A GKI Digital és az Árukereső.hu március 11-én tette közzé a magyar online kiskereskedelmi piac tavalyi eredményeit. Kutatásaik szerint a szektor éves forgalma 2019-ben elérte a bruttó 625 milliárd forintot, ami 16%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kereskedői hangulat-index viszont erősen visszaesett 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva: az elmúlt 4 év legalacsonyabb várakozásait mutatja 2020-ra nézve.
A tavalyi év növekedésének legfőbb motorja a vásárlási gyakoriság bővülése volt – mondta el Madar Norbert, a GKI Digital szakmai tanácsadója az elemző cég sajtótájékoztatóján. Méréseik szerint a internetező felnőtt lakosság (kb. 6 millió fő) 55%-a számít aktív online vásárlónak, vagyis ennyien vásárolnak legalább egyszer egy évben a világhálón. Ezen belül az egy főre jutó éves online rendelésszám 10%-os bővülést követően 2019-ben elérte a 13,3 vásárlás/fő átlagot. Az átlagos kosárérték az inflációt kissé meghaladó mértékben tudott csak növekedni, így bruttó 14.400 forint körül alakult, az éves átlagos költés pedig meghaladta a bruttó 19.0000 forintot. Az online értékesítés volumene a tejles kiskereskedelmi forgalom (bruttó 9,99 milliárd forint) 6,3%-át tette ki.
Ez is érdekelhet
- GKI Digital-Árukereső: a növekedés motorja a rendelési gyakoriság növekedése
- GKI Digital: A magyar vállalkozások körében is egyre népszerűbbek az online piacterek
- GKI Digital: 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem
- Árukereső.hu – GKI Digital: Az idei lesz az utóbbi 7 év leggazdagabb karácsonya
Negatív várakozások
A kedvező eredmények ellenére a 2020-as év első felének nehézségei erősen meglátszanak a kereskedői hangulaton. A kutató cég által különböző szempontok szerint összeállított hangulat-index (OKI) a tavalyi év hasonó időszakában mért 24,3-mas értékéhez képest 16,4-re esett vissza, amely 2015 óta sosem volt még ilyen alacsony. Ennek okai a globális gazdasági bizonytalanságban, a forint árfolyamának gyengülésében, a munkaerőhiányt kompenzálni próbáló bérnövekedésben, és a külföldi webáruházak egyre nagyobb térnyerésében keresendőek. Plusz a koronavírus miatti általános bizonytalanság: a beszállítási lánc akadozásai, a munkavállalók kényszerű szabadságolása, a turizmus várható visszaesése, és a nagy sportrendezvények (Tokiói Olimpia, Labdarúgó Európabajnokság) esetleges elmaradásával járó bevételkiesések mind-mind fokozzák ezt a hangulatot.
Madar Norbert a GKI Digital és az Árukereső.hu márc. 11-ei sajtótájékoztatóján
Népszerű termékcsoportok
A termékeket nézve még mindig toronymagasan vezetnek a műszaki cikkek, amelyekből összesen 147,3 milliárd forint értékben adtak el a webáruházak – ez az összes értékesítés 23,6%-a. Ezt követi a Játék, kultúra termékcsoport 12,1%-kal, és a Számítástechnika 10%-kal. Érdekes módon a legnagyobb növekedést az Otthon, kert kategória tudta elérni, amely ugyan csak a hetedik legnépszerűbb, de 20%-os bővülést ért el 2018-hoz képest.
Kézbesítési megoldások
A fontosabb trendek közé tartozik, hogy az átvételi módok közül ismét a házhozszállítás (52%) és az üzletben való átvétel (27,4%) vezet, sőt, kisebb erősödést is mutat. Ez nem mondható el a csomagponti kézbesítésről, amelyet jelenleg a vásárlások 15,9%-ánál vesznek igénybe, ami nagyjából stagnálásnak, vagy enyhe gyengülésnek számít. A hagyományosnak mondható megoldások mellett egyre inkább terjed az Egyesült Államokban már nagy sikerrel alkalmazott “Click&Collect” csomagfelvétel, vagyis a csomagfelvételi pontokon egyeztetett időpontban, egyenesen az autónk csomagtartójába történő kézbesítés.
Marketplace-ek
Az online piactereken történő értékesítés trendjeivel kapcsolatban lapunk kérdésére a szakember elmondta, hogy egy 2019 októberi felmérés alapján nagyjából 4500 hazai vállalkozás értékesít termékeket ily módon. Az általuk realizált forgalom már 2018-ra elérte a 12 milliárd forintot, a volumene növekedőben van, és egyre fontosabb szerepet kaphat az elkövetkező években. A magyar kereskedők és kisebb gyártó cégek leginkább az eMAG és az Amazon marketplace platformjain értékesítenek.
A szakember kiemelte, hogy egyre nehezebb különbséget tenni az online-offline üzleti modellek között, hiszen mára a legtöbb kereskedő már valamilyen hibrid rendszert alkalmaz, és egyre inkább az omnichannel-értékesítés felé halad a piac. Így elképzelhetőnek tartja, hogy pár év múlva nem is beszélhetünk majd különálló online kereskedelemről, hanem újra csak egészében tudjuk majd értelmezni a folyamatokat.