Kis összegek után nem mindenki akad adózni, de nem kilátástalan a KATA-s webshopok helyzete

Kis összegek után nem mindenki akad adózni, de nem kilátástalan a KATA-s webshopok helyzete

Augusztus 1-én hatályba léptek a KATA törvény átmeneti rendelkezései: ezek alapján szeptember 25-ig kell eldöntenie minden érintettnek, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózói adóalanyként folytatja-e. A katázás kvázi kivégzése miatt nem véletlenül hangos hetek óta az ország: egyéni vállalkozók tömkelegét érinti érzékenyen, hogy egy szűk, privilegizált rétegen kívül a továbbiakban számukra nem lesz elérhető a könnyített adózás.

A leglátványosabban az ételfutárok tiltakoznak a változás ellen. Az ő sorsukról továbbra sem tudni sokat, de az e-kereskedelmet is súlyosan érintheti már az is, hogy mostantól a katázók csak magánszemélyeknek állíthatnak ki számlát. Ez azt jelenti, hogy egy otthoni díszeket készítő vállalkozó mostantól nem tudja csak úgy lepapírozni a kézműves termékeit a webshopokkal, de kisebb webshopokat is üzemeltetnek katások.

Ha csak többet kellene fizetni, az nem lenne baj

Sajnos a leginkább magától értetődőnek tűnő megoldás épp az, ami miatt kitalálta a kormány a katázást: egyszerűen visszatérni a feketézéshez, és nem adózni. A kata népszerűsége ugyanis nemcsak az alacsony adóbefizetés volt, a közmegegyezés szerint ugyanis ennek emelése teljesen reális lett volna ennyi év után. Az igazi vonzerő az egyszerűség lett: könyvelő és buktatók nélkül lehetett bizniszelni úgy, hogy akár a bankunkban is beállíthattuk minden hónapban, hogy utalja el az adónkat. Ha kifejezetten projektekre szerződtünk le eddig cégekkel, már egyértelmű, miért jó ez, de ha például csak kis forgalommal dolgozunk akár mellékesként, akkor vállalható kompromisszumról beszélünk, hiszen egyáltalán nem éri meg ilyenkor bekerülni a magyar bürokrácia útvesztőjébe.

Minden jel szerint sokaknak most sem fogja:

“Annyi pénzről van szó, amennyit egyáltalán nem szégyellek feketén eltenni, pláne mert az alternatív bankolásnak köszönhetően még azt is el tudom intézni, hogy egyáltalán ne lásson rá senki itthon a pénzmozgásomra”

– mondta egy nevét nem vállaló, webshopokkal dolgozó olvasónk. Hozzátette, szerinte a legtöbben, akik kis pénzeket mozgatnak így, ezt fogják választani, úgyhogy végső esetben az állam az eddigi kis összegű adó helyett inkább a nullát választotta.

Egy másik hozzászólónk kicsit messzebb ment: ő saját bevallása szerint egyszerűen annyira felháborodott azon, hogy hónapok alatt változtatják meg a működési kereteit, hogy inkább boldogan elteszi azt a havi pár tízezer forintot is, amit eddig az államkasszába tett.

“Mondjuk úgy, hogy én ezzel fogok büntetni és tüntetni is. Ez a döntés szerintem csak az eddig katázókat tántorítja el, a vállalkozások kifehérítésétől is elveszi a kedvet, de a vállalkozókedvet is csökkenteni fogja az, hogy szabad szemmel alig látható pénzösszegek miatt könyvelőhöz kéne járni”

– mondta.

Akár teljesen kizárhatók a céges ügyfelek

Vannak viszont, akik jól látható összegekkel dolgoznak, és nem is szeretnének kiszállni: Pfaff András, a StyleHub ügyvezetőjének elmondása szerint a náluk lévő ügyfelek először is nagyon hasznos tanácsokat kaptak az adózási szakértőiktől, másrészt továbbra is lehetőségük van katázni, ugyanis náluk bekapcsolható olyan funkció is, amivel eleve csak magánszemélyek vásárolhatnak, tehát akinek főleg amúgy is ilyen típusú forgalma volt, itt nincs probléma.

Bár a főleg Pinterest-kompatibilis divatban és otthonöltöztetésben utazó StyleHub sok katázóval dolgozik, az ügyvezető kiemelte, hogy az ő ügyfélkörüknél szó sincs a sok helyen elterjedt nézetről, ami szerint a katások a saját, teljesidős munkavállalásukat váltanák ki életvitelszerűen, és ami jó hír: egyelőre még nem is jelezte náluk senki, hogy befejezné a tevékenységét.

