A divatipar a világ negyedik legszennyezőbb iparága, jelentős mértékben felelős a vízszennyezésért, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért és a textilhulladék felhalmozódásáért. Az Európai Unió is sürgeti a megoldáskeresést és ez a fast fashion végét jelentheti. Az új szabályozása szerint 2030-ra minden, az EU-ban értékesített ruhadarabnak tartósnak, újrahasznosíthatónak és javíthatónak kell lennie. Továbbá 2026-tól előírás lesz, hogy minden 1200 főre jusson egy textilhulladék-konténer, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket követel majd.
„Az olyan fast fashion-óriásokat, mint a Shein és a Temu, továbbra is rengeteg kritika éri a túltermeléssel, a textil hulladékkal és a potenciális munkaerő-kizsákmányolással kapcsolatban”
– mondta a Trellisnek Tiffany Hua, a Lux Research vezető elemzője. A fast fashion iránti globális kereslet továbbra sem mutatja a lassulás jeleit, miközben a termelési volumen és a környezeti terhek egyre nagyobb figyelmet kapnak. Hua szerint 2025-ben tovább nő a nyomás a vállalatokon, hogy termelési korlátokat és átláthatóbb gyakorlatokat vezessenek be.
A szakember mindezek ellenére úgy látja, hogy ez a trend 2025-ben is megmarad, és ezért részben a vásárlókat teszi felelőssé: “….. a fogyasztó általában nem érti a ruházati rendszerben fennálló problémákat” – fogalmazta.
A Shein és a Temu elhozta nekünk az ultragyors divat korszakát
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése új szintre emelte a fast fashion iparágát. „A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a fast fashion ultragyors fokozatba kapcsoljon, a Shein és a Temu pedig főszerepet vállaltak ebben” – mondta Sage Lenier, a Sustainable and Just Future ügyvezető igazgatója. Az AI segítségével ezek a cégek valós időben képesek reagálni a fogyasztói igényekre, miközben a tervezéstől a gyártásig tartó folyamatok sebessége tovább fokozódik.
Nem csoda, ha a fogyasztók vonakodva mondanak nemet erre a lehetőségre.
Valakinek be kell húznia a féket…
A Shein próbálkozik – legalábbis látszólag. A vállalat nemrég bejelentette, hogy fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki, amely többek között a textilhulladék csökkentésére és a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazására helyezi a hangsúlyt. A kritikusok szerint azonban ezek az erőfeszítések messze nem elegendők.
Ezzel szemben kisebb vállalkozások és kezdeményezések konkrét lépéseket tesznek a fenntarthatóság érdekében, és eleve erre építik fel üzletüket. A nemrég indult Ruhacsúszda például közösségi alapú modellekben gondolkodik, és a megunt ruhák cseréjére, újrafelhasználására és a körforgásos gazdasági elvekre épít. A Ruhacsúszda egy innovatív ruhacsere-platform, amely fenntartható megoldást kínál a textilhulladék csökkentésére és a túlfogyasztás mérséklésére. A rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók kinőtt vagy nem használt ruháikat 3 kilós dobozokban küldjék el, cserébe pedig egy, az előre megadott paraméterek szerint összeállított ruhacsomagot kapjanak.
A paraméterek – például nem, méret, szezon, testalkat vagy minőség – rugalmasan megadhatók, biztosítva, hogy a csomag tartalma pontosan illeszkedjen az igényekhez. Ha a kapott csomag nem megfelelő, lehetőség van cserére, és akár két sikertelen csere után az előfizetési díj is visszaigényelhető, így a rendszer garantálja az ügyfelek elégedettségét.
-
Nem csak egy platform
A rendszer előfizetéses modellje kiszámítható és stabil működést biztosít, miközben egyszerűsíti a logisztikai folyamatokat. Az automatizált és személyre szabott megoldások növelik a vásárlói élményt, miközben csökkentik a vásárlással és cserével járó bonyodalmakat. Ez a modell a fogyasztók számára kényelmet és megtakarítást nyújt, miközben a fenntarthatóságot is szem előtt tartja.
A Ruhacsúszda használatával évente akár 135 ezer liter vizet és 450 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást lehet megtakarítani. Ezek már látható mennyiségek; jelentős lépésnek tekinthetők a divatipar környezeti terhelésének csökkentésében.
Nem csak egy platform a Ruhacsúszda, hanem egy újfajta gondolkodásmódot is behoz a köztudatba. Célja egy olyan ökoszisztéma kialakítása, amelyben a közösség tagjai megosztják egymással a kinőtt ruháikat. Ezzel azt a célt is szolgálva, hogy csökkentsék a textilhulladékot és a túlfogyasztást. Jelenleg a Brancs közösségi piactér felületén gyűjti első partnereit és előfizetőit, és lehetőséget teremt arra, hogy része legyen egy modern, fenntartható és innovatív megoldásnak.
RE-Viste, a legnagyobbak megoldása
Az alulról szerveződő kezdeményezések mellett még fontosabb, hogy a gigantikus online divatcégek is felismerjék a felelősségüket és lépéseket tegyenek. A Re-Viste egy spanyolországi kezdeményezés, amelyet tíz vezető divat- és kiskereskedelmi vállalat hozott létre, köztük a Decathlon, az El Corte Inglés, a H&M, az IKEA, az Inditex, a KIABI, a Mango, a Primark, a Sprinter/JD és a Tendam. A program célja a textil- és lábbeli-hulladék hatékony gyűjtése és kezelése, elősegítve a körforgásos gazdaság megvalósítását az iparágban. A pilot program idén áprilisban veszi kezdetét Spanyolországban.
A Re-Viste kezdeményezés összhangban van az Európai Unió 2026-ban hatályba lépő szabályozásával, amely előírja a textilhulladék szelektív gyűjtését. A program célja, hogy már a szabályozás életbe lépése előtt hatékony rendszert alakítson ki a textilhulladék kezelésére,
