Növekvő bírságok az online szektorban – hogyan védekezzünk?

Növekvő bírságok az online szektorban - hogyan védekezzünk?

A tavalyi évben sokat hallhattunk rekordösszegű fogyasztóvédelmi, versenyjogi és egyéb bírságokról, főként nagyvállalatok esetében. Biztosan sokaknak eszébe jut a Facebookra kirótt 1,2 milliárd forintos, vagy a Telenort sújtó 1,8 milliárdos decemberi GVH-büntetés, de az utóbbi időben nem csak a “nagyok” kerültek a hatóságok homlokterébe. Mégis mit tehetünk, hogy elkerüljük a bírságot?

Mostanában nem kímélték a felügyeleti szervek a kis- és középvállalatokat sem: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tavaly 20 esetben szabott ki bírságot, főként a GDPR-nak nem megfelelő adatkezelési gyakorlat miatt.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke decemberben egy konferencián nyilatkozott arról, hogy 2019-ben a bírságok összege elérte a 87 millió forintot, amit “óvatosan” emelnek majd az uniós szintre, és a hatóság dolgozói létszámát, valamint büdzséjét is folyamatosan növelni fogják. A bírságok összege már tavaly is jelentős volt: 100.000-től egészen 30.000.000 forintig terjedtek, ami egy kisvállalkozásnak akár végzetes is lehet.

Hasonló vizsgálódások EU-szinten is

Az online üzleti tevékenységet folytató cégeket az EU vizsgálati szervei is folyamatosan figyelemmel kísérik. Ahogy erről tavaly februárban is beszámoltak, rendszeresen végeznek átvizsgálásokat a tagállamok országaiban üzemelő weboldalakon. Állításuk szerint visszatérő probléma, hogy az online vásárlás során sok fogyasztó nem talál egyértelmű információkat az árakról és az árengedményekről. Ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságok tavaly a vizsgált weboldalak 60%-át (!) érintették, amelyeket a tagországok fogyasztóvédelmi hatóságainak is továbbítanak, és ezek szintén komoly büntetéseket vonnak maguk után.

Mik a tipikus hibák?

A fent említett gigabírságokat elsősorban versenyjogi problémák (tisztességtelen üzleti gyakorlat, megtévesztő állításokra alapuló ügyfélszerzés) miatt rótta ki a hatóság. Ennél sokkal gyakoribbak a nem megfelelő adatkezelésre, vagyis a GDPR egyes pontjainak megsértésére hivatkozó büntetések, valamint a vállalkozás ÁSZF-ében tapasztalható hiányosságok miatti bírságolások.

Ezek rendszerint lényegtelennek tűnő hiányok vagy pontatlanságok miatt fordulnak elő, és többnyire abból adódnak, hogy a kereskedő egyszerűen nem követi a jogszabályi változásokat. A net-jog.hu internetjogi blog többek között az alábbi példákat hozza:

  • Az elállási jogról való tájékoztatás hiányzik, vagy nem megfelelő határidőt szab meg.
  • A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv, vagy a tárhelyszolgáltató adatai nincsenek feltüntetve.
  • Az elektronikus szerződéskötés feltételei nem megfelelően lettek leírva.
  • A vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után.
  • A weboldal nem tünteti fel az online vitarendezési platformra mutató ODR linket.
  • Hiányos tájékoztatás a kellékszavatosságról, termékszavatosságról, jótállásról szóló fejezetekben.

A kormany.hu már külön aloldalt is indított a jogsértő webáruházak listázására. A “szégyenlistán” tavaly év végén 646 webáruház szerepelt, a következő szabálysértési kategóriákban:

  • Elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok (552 esetben)
  • Szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák (634 esetben)
  • “Csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos megtévesztés (44 esetben)

Hogyan kerülhetjük el ezeket?

Egy webshop üzemeltetésénél némi odafigyeléssel könnyen elkerülhető a hatóságokkal való konfrontáció, de ehhez mindenképpen ajánlott jogi segítséget igénybe venni. Megoldás lehet a vállalkozásunkban állandó jogi munkatársat alkalmazni, amennyiben annak volumene lehetővé teszi. De ilyet kevesen engedhetnek meg maguknak.

Mint sok minden másban, a legtöbb webshop számára ebben is a kiszervezés lehet a jó választás, hisz az erre szakosodott ügyvédi irodák segíteni tudnak a megfelelő működési gyakorlat kialakításában. De így még mindig rajtunk áll, hogy a törvényi szabályozás változásait milyen gyorsan követjük le, hisz a frissített dokumentumok közzétételében akár néhány nap késlekedés is büntetéssel járhat.

Ennél eggyel kényelmesebb megoldás, ha a jogi dokumentumaink automatikusan követik a változásokat, hisz ebben az esetben még csak foglalkoznunk sem kell a problémával. Az egyik legnépszerűbb hazai legaltech alkalmazás, a virtualjog.hu erre nyújt korszerű megoldást, amit le is teszteltünk egy ÁSZF dokumentum elkészítésén keresztül.

Miután a megfelelő előfizetési csomagra kattintva, és az alapvető cégadatainkat megadva regisztrálunk az oldalon, hamarosan kapunk egy emailt, amelyben egy részletes kérdéssorra mutató link található. Ehhez már érdemes előkészíteni néhány egyéb szerződést is, mert a tárhelyszolgáltatónk és a fizetési szolgáltatónk adataitól kezdve a csomagküldő cégünk különböző tarifáin át az oldalunk cookie-kezelési gyakorlatáig számos kérdésre kell válaszolni. A kitöltésre 30 perc áll rendelkezésre, de előre megtekinthetjük a kérdéseket, így fel tudunk rá készülni.

Ha ez sikerült, kapunk egy visszaigazoló emailt az adott válaszokkal. Fontos hangsúlyozni, hogy a kért dokumentumok nem érkeznek meg azonnal, hiszen itt nem egy automata ÁSZF és GDPR generátorral van dolgunk, hanem az elkészült iratokat valódi ügyvédek ellenőrzik, szükség szerint javítják és kiegészítik számunkra. Az értesítés az elkészült ÁSZF-ről egyébként így is fél órán belül megérkezett.

A fiókba belépve a Dokumentumtárban számos hasznos formot és információt találhatunk: elállási jegyzőkönyv mintát, panaszfelvételi jegyzőkönyvet, jótállási jegyet, a GDPR miatti aktuális fejlesztési teendőket és hasonlókat. Az elkészült dokumentumainkat többféle módon is lekérhetjük: készíthetünk belőle PDF fájlt, generálhatunk hozzá javascript embed vagy html kódot. A html verziót testre is szabhatjuk a megfelelő háttérszín, betűszín és betűtípus kiválasztásával. Ezt követően a számunkra legmegfelelőbb formátumú kódot beillesztve máris megjelenik az oldalunkon az új, automatikusan frissülő ÁSZF.

Persze ezenfelül továbbra is érdemes odafigyelni a törvényeknek megfelelő működési gyakorlatra, de egy olyan online vállalkozás, amely nem kifejezetten tisztességtelen versenyre, vagy csodatevő termékekre építi üzleti modelljét, így jó eséllyel elkerülheti a bírságolást.

(Támogatott tartalom)

mm
Buzás Attila

Újságíró, webhosting szakértő, a Kosárérték e-kereskedelmi magazin szerkesztője

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!