Kötelező lesz-e az MPL-lel szerződni március 28-tól? Egy tavaly decemberi kormányrendelet szerint igen. De vajon mit szól ehhez az érdekképviselet, a szakma, és egyáltalán: kötelezhetőek-e az e-kereskedők arra, hogy egy bizonyos szolgáltatóval dolgozzanak?
A nagy port kavart rendelet 2023. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében gyakorlatilag minden, B2C értékesítést végző e-kereskedőnek kötelezően biztosítania kell az MPL szolgáltatását márc. 28-i határidővel. Erre az Ecommerce Hungary vezető tisztségviselői: Ormós Zoltán jelenlegi alelnök, illetve elődje, Csányi Zoltán hívták fel a figyelmet január 21-én, az Egyesület YouTube csatornáján.
A rendelet a következőket tartalmazza:
“685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet „3/A. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.”
Mit tesz az érdekképviselet?
Az Ecommerce Hungary kisvállalati tagozata jan. 26-án állásfoglalási kérelmet nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek. Az egyesület alelnöke a megjelent jogszabályt a jelenlegi formájában úgy értelmezi, hogy az valóban vonatkozik minden olyan e-kereskedőre, akinek a termékeit a Magyar Posta az ÁSZF-je szerint szállíthatja. Az említett beszélgetésben elhangzott első értelmezést, amely szerint ez csak a 10 kg alatti csomagokra vonatkozna, az elnök annyiban pontosította, hogy mivel a szolgáltató üzleti ügyfeleinek vállal ennél nehezebb, “raklapos” szállítást is, ez a kitétel valószínűleg nem érvényes.
Álláspontjuk szerint a rendelet azért problémás, mert a felkészülési idő – szűk két hónap – túl rövid. Illetve azért is, mert a jogszabályban leírt két mondaton túl további részleteket is meg kellene tudni, hogy pontosan értelmezni lehessen azt. Tudni kellene, hogy valójában mi a szándéka a jogalkotónak? Az indoklásban ugyanis csak egy rövid utalás szerepel a fogyasztók érdekeinek védelmére.
Az is kérdéses, hogy milyen áron kínálja az MPL ezt a szolgáltatást, ettől el lehet-e térni majd, illetve van-e arra vonatkozó szabály, hogyan kell a kereskedőnek megjelenítenie a szolgáltatást az oldalán.
Ormós Zoltán közölte: folyamatosan mérlegelik a lehetőségeiket, de egyelőre minden a minisztériumi választól függ. Amint megkapják a hivatalos állásfoglalást, meg fogják tenni a megfelelő lépéseket az e-kereskedők érdekeinek védelméért.
Mit tehet a szakma?
A hír természetesen felkorbácsolta a kedélyeket, és azóta is napi szinten, rengetegen posztolnak róla a különböző közössségimédia-csoportokban. A rendeletnek túlnyomórészt nem örülnek az e-kereskedők, mivel többen kifogásolják az MPL által nyújtott szolgáltatás minőségét, ahogy ezekben a kommentekben is olvasható:
Megoldásként pedig a legtöbben azt javasolják, hogy olyan feltételekkel kell biztosítani a szolgáltatást, amiket a vásárlók nem fogadnak el – például extrém hosszú szállítási idővel, vagy nagyon magas áron:
Többen azonban higgadtan állnak a kérdéshez, és várják a további fejleményeket, illetve az illetékesek állásfoglalását.
Az ekerstat.hu adatai szerint mintegy 38.240 webshop üzemel hazánkban jelenleg. Ezek közül a termékköre miatt vélhetően nem mindenki esik a kötelezettség hatálya alá, de valószínűleg a többség igen. Még ha csak a rendelések tizede esetén választják a vevők az MPL kiszállítást, akkor sem tűnik életszerűnek, hogy e volumennövekedést a Posta ki tudja majd szolgálni. Ezenkívül a határidő rövidsége azt is szinte lehetetlenné teszi, hogy a webshopok mind le tudjanak szerződni velük a hátralévő szűk két hónap alatt.
“Az erről szóló, nyilvános hatástanulmány értelmében az egyetemes szolgáltatónak erre fel kell készülnie, és biztosítania kell a megfelelő feltételeket, ami valószínűleg további erőforrások bevonásával jár majd. Ha viszont ez nem sikerül nekik a megfelelő színvonalon, akkor maguk a vásárlók lesznek azok, akik nem fogják igénybe venni a szolgáltatást ”
– mondta el erről Ormós Zoltán.
Krausz Miklós webshopjogi ügyvédet is megkérdeztük a témában. A szakember elmondta, hogy nem tud hasonló nemzetközi gyakorlatról, és versenyjogi szempontból is problémásnak tartja az ügyet. Egyelőre ők is úgy értelmezik a rendeletet, hogy valóban biztosítani kell majd minden webshopnak az MPL-es szállítási módot. Azt javasolja, mindenképpen várjuk meg az Ecommerce Hungary által beadott állásfoglalás-kéréseket, mert itt még nagy valószínűséggel változások, pontosítások várhatók.
