A Bitcoin működik, a Bitcoin hamisíthatatlan, a Bitcoin mégsem túl népszerű. Főként az online vásárlók és eladók között finoman szólva visszafogott az elfogadottsága. Így pedig nem sokan használják. De miért van ez? A válasz a Bitcoin volatilitásában keresendő.
A volatilitás egy pénzügyi fogalom és mérőszám, amellyel az adott részvény vagy deviza árfolyamának mozgékonysága, változékonysága fejezhető ki. Ha egy adott deviza értéke általában naponta +/-1%-ot változik, és ez a mozgás egy adott időszakban ezen a küszöbön belül marad, akkor azt mondjuk, hogy volatilitása alacsony. Ha azonban árfolyamában hirtelen nagyobb változás következik be, mondjuk 5%-os drágulás jön, ez pedig huzamosabb ideig fenn is marad, akkor ebben az időszakban magas volatilitásról beszélünk. A létező valuták stabilitása főként az őket kibocsátó ország (vagy közösség) gazdasági teljesítményétől, pénzügyi erejétől függ. Az emberek értik ezt és bíznak abban, hogy a kezükben lévő 100 dolláros bankjegyből holnap is körülbelül ugyanannyit vásárolhatnak, mint tegnap vagy ma, egy 70 dollárba kerülő nadrág holnap is éppen ennyibe fog kerülni. Pont ezt várják el egy kriptovalutától is. Ha ez a stabilitás nincs meg, az a vásárló és az eladó életét is jelentősen megnehezíti. A Bitcoin márpedig instabil.
2017. augusztus 24-én egy darab Bitcoin értéke 4,200 dollár környékén mozgott, de öt héttel korábban, július 16-án ugyanez a Bitcoin 1,938 dollárt ért. Tehát alig több mint egy hónap alatt megduplázta az értékét. Az ilyen gyors értékmozgásokat mutató pénz nem tekinthető túlságosan megbízható fizetőeszköznek, hiszen miféle valuta az, amiből egyik hónapban kétszer annyit vásárolhat az ember, mint a másik hónapban?
Éppen ez a nagy változékonyság teszi azt, hogy az emberek sokkal inkább befektetési eszközként és vagyontárgyként tekintenek a kriptovalutákra, amiknek elsődleges funkciójává a spekuláció válik, hiszen fizetőeszközként megbízhatatlanok. Akinek van, az nem úgy használja, mintha a bankkártyáján pénz lenne, hanem úgy, ahogy a részvényeket tartja képzeletbeli páncélszekrényében, azaz értékpapírszámláján. Nem vásárol belőle valódi termékeket vagy szolgáltatásokat, hanem a piacokat figyelve vesz és ad el kriptovalutájából, így képez profitot.
A nagy volatilitásnak a kereskedő oldalán jelentős kockázata van. Nemcsak azért, mert rengeteg vásárlói panasz érkezne a vevőknek azon dühéből fakadóan, hogy augusztusban két nadrágot vehettek volna a júliusi egy helyett, ugyanabból az összegből. Az igazi kockázat nem a Bitcoin fizetőeszközként elfogadásában, hanem annak pénztári tárolásában rejlik, hiszen árfolyamváltozás esetén elképesztő összegű profit vagy veszteség keletkezhet csakis ebből fakadóan, ami mind a kereskedőt terheli. Az e-kereskedők pedig nem ilyen kockázatokkal és árfolyamspekulációkkal akarnak foglalkozni, hanem azzal, ami az ő üzletük: termékek és szolgáltatások értékesítésével. Ha egy eladó elfogadja a Bitcoint, azzal egy potenciális célközönséget tud vonzani, ami jó dolog, azonban az elfogadott kriptovalutát minden bizonnyal gyorsan hagyományos pénznemre kívánja átváltani.
A Bitcoin számos előnyétől eltekintve tehát legfőbb hátrányai az instabilitás és volatilitás, ezek magyarázzák, miért nem terjedt el széles körben, habár nemzetközi, hamisításálló, biztonságos és tranzakciós költségei az internetes kártyás fizetéshez viszonyítva rendkívül alacsonyak. Számos lehetőség rejlik tehát a kriptovalutákban, amiket akár az e-kereskedelemben is jól lehetne alkalmazni, de ezek kihasználása a kiszámíthatóság hiányában egyelőre még várat magára.
