarabokat forgalmaz a kínai fast fashion óriás, a Shein.