“Azoknak a webshop-tulajdonosoknak, akik számottevő mértékben értékesítenek vállalkozásoknak, az is egy lehetőség, hogy két webáruházat működtetnek. Az egyiket magánszemélyek részére történő értékesítésre (KATA-s vállalkozóként), a másikat pedig kereskedelmi partnereiknek egy másik jogi formában. Ezt egyébként több ügyfelünk már korábban is alkalmazta, különösen azokban az esetekben, amikor üzleti partenereinek nagyobb kiszereléseket, akár kedvezőbb egységáron kívántak értékesíteni” – mondta Pfaff, hozzátéve, hogy náluk szános kereskedő már amúgy is valamilyen társas vállalkozási formában értékesíti a termékeiket.

Pár százalékos emeléssel akár megúszható

Pál Marcell, a Webshippy marketingvezetője is egyetért abban, hogy a webshopoknál elenyésző az a réteg, aki munkaviszonyt váltott ki eddig, emiatt feléjük sem akadtak igazán visszavonulások. Ugyanakkor egyáltalán nem lesz mindegy a továbbiakban, hogy valaki mennyire támaszkodik a webshopjára.

“Ha valaki mellékállásban, KATA-sként webshopozik, neki jobban megéri az átalányadózás, mint a KATA, mert ha egyéni vállalkozóként csak webshop számlákat állítanak ki, úgy a 90 százalékos költséghányadba tartoznak, ami azt jelenti, hogy 12 millió forintos bevételig lényegében semmit nem kell befizetniük, csak az iparűzési adót, amit a jövedelem után kell számolni. 12 milliós bevételnél 1,2 millió forint jövedelemről van szó 90% költséghányad esetén, ami után be kell fizetni az iparűzési adót – ez nagyjából 28 ezer forint” – mondta Pál, hozzátéve, hogy ezek az emberek így meg is spórolják a havi 25 ezres összeget, így éves szinten kevesebb költségük lesz.

A főállású webshopozók más eset, de ahogy kiemeltük korábban, ők választhatják a csak magánszemélyek számára értékesítést. Akik viszont cégeknek számláznak, azoknak szintén az átalányadózást javasolja, de így minden jel szerint vége a “mézesheteknek”: “A mellékállásban tevékenykedőkkel ellentétben nekik be kell fizetniük egy minimum szochó és társadalombiztosítási adót, ami összesen nagyjából évi egymillió forint (TB 577.200, szochó 456.300, ha a garantált bérminimum alapján számoljuk). SZJA-t 12 millió forintig nekik sem kell fizetni. Tehát főállásban az átalányadózás nagyjából kb. havi 86 ezer forint, szemben az eddigi havi 50 ezer forint KATA adóval (+ IPA mindkét esetben, ami megegyezik a fenti számítással, tehát kb. évi 28 ezer ft). Így lényegében a főállású webshop-tulajdonosok havi kb. 36 ezer forint, vagyis évi kb. 433 ezer többletköltségre számíthatnak. Ennyivel többet kell kigazdálkodniuk” – mondta Pál, aki szerint ez azt jelenti, hogy ha egy 12 millió forint árbevétel feletti cégről beszélünk, akkor négyszázalékos extra költséget jelent, ezért a webshopok ötszázalékos áremeléssel akár meg is úszthatják.

Az új katatörvényt a kormány nemcsak a semmiből jelentette be, de nagyon gyorsan át is vitte: röviddel a bejelentés után júliusban már meg is szavazták, hogy szeptembertől egész más költséggel kell számolniuk, akik eddig a könnyített adózási formát választották.

A törvény elfogadása után tüntetéssorozat is kezdődött; a legutóbb a Margit hidat zárták le a demonstrálók, közben több szakmai szervezet is megfogalmazta kifogásait a törvénnyel szemben: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormányhoz, míg három szakmai (az építész, a mérnöki és az igazságügyi szakértői) kamara a pénzügyminiszterhez fordult a javaslataival. Ezek többek közt azt tartalmazzák, hogy az új jogszabály bevezetését január elsejére tolják ki.

mm
Horváth Ádám

Kereskedelmi szakújságíró, a Kosárérték magazin állandó szerzője.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!