A mesterséges intelligencia használatának rövid múltja ellenére rettentően elszaporodtak az interneten az AI generálta híroldalak, amelyek kéretlenül beszívják a nagy cégek hirdetéseit – és ez károsíthatja a márkák imázsát a B2B hirdetési piacon is.

Több, mint 140 jelentős globális márka hirdetései támogatják a mesterséges intelligencia generálta megbízhatatlan híroldalakat (unreliable artifical intelligence-generated news, UAIN) – írta az Ecommerce Times. A hirdetési szakportál cikkében a megállapítás alapjául a médiában burjánzó félreinformálást monitorozó NewsGuard információs szolgáltató friss jelentése szolgált.

Ez utóbbi szerint a hirdetéseket automatikusan működő terjesztési rendszerek posztolják az UAIN portálokon, főként a Google-on keresztül. A jelentést publikáló kutatók nem nevezték meg a jelenségben érintett blue chip vállalatokat. A magyarázat erre az, hogy a vállalatok, illetve reklámügynökségeik nem tehetnek arról, hogy a hirdetéseik megjelennek ezeken az AI vezérelte, megbízhatatlan oldalakon. Annyit azonban a NewsGuardnál elárultak, hogy

  • fél tucat bank és pénzügyi szolgáltató,
  • négy luxuscikkeket értékesítő áruház,
  • három vezető sportruházati cég,
  • három háztartási eszközöket gyártó vállalat,
  • két kiemelkedő fogyasztói elektronikai cikkeket kínáló cég,
  • két globális e-kereskedő,
  • két nagy egyesült államokbeli széles sávú szolgáltató,
  • három streaming szolgáltató
  • és egy európai szupermarketlánc is

volt közöttük. Kibővült ‘az AI az üzlettel él‘ – tézis, és ez nem feltétlenül jelent jót. A kockázat egyáltalán nem lebecsülendő.

Igaz ugyan, hogy sok hirdető és reklámügynökség rendelkezik egy listával azokról a felületekről, amelyeket a márka szempontjából nem tartanak biztonságosnak (és ezért kerülik a megjelenést rajtuk), ám ezeket sokszor nem tartják naprakészen. Jól látható, hogy nem tudják követni az UAIN oldalak rohamos szaporodását – állapítja meg a NewsGuard. Emellett megjegyzik, hogy e site-okat teljesen program vezérelte hirdetésekből tartják fenn. Egyesek közülük óriási mennyiségű tartalmat, cikket dobnak fel, amelyekre hirdetések kapaszkodnak. Ezek úgy finanszírozzák az UAIN oldalakat, hogy azokat alig vagy egyáltalán nem szerkesztik. A NewsGuard példaként megemlít egy olyan site-ot, amely naponta átlagosan 1200 cikkel bombázza az olvasókat.

Kézzel kiválogatható, de meddig?

Azok a márkák, amelyek IT programok segítségével helyezik el hirdetéseiket az interneten, szinte elkerülhetetlenül beleszaladnak abba, hogy AI generálta oldalakon is megjelennek a reklámjaik” – mondta Joe Karasin a nevét viselő marketingügynökség vezetője. Az ilyen rendszerek csomagokban adják fel a hirdetéseket, mert az a céljuk, hogy annyi nézőt vonzzanak, amennyit csak lehet. Ezért, ha egy hirdetési felület egyszer bekerül a csomagjukba, akkor azon az ügyfeleik minden reklámját megjelentetik. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy ha egy marketingcsapat szisztematikusan figyeli, hogy a vállalata hirdetései hova kerülnek, akkor kiszűrheti az UAIN oldalakat közülük. Ugyanakkor:

Látva ezek őrült tempójú terjedését, ez az egész igen gyorsan szélmalomharccá válhat

– mondta Liz Miller, a Constellation Research tanácsadó cég elnökhelyettese. Szerinte a hirdetőknek a jövőben jobban meg kell választaniuk hirdetésszervező partnereiket. „El kell dönteniük, hogy foglalkoztatnak-e olyanokat, amelyek program vezérelte módszereket is használnak a reklámok terjesztésére vagy sem” – tette hozzá mindehhez Greg Sterling, a Near Media hírelemző website társalapítója.


(a kép forrása: Forbes)

A döntési alternatíva világos. Jobb-e visszatérni privát hirdetésvásárláshoz olyan marketingpartnerekkel, amelyek megbízhatóan rajta tartják a szemüket a megbízó hirdetésein vagy a ‘mindegy ki tálalja, csak minél többen lássák’ elvét kell követni?

Hazugságokat hitelesíthet egy ismert márka hirdetése

A dilemmához a NewsGuard minden esetre ad egy támpontot. A kutatásából ugyanis kiderült az is, hogy bár az UAIN híroldalak, amelyekre a hirdetések kéretlenül felkerültek, alacsony színvonalúak, ám általában nem terjesztenek hamis információkat. Ennek egyszerű a magyarázata: a tartalmaikat hiteles oldalakról lopják.

Előfordult ugyanakkor néhány cégnél (két amerikai videóstreaming cégnél, egy japán autógyártónál, egy irodai eszközöket kínáló áruház esetében, illetve egy globális szinten tevékenykedő banknál és egy állateledel-kereskedőnél), hogy a vállalati hirdetés olyan UAIN oldalon jelent meg, amely nem bizonyított, sőt talán ártalmas gyógymódokat kínált. Az egyikük például az olvasó figyelmébe ajánlott egy „természetes módszert a rák megelőzésére”. És ez az irány már komolyabban veendő problémát jelent.

Ha egy ismert márka hirdetése ilyen oldalon jelenik, meg, az hitelesíti az UAIN site-ot, és az már súlyos károkat okozhat a márkának, ha egy-egy hazugságokat terjesztő oldallal kerül akár kéretlenül is kapcsolatba” – magyarázta Liz Miller.  Az ismert márkák megjelenése az AI generálta hírportálokon megnehezíti a site látogatóinak, hogy értelmezzék az információkat – tette hozzá Vincent Raynauld, bostoni egyetemi professzor. Aki szerint a mesterséges intelligencia nagy nyereség a hamis információkat gyártóknak, mert megkönnyíti és meggyorsítja ezek előállítását és összekeverését a valós információkkal.